Szentgyörgyön a himnusz mellett ébresztőhang is szólt

Sepsiszentgyörgyön mintegy hétezren ünnepeltek március 15-én. A megemlékezés lovas toborzóval kezdődött, majd következtek a beszédek. Kelemen Hunor a székely városban ünnepelt. Mucha Oszkár mobiltelefonja ébresztőhangját is lejátszotta az ünneplőknek.

Sepsiszentgyörgyön a hagyomány szerint lovas toborzóval kezdődött a március 15-i ünnepség. A háromszéki hagyományőrző huszárok, fúvószenekarok és cserkészek a város két végéből – az Állomás és Szemerja negyedből – elindulva hívták a lakosságot ünnepelni, miközben a sepsiszentgyörgyi fiatalok több száz méteres magyar és székely zászlót tartva vonultak a város központjába, ahol zsúfolásig megtelt a Szabadság tér. A mintegy 7000-es ünneplő magyar és székely zászlókat lobogtatott.

A cserkészek és huszárok felvonulását követően a Tamási Áron színházzal szemben felállított színpadon elkezdődött az ünnepi beszédek sora.

Antal Árpád polgármester nyitóbeszédében rámutatott, hogy őseink bátorságából merítkezünk, akik 1848-ban nem csak ágyút öntöttek, hanem akkor öntötték formába a hazánkat. A sepsiszentgyörgyi elöljáró kifejtette: ma, amikor egy zászlót levetetnek, tízet teszünk helyébe, mert egy lépést se vagyunk hajlandóak hátrálni.

„Közel száz évvel ezelőtt Románia nemcsak egy területtel lett gazdagabb, hanem számos nemzeti közösséggel is, ezért felelősséggel tartozik. Mi szeretni akarjuk ezt az országot, de nehéz úgy szeretni, ha naponta szájba vernek bennünket” – mondta Antal Árpád.

Leszögezte: „A 21. században a szabadságharcunkat a demokrácia eszközeivel vívjuk. Ma a két legnagyobb értékünk a béke és a biztonság, erre törekszünk, és nem vagyunk se szakadárok, se terroristák... Romániának bíznia kell az erdélyi magyarokban, és ennek jegyében engedményeket kell tennie, így a román mellett a magyar nyelvet is hivatalossá kell tennie, és engednie kell, hogy a mi ügyeinket mi magunk intézhessük”.

Beszéde végén Antal Árpád felkérésére az ünneplő tömeg együtt kiáltotta, hogy „Éljen a magyar nemzet! Éljen a szabadság! Éljen Székelyföld!”.

Határon túlról is érkeztek

A sepsiszentgyörgyi ünnepségen jelen volt a vajdasági Székelykeve község polgármestere, Bogos Tivadar, aki a 2500 fős bukovinai székely település lakóinak nevében köszöntötte a Háromszékieket.

Emlékeztetett, hogy őseik 250 éve ebből a térségből menekültek a Vajdaságba. „Nem vagyok gyáva magyar ember, de ennyi székelyt látni, boldogságomban remeg egy kicsit a hangom és a lábam is, bevallom” – kezdte beszédét a délvidéki küldöttség képviselője, akit lelkesen megtapsolt a tömeg.

Magyarország kormányának képviseletében Soltész Miklós, vallási, nemzetiségi és civil társadalomért felelős államtitkár beszélt a sepsiszentgyörgyiekhez, aki hosszasan ismertette az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeit, és méltatta azt, hogy 1848-ban Háromszék nem alkudott.

„Gábor Áron ágyút öntött, és ez a becsületes, tisztességes küzdelem erőt adhat ma is. Köszönöm a bátorságotokat az elmúlt évszázadokban, évtizedekben és a jelenben is. Köszönöm a hűségeteket a szülőföldön a nyelvhez, a magyarsághoz, és köszönöm a szívetekben lévő reményt, mellyel folytatni tudjátok a székelyek, a magyarok küzdelmét Erdélyben és Magyarországon egyaránt,” – zárta beszédét Soltész Miklós.

