banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_PIz6eiCM_Koldok_300x250.gif

Felmérés: az erdélyi magyarok a románoknál is elutasítóbbak a bevándorlókkal szemben

A társadalmi távolság, a bevándorlás és fejlődés viszonya és a multikulturalizmus percepciója kérdésében az erdélyi magyarok értékrendje közelebb áll a magyarországihoz, mint a romániaihoz, ám mindkettőnél szélsőségesebb. Többek között ez derül ki Az erdélyi magyarok az európai értékrendtérképen című felmérés eredményéből, amelynek második részét a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet szakemberei kedden délután ismertették online sajtótájékoztatójukon.

Mint korábban írtuk, az Europen Value Study (EVS) keretében megvalósított kutatás azért egyedi, mivel először kerül sor arra, hogy erdélyi kutatóintézet egy erdélyi magyarokra reprezentatív adatfelvétellel kapcsolódjon be egy nemzetközi összehasonlító vizsgálatba. Az EVS egy nagymintás vizsgálat, amely feltérképezi, hogy az európai állampolgárok milyen értékrendek alapján viszonyulnak az élethez, a társadalomhoz, a valláshoz, a politikához.

Kiss Tamás szociológus szerint a vizsgálat beigazolta azokat az előzetes sejtéseket, miszerint az idegenellenesség szintje magasabb az erdélyi magyarok körében, mint a románoknál. Emellett részlegesen cáfolta azt is, hogy a falusi, alacsonyan kvalifikált népességre jellemzőbb az idegenellenesség, sok esetben pedig eltérő magyarázatot adott attól, ami általában a nyugat-európai vagy a mainstream elemzésekben körvonalazódik.  

A kutatás során több hullámban is rákérdeztek az idegenellenességre, a migrációval kapcsolatos félelmekre és a multikulturalitás és migráció kapcsán felvetődő problémákra. Felmérték az úgynevzett társadalmi távolságokat is, annak alapján, hogy a megkérdezettek hány százaléka fogadna el szomszédjának más fajú embert. Itt különbontották a bevándorlókat, a romákat és a muszlimokat, mindenik kisebbségre rákérdezve.

Fokozottabb elutasítás tapasztalható

„A bevándorlók, a más fajúak, a muzulmánok, illetve a romák esetében is, akár Magyarországgal, akár Romániával hasonlítjuk az erdélyi magyarokat, egy fokozottabb elutasítás tapasztalható” – emelte ki Kiss Tamás, hozzátéve, hogy európai összehasonlításban nézve gyakorlatilag Kelet- és Nyugat-Európa között egy nagyon markáns különbség mutatható ki.

A nyugati országokban a válaszadók többsége elfogadná szomszédjaként az említett kategóriákat, bár ez alól a romák részlegesen kivételt képeznek, ugyanis több nyugat-európai országban is megfigyelhető a cigányellenesség. Olaszországban például roma ellenes többség van, és ott erősebb a cigányellenesség, mint Magyarországon, vagy akár Romániában.

A kutatásból továbbá az is kiderült, hogy a bevándorlók elutasítása Kelet-Európába országaiban sem egyöntetű_ a legtoleránsabb országok közé Albánia, Lengyelország és Horvátország tartozik, míg a leginkább intoleráns országok Csehország, Montenegró, Magyarország és Bulgária. Románia ebben a tekintetben a középmezőnyében található, míg az erdélyi magyarok Magyarországhoz állnak közelebb.

Így az erdélyi magyarok 38 százaléka nem szeretne szomszédjának más fajú embert, 53 százaléka nem szeretne bevándorlót, 52 százaléka romát, 42 százaléka pedig muszlimot. Magyarországon ezek az adatok a politikai faktor miatt 2008-hoz viszonyítva nőttek, és a kutatók szerint ez hatott az erdélyi magyarok idegenellenességére is.

Székelyföldön vagy a falvakban elfogadóbbak az emberek

Kiss Tamás az idegenellenesség társadalmi hátteréről is beszélt. „A ditrói eset kapcsán is gyakran megfogalmazódó közhely volt, hogy az idegenellenesség az erdélyi magyar társadalmon belül elsősorban Székelyföldön és vidéki településeken van jelen. Ez csak részben igaz” – hangsúlyozta, ugyanis a kutatásból az derült ki, hogy ha más fajú emberre kérdeztek rá, akkor igaz volt a kijelentés, de ha konkrétan bevándorlóra vagy romára, akkor nem bizonyult igaznak az összefüggés.

