Felmérés: a romániai átlagnál sokkal jobban bíznak az emberekben az erdélyi magyarok

Az erdélyi magyarok sokkal jobban bíznak az emberekben, mint általában a romániaiak, a politika iránti érdeklődésük alacsonynak mondható, nagyon fontosnak tartják a környezetvédelmet, a posztszocialista társadalmak között pedig a leginkább környezettudatos nemzeti közösségek közé tartoznak. Többek között ez derül ki Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményeiből, amelynek utolsó, harmadik csomagját a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei kedden délután ismertették online sajtótájékoztatójukon.

Mint korábban írtuk, a Europen Value Study (EVS) keretében megvalósított kutatás azért egyedi, mivel első alkalommal szerepel kisebbségi minta egy nagy nemzetközi összehasonlító vizsgálatban. Az EVS egy nagymintás, longitudinális vizsgálat, mely feltérképezi az európai állampolgárok értékrendjét az élethez, a társadalomhoz, a valláshoz, a politikához viszonyítva, 42 más részt vevő ország mellett, majd ezeket hasonlítja össze, elhelyezi az értékeket egy tágabb, európai kontextusban.

Kiss Tamás szociológus a bizalom és a szervezeti aktivitás alblokkokat elemezte a sajtó képviselőinek. Mint mondta, érdekes eredményeket kaptak, mivel azt tapasztalták, hogy az erdélyi magyarok az általános bizalom tekintetében a kelet-Eóeurópai országok között középmezőnyben tartózkodnak, közelítve Magyarországhoz; 27,6 százalékuk szerint az emberekben meg lehet bízni, a magyarországiaknál ez az arány 28,5 százalék, míg a Romániára jellemző bizalmi szint jóval alacsonyabb, 13,2 százalék. Eszerint az ország a sereghajtók közé tartozik még a posztszocialista térségben is.  

Jobban bíznak az egyházakban, mint a magyarországiak

A szociológus szerint ennél is érdekesebb adatokat kapunk, ha a különböző európai kisebbségeket hasonlítjuk össze. Két típusú kisebbségi csoport körvonalazódik: az egyikbe tartoznak az erdélyi magyarok is, körükben az általános bizalom a többséghez viszonyítva magasabb – ilyenek például az észak-macedóniai albánok és a bulgáriai muzulmánok –,  de ugyanez mondható el a svéd ajkú finn állampolgárokról is. A másik oldalon a baltikumi államokban élő orosz ajkú lakossága áll, ahol a bizalom szintje lényegesen elmarad a többségre jellemzőtől. Az intézményes szervezettség is sokkal alacsonyabb, mint az erdélyi magyaroké, a kutatók szerint pedig ezzel állhat összefüggésben a bizalom szintje is.

Az általános bizalmon túl az EVS a különböző intézmények iránti bizalomra is rákérdezett. Az erdélyi magyarok esetében pedig az derült ki, hogy jobban bíznak az egyházakban, mint a magyarországiak, és a romániai átlagot is meghaladják; 78 százalékuk válaszolta azt, hogy teljesen, vagy inkább megbízik az egyházban, szemben a magyarországi 42 százalékkal és a romániai 70 százalékkal. Lényegesen elmarad az erdélyi magyarok bizalma a románoké mögött a fegyveres erőkben (42 százalék - 80 százalék), az oktatási rendszerben (52 - 70), továbbá az EU-ban (39 - 49) és az igazságszolgáltatásban (38 - 47) – ismertették az adatokat a kutatók.

„Azokon a helyeken a legalacsonyabb a bizalom, ahol úgynevezett paritásos kisebbségben élnek a magyarok, tehát ahol megosztott a társadalom, fele-fele arányban élnek románok és magyarok együtt” – emelte ki Kiss Tamás, hozzátéve, hogy a kisebbségek bizalma a fegyveres erőkben általában alacsonyabb az országos átlagnál, ám az erdélyi magyarok esetében figyelhető meg a többség és kisebbség közötti legnagyobb különbség Európában. A kutatás során külön mérték, hogy a részt vevő személy tartozik-e valamilyen önkéntes szervhez, és az derült ki, hogy az erdélyi magyarokat az egyik legnagyobb szervezeti aktivitás jellemzi, ám ez inkább a vallási szervezetekben lévő aktivitást jelenti.

Jobboldalibbak az összes kutatásban szereplő országnál

A közélet, a politikai önértelmezés és a környezettudatosság témakörét Székely István politológus elemezte. Közlése szerint a politikai érdeklődés az erdélyi magyaroknál alacsony, 37 százalékuk mondta, hogy nagyon, vagy némileg érdekli a politika, ez magasabb a romániai átlagnál (32 százalék), de elmarad magyarországi átlagtól (46 százalék), és a többi kisebbséghez hasonlítva az erdélyi magyarok nagyjából a spektrum közepén helyezkednek el.

