Tanügyi törvény: még semmi sincs kőbe vésve


-A A+

A szenátus oktatási bizottságának kormánypárti alelnöke, Marin Burlea a maszol.ro-nak azt nyilatkozta: az új tanügyi törvény tervezete úgy módosul majd az ősszel kezdődő parlamenti vita során, hogy a kisebbségek számára ne jelentsen majd visszalépést a jelenlegi törvényhez képest.

Még „semmi sincs kőbe vésve” az új tanügyi törvény hétfőn közzétett tervezetében, így a jogszabálynak a kisebbségek nyelvén történő oktatást szabályozó fejezete sem – nyilatkozta szerdán a maszol.ro-nak a szenátus oktatási szakbizottságának kormánypárti alelnöke, Marin Burlea.

Mint ismert, a tervezetet nem az oktatási minisztérium dolgozta ki, hanem öt évvel ezelőtt készítették a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusai, és a közvita lejárta után előbb a szenátus fogja megvitatni. A jogszabály jelenlegi törvényhez képest jelentős visszalépés a kisebbségi oktatás terén: elfogadása esetén csak az általános iskola alsó tagozatán lehetne idegen nyelvként oktatni a román nyelvet, az ország földrajzát és történelmét pedig ismét románul kellene tanítani a felső tagozaton és a középiskolában.

„Markónak nagy tekintélye van”

Marin Burlea szerint a tervezet leghamarabb az őszi parlamenti ülésszakban kerül majd a szenátus oktatási bizottsága elé. „Biztos vagyok benne, hogy a jogszabály úgy módosul majd a bizottságban, hogy nem jelent majd visszalépést a jelenlegi törvényhez képest a kisebbségi oktatás terén sem” – jelentette ki a testület alelnöke, aki a kormányzó Ország Szövetség Románia Haladásáért (UNPR) tagja.

Kijelentette, maga sem ért egyet azzal, hogy a csorbítsák a jelenlegi tanügyi törvényben rögzített kisebbségi jogokat, és ha például a bizottság tagjaként Markó Béla RMDSZ-es szenátor módosító indítványokat nyújt be, ezeket a testület többsége szerinte támogatni fogja. „Markó Bélának igen nagy tekintélye van a bizottságban” – jelentette ki.

Ellentmondásos tervezet

A szenátor nem kívánt reagálni a törvénytervezet egészét ért bírálatokra, elismerte ugyanis, hogy nem ismeri még a jogszabály szövegét. „Hívjon vissza jövő héten, addig még dokumentálódni fogok” – mondta Burlea.

A kormánypárti szenátort arra is reagáltattuk volna, hogy a tervezet kisebbségi oktatással foglalkozó fejezete egy sor ellentmondást is tartalmaz. Az egyik legkirívóbb az, hogy miközben az első bekezdés szerint 5-12. osztályban a román nyelv és irodalom oktatása a kisebbségi diákok számára a román diákokéval azonos tanterv és tankönyvek szerint történik, a második bekezdés szerint ezt a tantárgyat a teljes közoktatásban külön tanterv és külön tankönyvek szerint kell oktatni a kisebbségi osztályokban.

A minisztérium sem ért sok mindennel egyet

Korábban Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter azt nyilatkozta, hogy az Ecaterina Andronescu PSD-szenátor nevével fémjelzett tervezet minden előírásával a minisztérium sem ért egyet, de azt munkaanyagnak tekinti és honlapján is közzé fogja tenni.

Király András kisebbségi oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek megerősítette, hogy ez nem a szaktárca tervezete, de rámutatott: a kisebbség számára hátrányos előírásokat tartalmaz. Markó Béla szenátor korábban a maszol.ro-nak nyilatkozva ellenezte egy új tanügyi törvény kidolgozását. A tervezetről a Transindexnek azt mondta: a jelenlegi (2011-ben hatályba lépett) törvény az anyanyelvi oktatási jogok tekintetében összehasonlíthatatlanul jobb. Leszögezte:  a tervezet vitája során odafigyelnek rá, hogy az anyanyelvi oktatási jogok ne csorbuljanak.

Mint ismert, a 2011-ben az akkori jobbközép kormánytöbbség által elfogadott tanügyi kerettörvény bővítette a kisebbségek oktatási jogait, ám a jogszabály egyes - a magyarságnak fontos - rendelkezéseit nem sikerül a gyakorlatban is érvényesíteni. Az akkori törvényt sok tekintetben kifogásoló, időközben hatalomra került szociáldemokraták eddig sürgősségi kormányrendeletekkel próbálták saját elképzeléseikhez igazítani az oktatási rendszert, most azt hangoztatják, hogy a sok változást és a szakma elvárásait egy új oktatási kerettörvényben kell összehangolni.

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X