Felére csökkent Hargita megyében a fiatalok száma


-A A+

A megye elöregedése mellett a fiatalok külföldre vándorlása, a humán erőforrás, a szakemberek, a befektetők, az autópálya, az ipari park hiánya okozza a legnagyobb gondot Hargita megyében – erősítették meg a prefektusi kollégium február 29-én tartott ülésén. Andrei-Jean Adrian prefektus úgy értékelte: nincs etnikai feszültség a megyében.

A prefektusi kollégium hétfői ülésének egyik napirendjeként A nemzeti lobogó kitűzése a közintézmények épületeire címmel mutatta be jelentését Radu Sandu Moldovan megyei rendőrparancsnok, aki hangsúlyozta, törvény szabályozza az ország zászlójának használatát.

Az ülésen Borboly Csaba megyei tanácselnök kifejtette, hogy minden kényes témáról beszélni kell.  és felhívta a figyelmet, hogy a megyei önkormányzat testülete éppen hétfőn szavazta meg a román-magyar együttélési kódex elkészítéséről szóló határozatot. Andrei-Jean Adrian prefektus a felvetett témák kapcsán azt mondta: a legfontosabb egymás tisztelete, nincs szükség a feszültségkeltésre, Hargita megyében pedig csend van, és békés együttélés.

Felére csökkent a megye fiataljainak száma az elmúlt 20 évben

Az ülésen továbbá Barabás Csaba, Hargita Megye Tanácsa beruházásvonzási irodájának vezetője felhívta a figyelmet, hogy jelentősen megfogyatkozott Hargita megye lakossága: 10 százalékkal csökkent az elmúlt 20 évben.

 A 0-19 év közötti lakosok száma pedig a felére fogyott – Barabási értékelésében ez a következménye annak, hogy egyre több fiatal vándorol külföldre jobb megélhetési lehetőséget keresve. További adatok szerint a megye lakosságának 25 százaléka nyugdíjas, ez azt jelenti, hogy elöregedett a lakosság. A Hargita megyei városok közül Gyergyószentmiklóson a legnagyobb a munkanélküliség, a legkisebb pedig Csíkszeredában, országos szinten pedig a megye a középmezőnyben helyezkedik el.

Mint Barabási vázolta: a szakemberhiányt akkor lehet megoldani, ha a vállalkozók együttműködnek a szakiskolákkal, az érintett közintézményekkel, hiszen közösen új szakok oktatását lehetne bevezetni. Barabási jelezte: kevés befektető érkezik a megyébe, ezen változtatni lehet a befektetési lehetőségek népszerűsítésével megfelelő helyeken. 

Borboly Csaba az ülésen úgy értékelte: jó az együttműködés a prefektúrával és a tanfelügyelőséggel. Javasolta, vizsgálják meg, miért zárnak be a Hargita megyei cégek, segíteni kell a kisebb helyi vállalkozásokat is.  A hozzászólók egyetértettek abban, hogy a felvetett problémákra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni a továbbiakban, a fiatalok itthon tartása érdekében.

Böjte Csaba ferences szerzetes is részt vett hétfőn a prefektusi kollégium soros ülésén, Borboly Csaba meghívására. A napirendek megvitatását követően Böjte atya felszólalásában sérelmezte, hogy megyeszerte számos ellenőrzést tartanak a gyermekvédelmi központokban működő konyhákon. „Hargita megyében a konyhák modern felszerelését kérik, amelyre nincs anyagi lehetőségünk, ugyanakkor más megyékben nem tapasztaltam ezt a szintű ellenőrzést”– hangsúlyozta Csaba testvér. „Ne kérjenek olyant, amit a törvény sem kér” – tette hozzá az atya. Egy másik problémaként a gondozásba vétel során felmerülő papírmunkát említette, amellyel sokszor hónapok telnek el. Ez pedig hosszú idő ahhoz képest, hogy munkájuk a megelőzést szolgálja, ugyanakkor sokszor veszélyben levő gyereken kell segíteni. Böjte Csaba elmondása szerint közel 23 éves tevékenységük során több mint 3000 gyerek érte el a felnőttkort a gondozásukban, közülük többen családot alapítottak.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X