Elkezdték hagyományos vándorlásukat a sátoros cigányok

Március 19. a Cigányság Világnapja. Hagyomány szerint március második felében indulnak útnak téli szálláshelyükről a sátoros cigányok. 

A sátoros cigányok számára a megélhetést késő őszig az erdők biztosítják, lakásuk ilyenkor a millió csillagos szálloda a szabad ég alatt, nagyobb települések közelében, de elkerülve a forgalmas főutakat, egy-egy folyó árterületén vagy tó közelében fekvő réten. Itt aztán sátrat vernek, a telepről pedig éjjel-nappal dől a füst.

Az erdőkincsek vadászai

Ilyenkor kora tavasszal medvehagymát, csalánt, madársalátát, békát, csigát lehet tőlük vásárolni a piacokon, később pedig, amint megjelenik a gomba, majd az erdei gyümölcs, egész késő őszig ezeket kínálják az utak mentén. Néha védett virágokat, hóvirágot, vad nárciszt, kockásliliomot is lehet látni a portékáik között.

A vándorcigányok között nem csak az erdőkincsek vadászaival találkozhatunk, hanem a bádogosokkal is, ám ők inkább a dél-erdélyi és a moldvai megyékben barangolnak egész nyáron, saját készítésű üstöket, pálinkafőző berendezéseket árusítva.

Jól bírják a magaslati viszonyokat is

A sátorosok vagy vándorcigányok nem ugyanazok, mint a módos Gábor-nemzetség, de a falvakba betelepült, faluvégi „házi cigányokhoz” sincs sok közük. 

Egy részük Szeben környékéről vándorol Közép-Erdélybe és a Partiumba, mások a Maros, Küküllő és a Nyárád mentéről a magas hegyekbe vonulnak nyáron, a Hargitai hegyekbe, a Királykőre, vagy a Páringba, Bucsecsbe, ahol erdei kincsek után vadásznak és a turisták által sűrűn látogatott utak mentén árulják a gyümölcsöt, gombát. 

A székelyföldi erdők jelentős vonzerővel bírnak a gomba- és gyümölcsszedésből hasznot hajtó cigányok számára, akik évente megjelennek az általuk már jól ismert erdőkben. Gyergyószentmiklós környékén a Békényfő, Csanód, Megyes-pataka, a Pricske, valamint a Pongrácz-tető környéke a legkeresettebb helyszínek. 

Többségében Maros, Neamţ és Vaslui megyéből érkezenek, de volt már csoport Caracalból és Medgidiaból is.  Sokszor azonban gondot jelent, hogy nem teljesítik a természetet védő törvények előírásait.

Ami ideiglenes, az végleges

Tavaly a gyergyószentmiklósi rendfenntartók nyolcvan-kilencven személynek ideiglenes otthont nyújtó sátortáborra találtak a Pricskén, a Gyergyói-havasok legmagasabb pontjának környékén. Polgárőrök, helyi rendőrök, csendőrök és erdészeti alkalmazott razziája ellenére évről évre megjelennek a környező erdőkben, gomba és erdei gyümölcs után kutatva.

Ebben az időszakban a Gyergyószentmiklósi Polgárőrség folyamatosan megduplázza az autós járőrözések számát, tavaly júliusban például összesen 121 órát terepeztek, a gyalogos járőrök pedig 96 órán át segítették Gyergyószentmiklós területén a rendfenntartást. A helyi rendőrséggel közösen nyaranta több nagyobb akciót is szerveznek az idegenből érkező gombászók és erdeigyümölcs-begyűjtők igazoltatására.

A rendőrség, csendőrség, magánerdészet, közbirtokosság, a helyi rendőrök és a polgármesteri hivatal embereiből álló akciócsoport általában hajnalban, vagy késő este száll ki a helyszínre, ellenőrzik az engedélyeket, ezek hiányában felszólítják a területek elhagyására a romákat.

A rendfenntartók megfigyelései szerint a napi terményt egy Neamţ megyei rendszámú autóval szállítják el, tehát semmiképpen sem gyergyói begyűjtőnek adják le. A sátorozó cigányok végül is csak a mindennapi betevőért dolgoznak, olyan idegen személyeknek, akik minimális pénzt adnak nekik a gyümölcs és a gomba után.

A Cigányság Világnapja egy tavaszköszöntő ünnephez kötődik, ezen a napon indultak tovább a romák a téli szálláshelyükről vándorolni. A hivatalos ünnepet, a romák világnapját április 8-án tartják.

Kimaradt?