banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png
banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png

Iskolai tananyagnak is alkalmas a csíki mocsárvilág

Demeter László biológus-kutató Ősi rákok nyomában címmel megjelent könyvét mutatták be szerda este a csíkszeredai Sapientia egyetemen. A helyi Gutenberg Kiadónál megjelent könyv tartalmáról a szerző úgy véli: a csíki mocsárvilág iskolai tananyagként föltétlen oktatni kellene.

Rendkívüli élménnyel gazdagodhatott a közönség a csíkszeredai Sapientia egyetem kis aulájában szerda este tartott könyvbemutatón, amelyen Demeter László csíki biológus, kutató Ősi rákok nyomában címmel megjelent könyvét mutatták be. A csíkszeredai Gutenberg Kiadónál nagy példányszámban – ezer példányban – megjelent könyve természetbúvároknak és szakembereknek is ajánlott. A kiadó szerkesztője, Burus Siklódi Botond, a könyv bemutatáskor jelezte: a közvetlen hangú, személyes élményanyagon alapuló kalauz egyben mindenkihez szól, aki eddig csak annyit tudott volna a tócsákról, hogy kirándulás közben el kell kerülnünk őket, mert beázik a cipőnk.

A szerzőt úgy mutatta be: ő az egyetlen egyetemi tanár, aki tud kaszálni, de kaszát verni is, és az egyetlen általa ismert biológus-kutató, aki tud szekeret is hajtani.

A Demeter Lászlóval folytatott szerkesztői beszélgetésből kiderült: voltaképpen az egyetlen kortárs kutatóval találkozott a hallgatóság, aki a legősibb rákcsoport „élő kövületeit” fedezte fel, és kutatja, gyerekkora óta. Azóta foglalkoztatják a tócsában, e rendkívüli élettérben található lények,a tócsarákok - doktori dolgozatát is a témából írta. Vetített előadással egybekötött könyvbemutatóján a szerző kijelentette: annyira gazdag a Csíki-medence a tócsarendszerben, hogy egyedülálló lehetőséget nyújt arra a csíki iskoláknak, hogy a helyi biológia-órákon a diákok itt ismerhessék meg a tócsák világát. „Fontos lenne bevinni az oktatásba, csak idő és szervezés kérdése, és nagyon várom, mikor foghatunk neki” – mondta a biológus.

A tócsák azért rendkívül gazdag, úgynevezett szélsőséges élőhelyek, mert időszakosan vagy kiszáradnak, vagy befagynak „tövid”, és ezért a fajoknak gyakorlatilag nincsen idejük arra, hogy egymást elpusztítsák, illetve felfalják.

Olyan információkra csodálkozhatott rá a hallgatóság: Csíkban éppen olyan tundra volt, mint ma Finnország vagy Svédország északi része. Úgyszintén megdöbbentő volt hallani, hogy a tócsarákok öregebbek, mint a dinoszauruszok, vagy az, hogy a kecskebékákat tavasszal a hólé hozza le a hegyről – és ez egy utóbbi olyan tény, amit a helyiek mindenhol ismernek a világban, a kutatók viszont nem.

Demeter László élményalapú kalauzában tündéreknek nevezi a tócsarákokat – és ezt a könyvében be is bizonyítja: ebből kapott ízelítőt a könyvbemutató hallgatósága, akik hosszan kígyózó sorban kérték az est végén a szerzői dedikációt.

Kimaradt?