banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png
banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png

Csíkszeredában ünnepelték az erdélyi kutatónőket

A legnépszerűbb székelyföldi női kutatókat is bemutatta szerda esti előadásában a csíkszeredai hallgatóságnak Gergely Orsolya, a Sapientia társadalomtudományi tanszékének előadója. A Novák cukrászda programsorozatában október 21-ét az Ada Lovelace Day apropóján szánta a tudományos és műszaki pályán dolgozó nők megünneplésére.

A tíz éve Sapientián tanító társadalomkutató vetített előadása révén a személyes tapasztalatai alapján beszélt a női kutatói munka kihívásairól és akadályairól, illetve arról, hogy mi lehet a siker kulcsa, majd statisztikai adatokkal illusztrálva vizsgálta: milyen az arány a férfi és nők között a kutatómunka elismertsége, vagy a foglalkozás-hierarchiai szempontok szerint. A női kutatói szerep elismertségéről Marie Curie Nobel-díjas kutató személyét emelte ki az előadó – de kortárs női szakembereket is fölsorolt. Sikersztorinak nevezte több, Erdélyben élő kutató nők pályáját is. A fölsorolásában elhangzott Soós Anna kolozsvári matematikus, a BBTE rektor helyettese, Gazda Klára kovásznai muzeológus és néprajzkutató, vagy a csernátoni Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus neve is.

Az est egyik érdekességeként hatott, hogy Gergely Orsolya az előadására készült, saját készítésű statisztikában vizsgálta meg a nő-férfi kutatók arányát a Sapientia EMTE-n belül. Összességében, a főállásban alkalmazott előadónők 38 százalékot tesznek ki a Sapientián. Ám, a három kar férfi-nő arányait összehasonlítva a Csíkszeredai karon 50,54 százalék a nők aránya, míg Marosvásárhelyen és Kolozsváron 37,07 és 37,86 százalék.

A tudományos és műszaki pályán dolgozó nők napját (Ada Lovelace Day) október 13-án tartják azzal a céllal, hogy elismerjék a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai pályán dolgozó nők teljesítményét. Ada Lovelace angol matematikusnő volt, Lord Byron angol költő lánya, aki 1815-ben született, és mindössze 36 évet élt. Ő írta meg a legelső számítógépes programot, az első algoritmust, melyet arra terveztek, hogy egy gép hajtsa végre.

Az előadó továbbá foglalkozáshierarchiai vizsgálatokra is hivatkozott, annak a trendnek az érzékeltetésére, mivé szeretnének válni a felnövekvő generációk, kiket követnének. Utalt a Sapientián 2012-ben végzett felmérésre is, melyben több mint 2000 hazai középiskolás diákot kérdeztek meg példaképeikről. Megtudtuk, a válaszok elenyésző mértékben tartalmaztak nemzetközi hírnévnek örvendő tudományos kutatókat, székelyföldi sikeres személyiségek nevét pedig még kevésbé.

 

Kimaradt?