Veszélyben a magyar nyelvű tantárgyversenyek?


-A A+

A Zrínyi Ilona matematikaversenyt is utolérte az oktatási minisztérium szigorítása: a magyar nyelvű, Erdély-szerte a diákok körében nagy népszerűségnek örvendő alternatív tantárgyverseny veszélybe került. A 2014. december 2-i minisztériumi rendelet ugyanis megtiltja az olyan megmérettetések megszervezését a közoktatási intézményekben, amelyek szülői/tanulói hozzájárulást igényelnek. A rendelet szövege itt olvasható.

A Zrínyi Ilona matematikaverseny megmentéséért kedden sajtótájékoztatót tartott az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelővel, a verseny főszervezőjével.

A Zrínyi Ilona matematikaversenyt 1995 óta minden évben megszervezik a II-XII. osztályos diákok részére. A verseny nagy népszerűségnek örvend a tanulók körében, ezt a számok is bizonyítják, tavaly több mint 14 ezer diák vett részt egész Erdélyben.

A tájékoztatón elhangzott, az elmúlt években a szervezési költségeket, valamint a döntőn való részvételt a nevezési díjak fedezték. Mivel a minisztérium megtiltotta a neveződíjas versenyek szervezését az állami tanintézmények épületeiben, ezért most támogatókat toboroznak, hogy a verseny ingyenes lehessen a diákok számára.

"Rengeteg kiadás van, versenyanyagok, emléklapok, díjak, utaztatás, ezek fedezését mind-mind támogatásból kell állnunk. Csak abban az esetben tudjuk idén is meghirdetni a versenyt, ha november elsejéig összegyűl 25 ezer lej. Ez már elegendő lenne a kezdeti kiadásokra" - hangsúlyozta Hodgyai László.

Bíró Barna Botond, a program felelőse elmondta, az UIET kétféleképpen is próbálja felvállalni és segíteni az ügyet. "Egyrészt azzal, hogy nagy hangsúlyt fektetünk a publicitásra, igyekszünk népszerűsíteni és felhívni az emberek figyelmét a verseny fontosságára. Emellett idén a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány szervezte Fuss neki! adománygyűjtő akción is ezt a projektet támogatja az UIET, amelyhez futókat és adományozókat toboroz" - emelte ki Bíró.

A támogatásokat és az adományokat október 15-ig várják a Fuss neki! hivatalos oldalán vagy az SZKA irodájában, hétköznap 9–15 óra között. A futók teljesítményére is lehet fogadni, a jótékonysági futásra október 18-án kerül sor.

Bíró hangsúlyozta, hogy a verseny támogatása nem csupán udvarhelyszéki-, nem is Hargita megyei-, hanem magyar érdek. "Felelősségünk a diákok számára megteremteni a feltételeket, hogy tudásukat összemérjék és a verseny adta izgalmak és élmények tovább bátorítsák őket a tanulásban. Ez hatványozottan igaz a szórványban élő magyar diákok esetében"- mondta a programfelelős.

Mi vezette a minisztériumot a szigorításhoz?

A Mediafax tájékoztatása szerint az oktatási tárca azt követően tiltotta ki az iskolákból a neveződíjas versenyeket, hogy több megyében is visszaélést tapasztaltak egy szülői/tanulói hozzájárulással megrendezett iskolai verseny (Evaluare în educaţie) körül. A gyanú szerint kilenc millió lej tűnt el magánzsebbe.

A rendelet továbbra nem tiltja meg a neveződíjas tantárgyversenyek megszervezését, de ezeket a megmérettetéseket nem lehet már a közoktatási intézményekben lebonyolítani, viszont magánintézményekben, egyetemeken például igen.

Megkeresésünkre a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Burus-Siklódi Botond elmondta, a minisztérium a szigorításkor nem számolt azzal, hogy sok neveződíjas tantárgyversenynél egyáltalán nem történtek visszaélések, ráadásul nagyon jól működtek. "Úgy tűnik, bevett szokássá vált, ha valahol valamilyen rendellenességet észlelnek, a helyzetet általánosítva megvonják a lehetőségét annak, hogy jól működő rendszerek tovább fejthessék ki áldásos hatásukat" - jegyezte meg.

