Ott jelenthet előrelépést a női kvóta, ahol egy párt mindent visz


-A A+



Azokon a településeken jelenthet valós előrelépést a genderkvóta, vagy a női kvóta a 2020-as helyhatósági választásokon, ahol egyetlen párt mindent visz - ehhez viszont a képviselőháznak is meg kell szavaznia azt a törvénytervezet, amelyet a szenátus már elfogadott szeptember 5-én.

A tervezet szerint a 2020-as helyhatósági választásokon a jelöltlistán szereplő képviselők 30 százalékának kötelező módon nőnek kell lennie, különben a választási bizottság nem fogadja el a jelöléseket. A törvénytervezet viszont nem kötelezi a politikai alakulatokat arra, hogy a 30 százalékos genderkvóta a befutó helyeken is tükröződjön, az erre vonatkozó módosító javaslatot egyetlen szenátusi frakció, így az RMDSZ sem vállalta fel, a szakbizottságok pedig kivétel nélkül elutasították.

Az RMDSZ-es női polgármesterek aránya 2,6 százalék

Megkeresésünkre a törvénytervezet egyik kezdeményezője, Biró Rozália szenátor, az RMDSZ Nőszervezet elnöke elmondta, valamit tenni kell Romániában azért, hogy a női politikai döntéshozók száma nagyobb legyen, hiszen a statisztikák elkeserítőek. A szenátor szerint a genderkvóta ehhez jó megoldás lenne, hiszen a világ 88 országában kvóta biztosítja a női képviselők egyre nagyobb arányát a politikai döntéshozatalban. Az olyan országokban, mint Svédország, Finnország, Izland, Norvégia, Dánia a nők több mint 38 százalékos arányban vannak jelen a politikai döntéshozatalban, Argentínában például a kvóta bevezetése után a 8,7 százalékos női képviselet 37,4 százalékra ugrott.

Romániában a lakosság 52 százaléka nő, a felsőoktatásban pedig a diákok 55 százaléka szintén a nők köréből kerül ki. Ezzel szemben a parlamentben a női mandátumok számaránya 11,9 százalék, az RMDSZ esetében pedig 3,7 százalék - hívta fel a figyelmet Biró Rozália. Négy évvel ezelőtt egyéni választókerületes választási rendszerrel jutottak be a parlamentbe a képviselők és szenátorok.

A 2016-os helyhatósági választások adatai szerint Romániában 3187 polgármester került a települések élére, ebből mindössze 4,6 százalékos a női polgármesterek aránya, az RMDSZ esetében pedig 2,6 százalék.

A megyei tanácsokban országos szinten 15 százalékban vannak jelen a nők, a helyi tanácsokban ez az arány 12,4 százalék. Országszerte összesen 40200 helyi tanácsos tevékenykedik, az RMDSZ színeiben pedig kevesebb mint 80. Biró Rozália szerint ha megnézzük, hogy a kormányban és az államelnöki hivatalban mi a helyzet, az arány máris felugrik 40 százalékosra.

A fenti számok azt mutatják, hogy a helyi szintekhez, a választópolgárhoz közeledve egyre rosszabb az arány, ez pedig Biró Rozália szerint tükrözi a lakosság mentalitását Romániában. „Vannak nagyon jó vezetői képességekkel megáldott hölgyeink, de a tapasztalat azt mutatja: amikor arról beszélünk, hogy vezetői tisztség, valahogy a közösség úgy érzi, egy férfi erre megfelelőbb” - mutatott rá az RMDSZ Nőszervezet elnöke.

Az RMDSZ-es szenátor szerint a jelenlegi törvények, amelyek az esélyegyenlőséget ösztönözték a politikai döntéshozatalban, a gyakorlatban nem működnek. A 202/2002-es esélyegyenlőségi törvény erre vonatkozó passzusa ugyanis mindössze kiegyensúlyozott női képviseleti arányról beszél, ezt pedig mindenik párt egyénileg értelmezte. „A politikai pártok finanszírozására vonatkozó törvény sem érte el a célját, hiába biztosított az alakulatok számára plusz összegeket a befutó nők után, inkább nem kellett a plusz összeg” - mutatott rá a szenátorasszony.

Egyetlen frakció sem vállalta fel a módosítási javaslatot

Biró Rozália tájékoztatása szerint a szenátusban a szavazás napján felmerült, hogy a 30 százalékos genderkvótának a befutó helyeken is tükröződnie kellene, így egy szenátorasszony módosító javaslatot tett, amely úgy fogalmaz: a jelöltlistán minden harmadik jelölt legyen nő. „A szenátus működési szabályzata megengedi, ha valamelyik politikai alakulat frakciója felvállalja, akkor helyben is lehessen módosító javaslatokat tenni. A módosító javaslat arra vonatkozott, hogy a befutó helyeken legyen 30 százalékos kötelező arány. Sajnos nem tudunk elvonatkoztatni attól a valóságtól, hogy a nőképviselet szinte mindig a lista végén szerepel. Sajnos egyetlen frakció sem vállalta fel a módosító javaslatot, amelyet előzőleg minden szakbizottság visszautasított. Sajnos azt kell mondanom, hogy teljes elzárkózást láttam minden politikai alakulat részéről, hogy egy valós 30 százalékos női képviseletet tudjunk kötelezővé tenni a 2020-as választásoktól kezdődően” - mondta a Maszolnak a szenátorasszony.

