„Hátrány, hogy nem tudok jól románul, mert lehetne jobb munkám is”

Kolozsváron a székely egyetemisták pénzt fizetnek azért, hogy megtanulják azt, amit 12 év alatt a romániai oktatásnak nem sikerült elérnie: román nyelven kommunikálni. A kincses városban a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) negyedik éve szervezi meg románnyelv-tanfolyamát azoknak a diákoknak, akik nem ismerik megfelelően az ország hivatalos nyelvét. Háromszéken például az önkormányzatokkal karöltve szervezne az RMDSZ olyan programokat, amelyek a román nyelv megfelelő elsajátítását segítenék elő. A segítség elkelne, hiszen a 2011-es tanügyi törvény gyakorlatba ültetése túlságosan lassú.

Szerda esténként a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceum kettes tantermében alig marad üres szék, annyi a románul tanulni akaró magyar diák. Székely Ildikó tanárnő előbb a kezdő csoporttal foglalkozik, majd a következő órákon a haladóké a szó. A tanárnő ezeken az órákon próbálja pótolni azt, amit a közoktatás nem teljesít: idegen nyelvként tanítani azt a nyelvet, amely a legtöbb magyar gyermek számára mégcsak nem is második nyelv. 

Amikor a diákokat arról kérdezzük, miért érzik szükségét annak, hogy románul tanuljanak, egybehangzó a válasz: itthon szeretnének boldogulni, román nyelvtudás nélkül pedig ez nem megy. "Hátrány, hogy nem tudok jól románul, mert lehetne jobb munkám is" - mondja az egyik csíkszeredai lány. "A román tanárnőm magyar volt, az órán magyarul beszélt, így nem volt lehetőségünk megtanulni rendesen a nyelvet. Azt várom el az óráktól, hogy könnyebben boldoguljak Kolozsváron, mert vannak nehézségeim. Főleg amikor szóba kell állni a könyvtáros nénivel vagy egy román tanárral. Itt nem az irodalmat vesszük, mint az iskolában, nem érvelő szöveget várnak, hanem a nyelvtannal foglalkozunk, a helyes beszéddel" - válaszol egy gyergyószentmiklósi diák. Egy szovátai lány elmondja, sokkal jobban megy számára az angol, mert nem anyanyelvként tanulták az iskolában, így otthonosabban mozog ebben a nyelvben, például angol nyelvű sajtót olvas. 

Az alábbi hangos összeállításunk az egyik román óra után készült: 

Miért nem tanuljuk idegen nyelvként a románt?

A 2011-es tanügyi törvényből, amely előírja a nemzeti kisebbségek számára a román nyelv nem anyanyelvi szintű oktatását, 5 év alatt annyi valósult meg, hogy elkészült az 1-4 osztályosok románnyelv-oktatására (is) vonatkozó alternatív tanterve. Király András oktatásügyi államtitkár tájékoztatása szerint jelent pillanatban harmadik osztályig tanulják a nemzeti kisebbségek nem anyanyelvként a románt, jövő tanévben kezdenek a negyedik osztályosok. Most dolgoznak az ötödikes alternatív tanterven, készül a tankönyv is. 

"A román nyelv oktatása egyre nagyobb probléma, főleg a bekövetkezett társadalmi változatások miatt. Nagyon jó törvénycikkelyek születtek, de valószínű, hogy nincs bennük elég garancia, alkalmazásukkal kapcsolatban még nem tisztázott minden részlet. Ez természetesen utólag derült ki. Az első nagyon fontos lépés továbbjavítani a törvényen, mert önmagában nem elég annak a jognak az elérése, hogy megkülönböztetett figyelemmel és eltérő tantervvel kell oktatni a gyerekeknek a román nyelvet, tehát nagyon sok részletet kell még pontosítani" - magyarázta megkeresésünkre Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke, képviselőjelölt, aki hozzátette, óriási vívmány, tényleges RMDSZ siker, hogy bekerültek a kerettörvénybe a román nyelv oktatásra vonatkozó passzusok. 

