Miért gyűlölik a székely diákok a román nyelvet?


-A A+

Nagy visszhangot váltott ki, különösen a román nemzetiségű internetes fórumozók körében egy Csíkszeredában élő nagy-britanniai angoltanár véleménye a romániai nyelvoktatásról, amit nemrégiben a blogján tett közzé, és több román lap is átvett.

Andrew Hocley blogbejegyzésében – a fogadott lányánál tapasztaltakból kiindulva – butának, stupidnak nevezte azt a módszert, ahogyan a kisebbségekbe megpróbálják belesulykolni az állam nyelvét az iskolákban. Szerinte emiatt csapnivaló a székelyek többségének a nyelvtudása, sőt legtöbbjük utálja is a román nyelvet.unatkozogyerek

Mit tart az iskolai románnyelvoktatás legnagyobb hiányosságának?

Elöljáróban leszögezném: természetesnek és fontosnak tartom, hogy Románia állampolgárai ismerjék az állam nyelvét. A magyar diákok számára a románnak második nyelvnek kellene lennie. A legnagyobb gond az, hogy a magyar diák a románokéval azonos tanterv szerint tanulja a nyelvet. A saját lányom példáján látom, hogy ez mennyire kontraproduktív. Az iskolában archaikus román nyelven írt kötelező háziolvasmányai vannak. A nyelvtanoktatás sem gyakorlati példákra épül, rengeteg az elmélet. Vagyis nem egy kommunikációs eszközt, hanem az irodalmi nyelvet oktatják a diákoknak. Így a gyerekek a nyelv elsajátítása helyett arra összpontosítanak, hogy a vizsgákon megfeleljenek az elvárásoknak, a román nyelvet pedig emiatt sok esetben csak gyűlölt tantárgyként kezelik. A jelenlegi módszer olyan furcsaságokat eredményez, hogy a diák elszaval egy Eminescu-verset, de nem tud kenyeret kérni a boltban. Az idegen nyelvek – angol, francia stb. – oktatása kitűnő módszerekkel zajlik a romániai iskolákban, ezért érthetetlen számomra, miért nem lehet ezeket a módszereket a román második nyelvként történő oktatásakor is alkalmazni. Mindezeket kifejtettem a blogomban is.angol

Gondolt valaha arra, hogy egy ártatlan blogbejegyzés ekkora port tud kavarni?

Nagyon meglepődtem. Leginkább a vélemények leptek meg. Egyrészt, mert úgy érzem, hogy amit leírtam, az teljesen nyilvánvaló, számomra legalábbis teljesen magától értetődő. Az a tény viszont, hogy az észrevételemet ennyire széles körben tárgyalják, kommentálják, valósággal sokkolt engem.

Bejegyzését több román lap is átvette. Blogja nyilvános, ennek ellenére kíváncsi volnék, hogy mindazok, akik idézik, hivatkoznak rá, kértek-e öntől erre engedélyt?

A románra fordított bejegyzés az én beleegyezésemmel jelent meg az Adevărul honlapján. Nem tudom, hol jelent még meg, azonban tőlem eddig csak két alkalommal kaptak engedélyt.

Andrew Hocley 46 éves, kilenc éve él Csíkszeredában, ahová székely felesége kedvéért költözött, Angliából. Otthon angoltanárként dolgozott, aztán H&E Education and Management néven létrehozott egy tanácsadó céget. Egy fogadott lánya van. Az internetes fórumokon vitát keltő blogbejegyzése angolulrománul és magyarul is elérhető a világhálón.

Hol a határ a kisebbségek esélyegyenlőségre törekvése és az asszimiláció között? Az európai nemzeti kisebbségek nagy félelme az, hogyan integrálja őket a többségi nemzet. Az erdélyi magyarok ráadásul nem bevándorlók, mint a nyugat-európai országokban élő kisebbségek, hanem őslakosok.

Ez bonyolult kérdés, és nem igazán van időm nagyon elmélyedni benne. Úgy gondolom, nagy szolgálatot tenne Erdélynek egy olyan együttélési modell, amely felkarolná a kulturális sokszínűséget. Azt szeretem ezen a vidéken, ahogy a románok és a magyarok egymás mellett élnek. Úgy érzem, mindkét fél tudatában van az együttélés fontosságának.  Szerintem Romániában az „asszimiláció” terminus helyett inkább az „interkulturalitás” kifejezés volna a helyénvaló.

Raed Arafat államtitkárhoz hasonló közéleti szerepvállalást nem tervez Romániában?

 Nem. Nem is érdekel és képzett sem vagyok ehhez. Ráadásul Arafattal ellentétben én nagyon rosszul beszélek románul, és nagyon elfoglalt vagyok, nincs ilyesmire időm.

Tanítja a lányát angolul?

Nem. A szó szoros értelmében nem tanítottam neki a nyelvet, hanem elsajátította tőlem, hiszen egy fedél alatt élünk, ráadásul nagyon okos lány. Románul az iskolában tanul, méghozzá nagyon jó is a tárgyból annak ellenére, hogy mindenki szidja az oktatási rendszert.

Mi szél hozta erre? Miért telepedett le Székelyföldön?

A feleségem idevalósi, itt él. Azért költöztem ide, hogy együtt lehessünk. Nagyszerűen érzem magam ebben a közösségben, az emberek nagyon jól tolerálják a rettenetes román és magyar kiejtésemet.

 

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X