"Azt tapasztaljuk, hogy a gyermekek nagyon szívesen versenyeznek. Főleg olyan versenyeken, amelyek nem a kötelező tananyaghoz kapcsolódnak, hanem inkább a diákok kreativitását, tájékozottságát mérik fel. Tény, hogy az oktatási tárcának nagyon kevés pénze van versenyek szervezésére. Ennek fényében ha mi a tehetséggondozás nagyon fontos területét alárendeljük a könyvelői személetnek és úgy szabunk gátat egy-egy rossz példának, hogy mindent megtiltunk, nem járunk jó úton" - magyarázta az RMPSZ elnöke.

Hozzátette, kevés olyan magyar nyelvű alternatív tantárgyversenyről van tudomása, amely szülői/tanulói hozzájárulást igényel, általában ezek a megmérettetések az anyaországban kezdeményezett versenyeztetési rendszerbe illeszkednek bele. Megjegyezte, tudomása szerint egyetlen versenynél sem történt semmilyen visszaélés, ezért nem érti, miért kell megnehezíteni a tehetségek felkutatásának ezt a hatékony formáját.

Mi a megoldás?

A legkézenfekvőbb megoldás az RMPSZ elnöke szerint, ha valamilyen társulást, egyesületet, jogi személyt rendelnek az érintett versenyek mögé, és pályázatokkal, adományokkal teszik lehetővé a diákok számára az ingyenességet. Felértékelődik az önkormányzatok szerepe is, a kolozsvári polgármesteri hivatal például 80 ezer lejjel támogatja idén a Kolozsváron zajló tantárgyversenyeket. 

"Ugyanakkor már ideje lenne Romániában is bevezetni egy olyan pályázati rendszert, amellyel a tehetséggondozásnak erre a területére is odafigyelnek" - hívta fel a figyelmet Burus-Siklódi Botond. A megoldások közé sorolta az anyaországi támogatásokat is: "Magyarországon nagyon sok pályázati forma létezik, ott vannak a minisztérium nyílt pályázati felhívásai vagy a meghívásos pályázatok".

"Szeptember elején meghívót kaptam a természettudományi társaság évi küldöttgyűlésére, ahol a természettudományok területén működtetett versenyekkel kapcsolatos együttműködésről állapodtunk meg, hogy ezeknek a lebonyolításához szükséges háttértámogatások előteremtésében is együtt tudjunk működni. Látok lehetőségeket nemcsak az eddig működtetett versenyek megtartására, hanem ezeknek a bővítésére is" - mondta az RMPSZ elnöke.

Hozzátette, az alternatív versenyek szervezői nemcsak az RMPSZ-hez fordulhatnak segítségért (közvetítői feladatot vállal), hanem például az Erdélyi, vagy a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanácshoz is.

Ugyanakkor a

magyar közösség is könnyedén kiveheti a részét a tehetséggondozás támogatásából azzal, hogy adója két százalékát az erdélyi magyar oktatásért dolgozó alapítványoknak, egyesületeknek adja.

Burus-Siklódi Botond kiemelte: még mindig nagyon sok erdélyi magyar hagyja az államnak adója két százalékát, holott joga lenne ezt bármilyen egyesületnek, szervezetnek, alapítványnak felajánlani. Ehhez mindössze az adóhivatalból igényelt 230-as formanyomtatványt kellene kitöltenie minden év májusáig.

Megkeresésünkre a Communitas Alapítványnál úgy tájékoztattak, hogy a versenyek szervezői kéréssel fordulhatnak az alapítvány kuratóriumához, de érdemes figyelni a tavaszi és az őszi pályázati kiírásokat is. Jelenleg például az ifjúság közéleti tevékenységének támogatására szóló kiírások aktuálisak, megéri belekukkantani a felhívásba.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X