Hozzátette, mindezek ellenére a törvénytervezet a módosítás nélkül is előrelépést jelent, hiszen többet nyújt, mint a hatályban lévő jogszabályok. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a parlamenti választásokon a jelenlegi 11 százaléknál nagyobb arányban kapnak befutó helyeket a hölgyek a jelöltlistákon. 

Tánczos Barna: a tervezet így is előrelépés

Arra a kérdésre, hogy milyen érvek mentén nem vállalta fel a módosító javaslatot a szövetség, a szenátus RMDSZ-es frakcióvezetője, Tánczos Barna úgy fogalmazott, a kérdés inkább az, lenne-e ehhez elég női jelölt. „Itt az is kérdés, hogy tud-e egyik vagy másik szervezet annyi női jelöltet összegyűjteni, hogy eleget lehessen tenni a minden harmadik befutó nő feltételnek. Törvénnyel kötelezni ezt, amikor nincs női jelölt…” – mutatott rá a szenátor.

Hozzátette, most, a parlamenti választások jelöltállítási periódusában Csíkszeredában a szenátori helyre nemhogy női jelölt, de férfi ellenjelölt sem akadt. Elmondta, meglátása szerint nemcsak a politikai alakulatokon múlik a valós női képviselet, hanem a társadalmi mentalitáson és a nők hozzáállásán is a politikához. „Lehet törvénnyel kényszeríteni egy arra meg nem érett társadalmat, de nem biztos, hogy azzal, hogy minden harmadik helyet női befutóhelyé teszünk, a problémát megoldjuk. Van egy rakás meggyőző munka, amit el kell végezi, rá kell vezetni arra a társadalmat, hogy aktívan politizáljon” - magyarázta Tánczos Barna.

Szerinte már az is előrelépés, hogy a jelöltlistákon a nőknek kötelezően 30 százalékos arányban kell szerepelniük. „A Nőszervezet segítségével valószínűleg fel is tudjuk a listát tölteni" - tette hozzá a frakcióvezető. Ugyanakkor hangsúlyozta, semmi nem akadályozza meg a politikai alakulatokat abban, hogy befutó helyekre női politikusokat jelöljenek.

A tervezet ott jelent előrelépést, ahol egyetlen párt mindent visz

Amennyiben a tervezetet a jelenlegi formájában a képviselőház is megszavazza, és a javaslat hatályba lép, azokon a településeken jelent 30 százalékos valós női képviseletet, ahol egy párt mindent visz.

Csíkszentkirályon például jelenleg a polgármesteren és az alpolgármesteren kívül tíz tanácsos dolgozik a helyi testületben, ebből 9 RMDSZ-es. A kilenc RMDSZ-ből egyetlen női tanácsos nyert mandátumot idén, ha a törvényt megszavazzák és életbe lép, három nőnek kell majd a tanácsosként tevékenykednie 2020-tól. A 30 százalékos gendekvóta azt jelenti, hogy szövetségnek a 2020-as helyhatósági választásokon a teljes jelöltlistán minimum tíz potenciális tanácsost kell feltüntetnie, ebből pedig kötelezően minimum 3 névnek nőinek kell lennie. Amennyiben az RMDSZ négy év múlva is megismétli a jelenlegi választási eredményt, ez két női tanácsossal többet jelent.

A Hargita megyei Lövétén a helyi tanácsban jelenleg 13 tanácsos dolgozik, ebből 8 RMDSZ-es. A tanácsban mindössze két nő ül, ami 15 százalékos női képviselet jelent: ebből egy RMDSZ-es, egy pedig MPP-s. A következő választásokkor minimum 4 jelöltnek az RMDSZ-listán nőnek kell lennie, amennyiben a javaslat hatályba lép.

Az olyan székely nagyvárosokban, mint Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, a 30 százalékos női képviselet a helyi tanácsban jelenleg is működik. Csíkszeredában például 17 helyi tanácsos van, ebből 11 RMDSZ-es. Jelenleg a 11 RMDSZ-es tanácsosból 3 nő, ez pedig 27 százalékos női képviseletet jelent. A sepsiszentgyörgyi helyi tanácsban 21 tanácsos dolgozik, ebből 15 RMDSZ-es. A 15 RMDSZ-es mandátumból ötöt nők nyertek el, ami 30 százalékos arányt jelent.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X