PISA-mérés: az erdélyi magyarok erősebbek természettudományokban


-A A+

A romániai magyar diákok természettudományi kompetenciái meghaladják az országos átlagot, a nem anyanyelven történő tanulás azonban továbbra is hátrányt jelent számukra. A 2015-ös PISA-jelentésről Papp Z. Attila oktatáskutatót, az MTA TK Kisebbségkutató Intézet igazgatóját kérdeztük. A jelentésről bővebben itt olvashat

Milyen meglepetésekkel szolgált a legutolsó PISA-jelentés?

Számomra nem voltak nagy meglepetések az eredményeket tekintve, inkább azon lepődöm meg néha, hogy mások meglepődnek. Érdekes különbségeket tapasztalni a magyarországi és romániai reakcióknál: Magyarországon vészharangot kongatnak, ami sok szempontból jogos, de mindig attól érdekesek ezek az eredmények, hogy kihez, mihez viszonyítunk. A magyarországi szakma GPS-én nincs rajta Románia, csak a közép-európai országok, ilyen tekintetben pedig valóban van visszaesés, ráadásul egyre inkább az OECD-átlag alá kerül az ország. Románia meg sem közelíti az átlagot, mégsem látom azt a fajta pesszimizmust, ami jellemző a magyarországi szakmára.

A lista elején és végén nincsenek meglepetések, pedig a PISA-mérések sokat újítottak. Az országok jelentős részében számítógépes tesztkitöltés zajlott, viszont Romániában például nem. Egy másik újítás, hogy statisztikaialag még bonyolultabb és ugyanakkor pontosabban számították ki a kompetenciaértékeket.

Mi olvasható ki a magyar kisebbségek számadataiból?

Kisebbségi vonatkozásban mostanáig Szlovákia, Szerbia és Románia eredményeit vizsgálhattuk meg, most azonban Szerbia kimaradt a felmérésből. Az egyik jó hír, hogy Romániában ezúttal több magyarul tanuló gyerek került be a mérésbe, mint a korábbiakban, a másik, hogy bár a matematika és szövegértés tekintetében nincs különbség többség-kisebbség vonatkozásban, de a természettudományi kompetenciák úgy tűnik, a magyar iskolákban jobbak. Ez már az előző mérésnél is így volt, és kijelenthető, hogy az erdélyi magyar diákok természettudományi kompetenciái elérik a magyarországiak szintjét. Ennek a pontos magyarázatát nem tudhatjuk a PISA-ból, de hipotézisszerűen megfogalmazhatjuk, hogy a míg a kisérettségivel járó stressz kiterjed a románra és matematikára, addig a természettudományos gondolkodás szabadabban fejlődhet. Meglehet ugyanakkor az is, hogy a magyarországi tankönyvekhez és/vagy valamilyen tudástranszfernek is köze van/lehet az eredménynek.

Erdélyben közhely, hogy akik nem anyanyelven tanulnak, azok lecsúsznak, és ez most is így volt. Szlovákiában más volt a helyzet: 2009-ben még úgy tűnt, hogy nem anyanyelven tanulni nem feltétlenül jár együtt a gyengébb teljesítménnyel, de részben a 2012-es, részben az új eredmények alapján ez is megdőlt. Ilyen szempontból a két magyar kisebbségi csoport hasonlít egymáshoz, a különbség viszont az, hogy a felvidéki magyar diákok mindhárom (matematikai, szövegértési, természettudományi) területen lecsúsznak, az országos és a többségi iskolák átlagához képest szignifikánsan alacsonyabban teljesítenek.

Romániában néhány változást iktattak be a közelmúltban, gondolok többek között a tanárok bérezésére, a házifeladatok mennyiségének korlátozására. Lesz ezeknek hatásuk a PISA-eredményekre?

Megkockáztatom, hogy nem. Azokban az ázsiai országokban, amelyek jól teljesítenek, erős vizsgastressz alatt élnek a diákok – az, amit nálunk a kisérettségi vagy érettségi miatt tapasztalunk, semmiség. A házifeladatok korlátozása önmagában nem hiszem, hogy jótékony hatású volna ilyen értelemben. Ha viszont ez az iskolai tanítás megváltozását jelentené, a kompetencia-alapú oktatás irányába való tényleges elmozdulást, az oktatók pedagógiai kultúrájának sokszínűségét, a használhatótudás-alapú tanterveket, akkor már mérhetnénk javulást.

Románia-szinten összességében azonban van elmozdulás: a 2006-os eredményekhez képest egy pici javulás kimutatható, a természettudományi kompetenciák pedig országos szinten növekedtek 2012-höz képest is.

Mi a közös az élvonalban levő országokban? A keleti oktatás szigora teljesen elüt a szabadelvű finn, észt példáktól, mégis az elsők között vannak.

A PISA-mérés alapja, hogy miként alkalmazzuk az iskolában tanultakat. Más-más módszerekkel, de az alkalmazott tudásra fektetik a hangsúlyt – van, ahol ezt rendszerszintű stressz fenntartása mellett érik el, máshol, például a finneknél, kifejezetten úgy oktatnak, ahogy azt a PISA-tesztek el is várják. Az észtek azért jöttek fel, mert komolyan vették az eredményeket, és sok mindent átvettek a finnek módszereiből. Például Észtországban is alacsony a családi háttér hatása az iskolai teljesítményre, ami azt is jelenti, nagy arányú a hátrányos helyzetű, ám sikeres diákok aránya. Ezeket a mozgolódásokat és trendeket nem látom Romániában, újabban pedig Magyarországon sem.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X