Exhumálták Márton Áron földi maradványait
  • 2019. február 23., szombat
    Alfréd, Jávorka
  • -6°
    Kolozsvár
    • -12°
      Csíkszereda
    • -14°
      Székelyudvarhely
    • -13°
      Gyergyószentmiklós
    • -7°
      Székelykeresztúr
    • -12°
      Kovászna
    • -11°
      Kézdivásárhely
    • -12°
      Barót
    • -12°
      Sepsiszentgyörgy
    • -4°
      Arad
    • -12°
      Gyulafehérvár
    • -3°
      Nagyvárad
    • -11°
      Beszterce
    • -10°
      Déva
    • -3°
      Nagybánya
    • -7°
      Marosvásárhely
    • -4°
      Zilah
    • -4°
      Szatmár
    • -12°
      Nagyszeben
    • -4°
      Temesvár
    • -12°
      Brassó
    • -3°
      Bukarest
  • 1 EUR = 4.7619 LEI
    • 1 USD = 4.1988 LEI
    • 1 GBP = 5.4653 LEI
    • 100 HUF = 1.4983 LEI

Exhumálták Márton Áron földi maradványait


-A A+

Halálának 36. évfordulójára készülve exhumálták Gyulafehérváron Áron római katolikus püspök földi maradványait - adja hírül a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapja.

A fa koporsót kivették a kripta eddig elfalazott cellájából, és egy rézkoporsóba helyezték, később egy szarkofágot építenek neki a székesegyház egyik mellékkápolnájában.

Potyó Ferenc érseki helynök az MTI-nek elmondta mindezzel azt szeretnék lehetővé tenni, hogy bárki leróhassa kegyeletét a boldog emlékezetű püspök előtt, és imádkozhassék a boldoggá, majd szentté avatásáért. Az érseki helynök hozzátette: Márton Áron tisztelete eddig is sok embert vonzott a gyulafehérvári székesegyházba, akik imájukban a püspök közbenjárását kérték, és koszorúkat, kokárdákat helyeztek el a kripta elé. A kedvükért mindig kinyitották az altemplom bejáratát, de nehézkes volt a lejutás. Ezen próbálnak változtatni azzal, hogy a hamvak a templomba kerülnek.

A püskök teste mumifikálódott

A helynök elmondta, a sírkamra kibontása után megállapították, hogy Márton Áron koporsója ép maradt, csupán az alsó deszkái kezdtek korhadni, a püspök teste mumifikálódott, temetkezési öltözete nem foszlott szét. Hozzátette, a püspök teste akkor válik ereklyévé, ha megtörtént a boldoggá avatása. Felidézte: Márton Áron nem a börtönben halt meg, így nem tekinthető az egyház vértanújának. Ezért a boldoggá avatásához egy olyan csoda leírása is szükséges, amely a közbenjárására történt. Ez egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulás leírása lehet, mely azt követően következett be, hogy a gyógyulás érdekében Márton Áron közbenjárásáért imádkoztak.

Márton Áron kőszarkofágját szeptember 29-én, halála 36. évfordulóján leplezik le

ünnepi szent mise keretében, melyre a romániai katolikus püspöki kar valamennyi tagját, a testvéregyházak püspökeit, és a magyar kormány képviselőit is meghívták.

Kovács Gergely posztulátor, aki a csütörtöki eseményen jelen volt, a Vasárnap című katolikus lapnak elmondta: „2015. április 22-én kelt Rómában, a Szentek Ügyei Kongregációnál az áthelyezési engedély, amelynek értelmében, a főpásztor vezetésével és felügyelete alatt kerülhet sor Áron püspök koporsójának áthelyezésére. Igaz ugyan, hogy ilyen eseményre általában a boldoggá avatás előtt szokott sor kerülni, a különleges szentszéki engedély kérését, amelyet a Gyulafehérvári Főegyházmegye terjesztett fel az illetékes vatikáni szervekhez az indokolta, hogy nehezen volt megközelíthető a püspök eddigi nyughelye. Az akadálymentesítés hiánya, a szabálytalan méretű lépcsők miatt, a biztonsági okokból is folyamatosan zárva tartott, csak külön kérésre, illetve nagyobb liturgikus ünnepek alkalmával látogatható kriptában  a látogatók csak nehézkesen vagy egyáltalán nem tudtak imádkozni vagy tiszteletüket kifejezni. A Szentszék által latin nyelven kiadott engedély utasításokat is tartalmazott arra nézve, hogy kerülve az ünnepélyességet, zárt körben történjék a mai esemény, nehogy azt a látszatot keltsék, hogy már a boldoggá avatás következik, és ne legyen megtévesztő a hívek számára. Az új szarkofágba történő áthelyezéstől azt várjuk, hogy a hívek könnyebben imádkozhatnak Áron püspök sírjánál, kérhetik közbenjárását, fokozódhat Márton Áron élő tisztelete népének körében.”

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegyét 1939 és 1980 között vezető Márton Áron püspök a 20. századi erdélyi magyar közélet egyik legkiemelkedőbb alakja volt. 1944-ben felemelte szavát a zsidók deportálása ellen, amiért 1999-ben a jeruzsálemi Jad Vasem intézet a Világ Igaza címet adományozta neki. A kommunista hatalommal szemben is állást foglalt. 1949-ben letartóztatták, 1951-ben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, majd 1955-ben nemzetközi nyomásra szabadon bocsátották. 1956-tól 1967-ig nem hagyhatta el a gyulafehérvári püspökség épületét, de látogatókat fogadhatott. Püspöksége idején az erdélyi római katolikus egyház nem kötött konkordátumot a román kommunista állammal. A magyar nemzetpolititikai államtitkárság 2016-ot, a püspök születése 120. évfordulójának az évét Márton Áron-emlékévvé nyilvánította.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X