Mikor lesz Kolozsvár a „csontrázó gép” városa?


-A A+

Kevesebb autó, rugalmas parkolási rendszer, jobb körülmények bringásoknak és gyalogosoknak – elérhető ez Kolozsváron? Erről beszélgetett a Kolozsvári Magyar Napokon, csütörtökön Horváth Anna alpolgármester, Csoma Botond városi tanácsos és a Kolozsvár Teker Egyesület alapító tagja, Kertész Levente.

Horváth Anna elmondta, a bicikliutak kiépítése és a mentalitásváltás terén az RMDSZ-re jellemző kis lépések politikája nem vezet eredményre: „Volt európai pályázat, együtt igyekeztünk minél jobban együttműködni a bicikliutak kialakításában, amelyeket elsősorban a központ megengedhet, a biciklikölcsönzés is végül révbe ért két éves késéssel”, sorolta Horváth hozzátéve, hogy ennek ellenére mindannyian érzékeljük, hogy nem volt áttörés ezen a téren.

Éppen ezért vállalta fel az RMDSZ-frakció többek között a parkolási rendszer teljes átalakítását, hiszen a rendőrök kezében sincs hatékony eszköz a büntetések végrehajtására, nem lehet elszállítani autókat, lekötni kerekeket. Ma havi ötven lejes bérlettel napi akárhány órát parkolhatnak a lakosok a központban, ezt pedig meg kell változtatni: a frakció javaslata szerint a központban levő parkolásra nem kellene érvényes legyen a havi parkolás, egy órás tartózkodás után növekednie kellene a bérnek – ennek a törvénynek a megszavazását egyszer már elbukták, de decemberben ismét sor kerülhet szavazásra.

A hetvenes évek Amszterdamja vagyunk

Kertész arról beszélt, ezelőtt hat-hét évvel sokan kinevették, mert biciklivel járt munkába, most ő kacag a kollégáin, akik késéssel érkeznek meg, jóval az ő beérkezte után. A kerékpárt 1818 április hatodikán mutatták be mint „csontrázó gépet”, aztán sok idő eltelt, Dániához, Belgiumhoz, Hollandiához hasonlóan mi is kihasználhatnánk- Amszterdamban nyolcszázezer lakos mellett nyolcvanezer drótszamár van bejelentve, ugyanakkor négyszáz kilométer bicikliút van a fővárosban. Ők a hetvenes években kezdték el építeni a bringás kultúrát, akkor úgy nézett ki a város, mint most Kolozsvár.

Az utóbbi évben persze itt is elindult valami, a biciklis kölcsönzést használja a lakosság – mondta. Létezik ugyanakkor a tévhit, hogy minél több a kerékpáros, annál több a baleset, de ez cáfolható: Hollandiában egy lakos átlagban kilencszáz kilométert teker, ehhez képest évi nyolc halálos balesetet regisztrálnak.

 Kertész ugyanakkor javasolta kis táblák felállítását, amelyek az átjárónál jelzik, hogy a kerékpárosoknak le kell szállniuk, ha át akarnak menni az úton. Mint mondta, a költségeket az egyesület állná.

Tíz éve nem volt egy életbiztosítás a városban biciklizni, de mára javult a helyzet – fogalmazott Csoma Botond. Szerinte ez részben a sofőröknek köszönhető: míg tíz éve kissé még rá is húztak, azóta toleránsabbá váltak, láthatóan több is a kerékpáros Kolozsváron.

Szükség van a déli körgyűrűre, hogy például ha valaki a Monostorról a Mărăști negyedbe akar eljutni, ne kelljen áthaladnia a városon. Ha ez megvalósul, több sétálóövezet jöhet létre a központban, és a biciklisek számára is élhetőbb lesz a város.

A parkolóházakra szintén szükség van, de nem a belvárosban, hanem kinnebb, különben bevonzzák az autókat. A sportcsarnok melletti és a Széchenyi-tér melletti parkolóházakat egyelőre kevesen használják, hangzott el. Szükség van persze új tömegközlekedési eszközökre is, de ezen a téren is sokat változott a város – ezt a mentalitásváltásnak kell követnie.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X