banner_qpmMZsMg_970x250 eurotrans.webp
banner_PT5K3wNG_728x90 eurotrans.webp
banner_kNLLfvE0_300x250 eurotrans.webp

Jelentősen módosulhat a gyermeknevelési támogatások szabályozása

Egységesen két éves gyereknevelési szabadságra jogosultak a kismamák, akiknek minimum havi 1067 lej támogatás jár, a jövedelemtől függő összeg felső határát pedig törlik. Így készül módosítani a parlament a gyermeknevelési támogatást szabályozó törvényt. Az új jogszabály már július elsejétől életbe léphet.

A szülők számára előnyösen módosította kedden a képviselőház munkaügyi bizottsága a gyermeknevelési támogatást szabályozó törvényt. A módosításokat – tekintettel a választási évre – valamennyi párt támogatja, és várhatóan a jövő héten az alsóház plénuma is elfogadja.

E szerint törölték a havi juttatás összegének felső korlátját, ami jelenleg 3400 lej. A kismamáknak (esetenként apáknak) ugyanúgy a szülés előtti 12 hónapban szerzett jövedelmük havi átlagának 85 százaléka jár, mint eddig, de újdonság, hogy a támogatás nem lehet kisebb az országos bruttó minimálbér 85 százalékánál – írja a Mediafax.

Ismert, hogy május elsejétől 1250 lej lesz a minimálbér Romániában. E szerint ha a törvénymódosításokat megszavazzák, a gyermeknevelési támogatás legkevesebb 1067 lej lesz függetlenül attól, hogy a kismama mennyit keresett a szülés előtt.

Eltörlik ugyanakkor azt a rendelkezést, hogy a kismamák választhatnak az egy éves (nagyobb támogatással járó) és a két éves gyermeknevelési szabadság között. Ezentúl egységesen két éves gyermeknevelési szabadságra jogosultak azok a nők, akiknek a szülés előtti két évben legalább 12 hónapig adózott jövedelmük volt. Ez idő alatt megkapják a jövedelmük szerinti támogatást. Ha a kismama úgy dönt, hogy egy év után visszamegy dolgozni, további egy évre megkapja a gyereknevelési támogatás minimális összegének felét.

180 millió lejes plusz kiadást jelent az intézkedés

A bizottsági ülésen a munkaügyi miniszter, Ana Costea is jelen volt, aki több ponton is kifogásolta a módosításokat. Szerinte például a 3400 lejes plafonra azért van szükség, hogy megakadályozzák a visszaéléseket, és ne legyen akkora szakadék a kiskeresetű és nagy fizetéssel rendelkező kismamák (papák) között.

Costea kifejtette, a felső korlát eltörlésével az intézkedés körülbelül 180 millió lejjel terheli meg a költségvetést, ami túl nagy összeg, ráadásul be sem volt ütemezve. A Ponta-kormány volt munkaügyi minisztere, Rovana Plumb azzal hárította el Ana Costea ellenvetéseit, hogy mellékes a költségvetés szűkössége, ha gyermekekről van szó. "Nem akarok beszélni a költségvetési keretről, amikor gyermekekről van szó" - mondta a volt tárcavezető. 

Kapcsolódók

Kimaradt?