Kelemen Hunort többször félbeszakították

Az RMDSZ idei központi ünnepségén, Sepsiszentgyörgyön beszédet mondott Kelemen Hunor szövetségi elnök is, aki rámutatott, hogy az 1848-as forradalom és szabadságharc mérföldkő az életünkben, hiszen 167 éve minden évben köztereken ünnepeljük. 

„Mi a magyarázata, hogy egy 167 éve történt esemény elevenen él az emberek emlékezetében, és minden évben több százezer magyar ember vonul ünnepelni a közterekre? A magyarázatot a szabadságban kell keresni, amire minden közösségnek szüksége van” – mutatott rá Kelemen Hunor.

Elmondta: 25 évvel a kommunizmus után nekünk is megvan a szabadságharcunk, vannak, akik meg akarják akadályozni, hogy megszervezzük ünnepeinket, megfosztanának a zászlónktól, himnuszunktól és nemzeti identitásunktól is.

Meg akarják mondani, hogy miről beszéljünk, és mit gondoljunk, de ma nem Gábor Áron ágyúival kell a szabadságunkért harcolni – mutatott rá az RMDSZ elnöke, aki szerint mi azt kérjük, hogy döntsünk a magunk dolgairól, és az autonómia ezt teszi lehetővé. Kelemen Hunor sepsiszentgyörgyi beszédét a tömeg több alkalommal hurrogással, és bekiabálásokkal szakította félbe. „Áruló! Hagyd abba!”, kiáltották többen is a tömegből.

Mucha Oszkár telefonjával ébresztette a fiatalokat

A sepsiszentgyörgyi fiatalság képviselője, Mucha Oszkár beszédében rámutatott, hogy 1848 márciusában fiatalok döntötték el, hogy változtatni szeretnének helyzetükön. Ezeknek a fiataloknak az átlagéletkora 22 és fél év volt, az ő harcuk eredményét élvezzük most is.

„Be kell, hogy lássuk, jövőnket mi, fiatalok tudjuk befolyásolni, nem fog senki lépni helyettünk. Ugyanaz kell, hogy legyen a feladatunk, mint Petőfinek és kortársainak volt, fel kell kutatni azokat a problémákat, amelyek hátráltatnak a fejlődésben, kibontakozásban és közös jövőnk felépítésében. A számottevő fiatalság szendereg, alszunk a tv és számítógép előtt, okos-telefonnal, táblagéppel kezünkben. Az eszközök nem rosszak, de ne hagyjuk magunkat elaltatni általuk. Vegyük észre, hogy sok helyzetben tudatosan butítanak bennünket, mert tudják, hogy ha elkezdenénk nyitott szemmel együtt harcolni, akkor mi is teremthetnénk gyümölcsöt a következő generációnak, ahogy Petőfiék is teremtettek nekünk. 1848-ban Petőfi azt mondta, hogy talpra magyar, én 2015-ben azt mondanám, hogy Ébredj magyar, ébredjetek fiatalok” – zárta beszédét Mucha Oszkár, aki mobiltelefonja ébresztő hangját is lejátszotta az ünneplőknek, akik ezt tapssal díjazták.

A sepsiszentgyörgyi ünnepség végén Kovács István unitárius lelkész mondott áldást, és beszédében kifejtette: nincs időnk a gyűlöletre, a szeretet révén tudunk együtt működni, és egy álmot valóra váltani.

„Nem azok a román hazafiak az ellenségeink, akik a hősi múltunk előtt alacsonyrendű érzéssel rettegnek tőlünk, hanem azok, akik gyűlöletet szítanak, és a gyűlöletkeltésből hasznot húznak” – mondta a lelkész, aki arra kérte a székelyeket, fogják meg egymás kezét, és nem engedjék, hogy szétszabdaljanak bennünket.

„Meg kell fogni azoknak a román értelmiségeiknek is a kezét, akik hisznek az erdélyi értékrendben és társaink lehetnek”. Kovács István szerint a „sehonnai bitang emberek akarják betiltani ünnepeinket, de azt üzenjük, hogy csak segítenek abban, hogy el ne szenderedjünk, abban, hogy éberek maradjunk. Egymás kezét fogva van jövendőnk, mert Székelyföld volt, van és lesz” – zárta beszédét az unitárius lelkész.

Az ünneplő tömeg elénekelte a magyar és a székely himnuszt, majd csendben távozott.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?