Hatalmukat féltik a MOGYE román vezetői

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Kós Károly sátrát megtöltötték a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemről (MOGYE) szóló pódiumbeszélgetés iránt érdeklődők, köztük mintegy húsz-huszonöt magyar orvosis egyetemista (ők tapsot kaptak a közönségtől), de sokan érkeztek olyanok is, akik szívesen tanúi lettek volna egy parázs vitának.

Mindez elmaradt: Azamfirei és Dogar hiányában a MOGYE magyar karának létrehozását ellenző román vezetőség álláspontját így Brassai Attila orvosprofesszor, a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke ismertette, majd meg is cáfolta azokat. 

Mint elmondta, a másik fél érvei szerint a magyarul egyetemet végző orvosok nem tudnak majd szót érteni a román ajkú pácienseikkel. Erről azonban szó sincs, ellenkezőleg: a gyakorlat azt mutatja, hogy a szakmát magyarul elsajátító orvosok kiválóan helytállnak román közösségben is, viszont a román nyelven gyengén beszélő magyar betegek valósággal rettegnek, hogy a kórházakban nem értik meg őket a többségi nemzethez tartozó orvosok – osztotta meg tapasztalatait a vásárhelyi professzor.

Brassai elsősorban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem falain belül dúló nepotizmusra – ahogy ő nevezte, „sógor-komaságra” és ennek negatív hozadékaira hívta fel a figyelmet. Egy állás évekig betöltetlenül áll, mert az egyetem román vezetőinek rokona, hozzátartozója számára tartogatják, aki végül meg is kapja. A szakmai szempont így már évek óta nem érvényesült, és a kontraszelekció mára oda vezetett, hogy az egyetemet visszaminősítették B kategóriás oktatási intézménnyé. A „rendszer” másik hozadéka, hogy jelenleg már csak az oktatók 28,5 százaléka magyar nemzetiségű.

„Nyolc évnek kell eltelnie, hogy megszabaduljunk ettől a B kategóriától. A magyar egyetemek jelezték együttműködési szándékaikat, de ehhez feltétel, hogy a magyar kar önállóan működjön. Tehát a «közös» MOGYE-nek is érdeke a magyar főkar létrehozása és ezt követően a magyarországi egyetemekkel való intézményes kapcsolat, közös kutatások, mert ez az egyetem egészének minősítésén is javítana” – mondta Brassai Attila.

{loadposition otp}

Az orvosprofesszor úgy látja: román MOGYE-vezető kollégái nem annyira nacionalizmusból, mint inkább hatalmi pozíciójuk, holdudvaruk féltése okán igyekeznek minden módszerrel távol tartani a magyar orvosokat az akadémiai helyektől.

„Érdekes” jelenség például – hívta fel a figyelmet Brassai Attila -  hogy a magyar diákok a románokkal egyformán jól tanulnak az egyetemi évek során, legalább olyan jó eredményeket érnek el a vizsgákon, államvizsgán, rezidensi vizsgán – majd jön a „tömeges magyar elbutulás”, a tanársegédi vizsgákon – itt ugyanis már sokkal rosszabb jegyeket kapnak, mint román társaik. 

Az ördögi kör ott zárul, hogy a román egyetemi vezetők akadályozzák a magyarok akadémiai karrierjét, és ugyanakkor azzal érvelnek a MOGYE magyar kara ellen, hogy az úgysem akkreditálható, hiszen nincs elég magyar professzor.

Megfélemlítik a magyar diákokat

A beszélgetésen jelen lévő Hlavathy Katalin, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke megerősítette, hogy a magyar ajkú diákság megfélemlítési kísérletek célpontja a vásárhelyi orvosi egyetemen, ezért egy részük nem is mer állást foglalni a magyar kar ügye mellett. Másrészt helyzetüket rontja az is, hogy egyre csökkennek elhelyezkedési esélyeik Marosvásárhelyen, vagy akár az országban. „A diákok nagy része nem fog Marosvásárhelyen maradni – el akarják hagyni Romániát, mert lehetetlennek érzik itt a fennmaradást” – mondta a diákelnök.

Mint ismeretes, a magyar kar követelői peres úton kérik, hogy a tanügyi törvény 135-ös szakaszának megfelelően módosítsák a MOGYE chartáját. „Ezt a harcot csak jogi úton lehet megnyerni, hisz a politikai út lezárult. Az Ungureanu-kormány éppen abba bukott bele, hogy megpróbálta betartani a törvényt” – mondta Kincses Előd, a magyar oktatók ügyvédje.  

Hantz: Románia nem jogállam

Hantz Péter volt BKB-elnök viszont úgy látja: a jogi út sem ér célba, mert Románia nem jogállam. „Itt az egyetlen értelme a peres ügyeknek, hogy miután itt minden fokon elveszítjük, mehetünk vele Strasbourgba” – vélekedett a Babes-Bolyai Egyetem egykori tanára, akit Kovács Lehel kollégájával együtt a BBTE épületeiben általuk kihelyezett magyar nyelvű feliratok miatt rúgtak ki az intézményből.

Hantz szerint az egyetlen hatásos módszer, ha a külföldi sajtó cikkezni kezd az itthoni helyzetről. A jelenleg Svájcban tanító fizikus hozzátette: a MOGYE-t vezető román professzorok közül többen plagizáltak, és erre bizonyítékai vannak. Az írásos bizonyítékok pedig éppen azoktól a külföldi tudósoktól származnak, akik munkáiból másoltak a vásárhelyi tanárok – állítja Hantz, aki szerint „rövidesen nemzetközi botrány” várható. Részleteket azonban még nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni az ügyről.

Kimaradt?