Hargita megyében a középiskolai végzősök egyharmada rögtön külföldre menne


-A A+

Mit tennének a Hargita megyei végzős fiatalok az érettségi után, illetve hol látják magukat tíz év múlva – erről készített felmérést a Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség.

Az eredményeket csütörtökön a csíkszeredai megyeházán tartott sajtótájékoztatón ismertette Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Barabás Csaba, a fejlesztési ügynökség igazgatója és Rátz István megyei tanácsos, Hargita Megye Tanácsa ifjúsági és sportbizottságának elnöke. A felmérés eredményeit Barabás Csaba osztotta meg. 

2507 diák válaszolt a kérdőívre, minden végzős a megyéből. Az adatok feldolgozásánál a megyét négy térségre – Csík, Udvarhely, Gyergyó, Maroshévíz – osztották. A diákok 63,6 százaléka szeretne továbbtanulni, a legtöbben Maroshévíz környékéről. A megkérdezettek több mint fele, 55,6 százaléka szeretne vállalkozást indítani, legtöbbjük szintén Maroshévíz környékéről. 66,4 százalékuk először továbbtanulna és utána vállalkozna, 33,6 százalékuk pedig saját vállalkozást indítana továbbtanulás nélkül. 

Azt is megkérdezték, hogy mit szeretnének rögtön az iskola befejezése után: 4,1 százalékuk munkanélküli segélyért folyamodna, 53,8 százalékuk folytatná a tanulmányait, 20,3 százalékukuk munkát vállalna Romániában, 28,2 százalékuk munkát vállalna külföldön. A lányok közül többen tanulnának tovább, a fiúk pedig nagyobb arányban vállalnának munkát. A külföldi munkavállalás tekintetében is nagyobb a fiúk aránya. 

A végzősök egyharmada már kapott külföldi munkaajánlatot. A megkérdezettek 30 százalékának családtagja, 50 százalékának rokona, 51 százalékának barátja dolgozik külföldön dolgozik, csupán 9,7 szézalékuk válaszolta azt, hogy senkije sincs külföldön. 

Azt is megkérdezték, hogy kinek a tanácsára hallgatnak a pályaválasztást illetően: a diákok többsége a családra, 20 százaléka a barátokra, 8,5 szézaléka az ismerősökre. 

A fiatalok 2517 lejes átlagfizetést határoztak meg optimálisnak, a megkérdezett fiatalok közül leginkább a fiúk mondták azt, hogy nagyobb fizetést szeretnének. 54,5 szézalékuk tíz év múlva Hargita megyében látja magát, 20 százalékuk valahol az országban, 25 százalékuk külföldön: egynegyedük Magyarországon, a többi például Németországban, Angliában, az Egyesült Államokban. 

Hogy állunk a román nyelvvel? 

A román nyelvet a végzősök 6,9 százaléka egyáltalán nem beszéli, 31 százaléka kezdő, 36 százaléka haladó szinten, egynegyedük pedig jól beszéli. Többségben a fiúk mondták azt, hogy egyáltalán nem beszélnek románul, legnagyobb arányban Udvarhely térségében. A nyelvet jól beszélőknek nagyrésze lány, Maroshévíz térségében a megkérdezettek szinte 100 százalékban jól beszélnek románul. Angolul 9,9 százalékuk egyáltalán nem beszél, és csupán 8,9 százalékuk mondta azt, hogy jól beszél. A német nyelv iránt kevesebben érdeklődnek, a megkérdezetteknek csupán 1 százaléka válaszolta azt, hogy jól beszéli a nyelvet. A megkérdezettek 40 százaléka véli úgy, hogy az egyetemen nem lehet piacképes tudást szerezni, 60 százaléka gondolja azt, hogy Nyugaton könnyebb munkát találni.

Sokkal jobban oda kell figyelni a fiatalokra

Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fiatalokra, jobban oda kell figyelni a tehetségek gondozására - hangsúlyozta Borboly Csaba. Ahhoz, hogy a fiatalok ne szoruljanak ki az oktatásból, a munkapiacról lehetőséget kell teremteni számukra - hangsúlyozta a megyeelnök. Hangsúlyozta, segíteni kell a fiatalokat, hogy indítsanak saját vállalkozást. 

A felmérés kapcsán elmondta, a mostani eredmények jobbak a két évvel korábbiaknál, amikor egy uniós projekt keretében hasonló felmérést végeztek. Két évvel korábban a diákok több mint negyven százaléka Angliába, Németországba, Magyarországra készült. 

A megyeelnök továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tehetséggondozásra, azokra a gyerekekre, akik példát mutatnak, "mert ha nem, elmennek, és ott is maradnak, ahol odafigyeltek rájuk". Ebben a legnagyobb felelőssége a kormánynak van, de helyben is sokat lehet tenni - hívta fel a figyelmet Borboly Csaba. 

Rátz István elmondta, nem baj, ha a fiatalok világot akarnak látni, nyelvet tanulni, más kultúrákat megismerni, de azt kell elérni, hogy haza is térjenek, ne külföldön alapítsanak családot, már akkor egyre kevesebb az esélye a hazatérésüknek. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X