A kutatás felmérte a lakosok arányát a politikai bal–jobb-spektrumon is a tízes skálán, eszerint pedig az erdélyi magyarokról megállapítható, hogy jobboldalibbak mind a romániai, mind a magyarországi átlagnál, és a teljes posztszocialista térségben a leginkább jobboldali átlagpontszámot érték el. A skálán 16 százalékuk 10-es pontszámot adott magának (Románia 11 százalék, Magyarország 11 százalék), amelyet akár szélsőjobbként is értelmezhetünk. Ennél magasabb arány csak Albániában volt megfigyelhető, ahol elérte a 20 százalékot, ám Székely István szerint kontextusfüggő, hogy melyik ország pontosan mit ért a 10-es önbesorolás alatt.

„Ez nagyon kontextuális dolog, biztos, hogy nem ugyanazt jelenti Erdélyben a 10-es pontszám, mint Albániában vagy Svédországban, emellett pedig a megkérdezettek 35 százaléka nem tudott válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik oldalhoz tartozik” – részletezte Székely István, hozzátéve, hogy az erdélyi magyarok egyharmada nem igazán tudja használni ezt a skálát, és ez arra int minket, hogy a 10-es besorolást óvatosan kezeljük.

Nagyon fontos a női egyenjogúság és a szabad választás

A kutatás egy külön alblokkban a demokráciaértelmezésekre és szabadságjogokra is rákérdezett. Az eredményekből az derült ki, hogy az erdélyi magyarok a demokrácia legfontosabb ismérvének a női egyenjogúságot (73,2 százalék), a vezetők szabad választását (66,6 százalék) és a polgári jogok védelmét (51,5 százalék) tartják. Ez a sorrend nem azonos az anyaországi és romániai adatokkal. A magyarországiak nagyjából egyforma mértékben tartják fontosnak a szabad választásokat (79,6 százalék) és a női egyenjogúságot (79 százalék), a románok pedig a polgári jogok védelmét tartják a legfontosabbnak az állami önkénnyel szemben (75,2 százalék), majd ezután következik a vezetők szabad választása (72,4 százalék) és a női egyenjogúság (71,8 százalék).

A kutatás továbbá rákérdezett arra, hogy az államnak jogában áll-e a közterületeket biztonsági kamerákkal megfigyelni, e-mailt és interneten cserélt egyéb információt követni vagy információt gyűjteni bárkiről, akár a tudta nélkül. Az erdélyi magyarok 81 százaléka egyetért a kültéri kamerás  megfigyeléssel, de az e-mailek és az interneten cserélt információk követésére csak 18 százalék hatalmazná fel az államot, és abba pedig, hogy az állam információt gyűjtsön bárkiről, akár a tudta nélkül, már csak 13,6 százalék egyezik bele. A térfigyelő kamerák tekintetében az erdélyi magyarok a leginkább elfogadóak a posztszocialista térségben: Magyarországon 70,8 százalék, Romániában 51 százalék ennek az elfogadottsága.

Nem bővítenék tovább az EU-t

A kutatás továbbá három kisebb tematikus blokkot vizsgál, az európaiság, az országért való harcba szállás és a környezetvédelem témaköreit. A kutatás az Európai Unióval kapcsolatban azt firtatta, hogy az EU bővítésének kell-e folytatódnia. Az erdélyi magyarok inkább úgy látják, hogy az EU bővítése túl messzire ment, amely egy árnyalattal kevésbé bővítésellenes közvéleményre utal, mint a magyarországi átlag, ám sokkal radikálisabb a romániai értéknél.

Arra a kérdésre, hogy ha háború lenne, az emberek harcolnánk-e az országunkért, az erdélyi magyarok 43 százaléka válaszolt igennel, és 41,5 százaléka nemmel, a maradék pedig határozatlan. A romániai minta esetében a harcolni hajlandók aránya 46,7 százalék, Magyarországon pedig 53 százalék. A kutatók szerint egyik kisebbség esetében sem éri el a harci kedv a többségét, ám az erdélyi magyarok állnak a legközelebb az ország többségéhez az EVS-ben felmért kisebbségek között.

A kutatás utolsó blokkjában a környezetvédelem fontosságát mérte fel, és az derült ki, hogy az erdélyi magyarok 71 százaléka szerint előnyben kell részesíteni a környezetvédelmet, még akkor is, ha az lelassítja a gazdasági növekedést és munkahelyek megszűnését okozza. Ez kevéssel magasabb a magyarországi átlagnál (69 százalék), és lényegesen magasabb a romániai értéknél (50 százalék).

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?