Arra a kérdésre, hogy meglátása szerint miért megy ilyen lassan a kerettörvény gyakorlatba ültetése, Magyari elmondta: az alkalmazásra, a fokozatos életbe léptetésre óriási határidőket jelölt ki a minisztérium. "Egy ilyen ráérős, bürokratikus magatartással van dolgunk, amit folyamatosan bírálunk, a parlamentben interpelációk is voltak ezzel kapcsolatban. Szakmai téren egyetértés van abban, hogy ez egy túl lassan előrevitt folyamat, fel kellene gyorsítani, politikusok is egyetértenek ezzel, de borzasztóan nehézkes a rendszer, további törvénymódosításokra lesz sajnos szükség, hogy írtsunk a benne levő bürökráciából" - magyarázta az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke. 

A román nyelv oktatására vonatkozó alternatív tanterv része annak a folyamatnak, amellyel a minisztérium meg szeretné reformálni a közoktatás tananyagát. A folyamat lassúságát jelzi, hogy az országos kerettanterv elkészítése is rengeteget késett, pedig e nélkül nem lehetett tudni, milyen tantárgyat melyik osztályban, heti hány órában oktatnak. A kerettanterv kidolgozása után került sor az 1-4-es tananyag majd tankönyvek elkészítésére (minden tantárgyból), jelenleg az ötödikes kidolgozása zajlik. Az RMDSZ ezt a folyamatot gyorsítaná fel. "Nemcsak a román nyelv oktatása miatt fontos ez, hanem más tantárgyak miatt is, hiszen tudjuk, hogy eléggé elavult koncepcióval tanítanak mindent az iskolákban" - mondta Magyari Tivadar.

Az erdélyi szászok külön megfizetik a német tanáraikat

Arra a kérdésre, hogy mennyire lehetne az RMDSZ számára is követendő példa a románai Német Demokrata Fórum programja, miszerint külön tanári lakásokat biztosítanak és külön fizetést a németet oktató tanáraiknak, Magyari Tivadar elmondta: a Német Demokrata Fórum inkább a civil szervezetekhez mérhető, az RMDSZ-nek mások a lehetőségei, az eszközei. "Az RMDSZ magukat a civil kezdeményezéseket próbája támogatni. Azt is figyelembe kell venni, egy dolog a német közösség oktatási ügyeit intézni, és más dolog a magyar közösségét, ahol 150 ezer tanulóról van szó" – részlezte Magyari. Hozzátette, olyan segítséggel jönni, mint a Demokrata Fórumé, lehet, de ez csak csepp a tengerben. Sokkal átfogobb intézkedésekre van szükség, olyanokra, amelyeket az állam finanszíroz, hiszen az államnak kötelessége biztosítani a leghatékonyabb módszereket a román nyelv oktatására is.

Arra a kérdésre, hogy milyen ilyen irányú civil kezdeményezéseket támogat a szövetség,  az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke példaként elmondta: különböző munkacsoportok alakultak az egyetemek (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Babes-Bolyai Tudományegyetem) mellett, amelyek dolgoznak az új román tanterven és a román tankönyveknek a kidolgozásán.

Háromszéken az önkormányzatokkal együtt segítenének

Az önkormányzatokkal közösen kell megnézni, hogyan tudnánk lehetőséget biztosítani a magyar gyermekeinknek arra, hogy amíg nem megfelelő az iskolai oktatás, elsajátítsák a román nyelvet - mondta el megkeresésünkre Benkő Erika Kovászna megyei tanácsos, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője, képviselőjelölt.  "Az az elképzelésünk, hogy addig is, amíg a kellő törvényi módosítások nem történnek meg, az önkormányzatokkal együttesen kell programokat indítanunk" - magyarázta. 

"Égetően szükség van arra, hogy a magyar akjúak megtanuljanak románul, és ennek feltéreleit elsősorban az iskolában kellene megteremteni. Olyan anyaként, akinek a gyermeke hamarosan iskolába megy, abszolút érzem ennek a fontosságát. Mint ahogy annak is, hogy a gyermekem a lehető legjobb módszerekkel sajátítsa el a román nyelvet" - tette hozzá. 

A megyei tanácsos szerint Székelyföld versenyképessége nagyban függ attól, hogy a fiatalok minél jobban megtanuljanak románul, hiszen nem létezik fenntartható fejlődés versenyképesség nélkül, a versenyképesség egyik előfeléltétele pedig a román nyelvtudás. A továbbiakban mindent meg kell tennünk, hogy megteremtsük a megfelelő nyelvoktatás lehetőségét - mondta az elöljáró.

Kapcsolódók

Kimaradt?