A szociológus elmondta, hogy szomszédnak Székelyföldön vagy a falvakban nagyobb arányban fogadnak el romát vagy bevándorlót, mint a nagyvárosokban. Azt mutatják az eredmények, hogy Székelyföldön a más fajú és a roma között nincsen különbség, míg a nagyvárosok esetében van, ez pedig a politikai korrektség beágyazottságát mutatja. Kiss Tamás szerint azt lehet mondani, hogy a székelyföldi falvakban nincs kultúrája a politikai korrektségnek, ennek ellenére mégis elfogadóbbak a romákkal bizonyos esetekben, mint a nagyvárosiak.

Az idegenellenesség mértékét viszonyították a halálbüntetéshez, a tekintélyhez, a magánéleti liberalizmushoz és a vallásossághoz is. A kutatók szerin, aki azt gondolja, hogy általában meg lehet bízni az emberekben, nagyobb eséllyel fog elfogadni bevándorlót, és ennek a bizalomnak a szintje magasabb az erdélyi magyaroknál, mint a romániai átlag. A magánéleti liberalizmusnak nem volt köze az idegenellenesség mértékéhez, a halálbüntetésnek is alig, a vallásosság tekintetében pedig a reformátusok „markánsan idegenellenesebbnek bizonyultak”, mint a katolikusok.

Mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását

A bevándorlás megítélését Toró Tibor szociológus elemezte, aki hangsúlyozta, hogy ennél a résznél a gazdasági aspektusokra, a multikulturalizmus megítélésére, valamint arra figyeltek, hogy összekötődik-e a bevándorlás a fejlődés percepciójával.

Az első kérdés arra vonatkozott, hogy hogyan értékelik a bevándorlóknak az ország fejlődésére gyakorolt hatását. Az erdélyi magyaroknak radikálisabb véleménye van ezzel kapcsolatban, mint a romániai, mint pedig a magyarországi lakosoknak. Ebből az is kiderül, hogy ebben is különbözik Kelet- és Nyugat- Európa, a különbségek azonban nem annyira markánsak, mint a bevándorlók elfogadása tekintetében. Az erdélyi magyarok ebben a kérdésben inkább Magyarországhoz hasonlítanak, és a kutatásban résztvevő országok mindenkinél negatívabban ítélik meg a bevándorlás fejlődésre gyakorolt hatását.

A következő kérdések közkedvelt kijelentéseket operacionalizáltak. Ezek a következők voltak: a bevándorlók munkahelyeket vesznek el a helyiektől, a bevándorlók rontják a bűnözési helyzetet illetve, hogy a bevándorlók megterhelik egy ország jóléti rendszerét. Ezekben a kérdésekben Romániát a kelet-európai régión belül mérsékelt értékek jellemzik, Magyarországot inkább magasak, míg az erdélyi magyarokat Magyarországhoz hasonló értékek, ám annál alacsonyabbak.

Toró Tibor szerint a legérdekesebb aspektus a multikulturalizmusra vonatkozik, ebben a kérdésben ugyanis az erdélyi magyarok inkább Romániához hasonlítanak, a középmezőnyben elhelyezkedve, tehát körülbelül azonos arányban utasítják el és helyeslik, hogy „a bevándorlók megőrizzék sajátos szokásaikat és hagyományaikat”.

„Jól látszik, hogy a nyugat-európai államokban dominánsan egy beolvadáspárti elképzelés van érvényben, Dánia esetében 56 százalék gondolja azt, hogy nem a bevándorlónak nem kellene megőrizniök a kultúrájukat, míg a kelet-európai blokkot inkább a megosztottság jellemzi” – részletezte Toró Tibor. Hozzátette, hogy Albánia vagy Grúzia esetében dominálnak azok, akik a multikulturalizmust preferálnák, míg Magyarország és Csehország esetében inkább integrációs elképzelés jelennek meg. A románok és a romániai magyarok esetében pedig majdnem egyformák ezek az arányok.

A felmérés eredményeként az látszik, hogy Románia Magyarországhoz képest mérsékelt álláspontot képvisel, kevésbé politizált téma a bevándorlás kérdése, emiatt sokkal elfogadóbb Magyarországhoz viszonyítva. Az erdélyi magyarok tekintetében a magyarországinál is radikálisabb elutasítottsága van a bevándorlóknak – összegezte Toró Tibor.

A kutatás első részében a család, a nemi szerepek és a vallásgyakorlás kérdésében vizsgálták az erdélyi magyarok értékrendjét, a kutatásból pedig az derült ki, hogy az erdélyi magyarok közelebb állnak a romániai értékrendhez, mint a magyarországihoz. A kutatás kapcsán még két médiaesemény lesz, egy sajtótájékoztató és egy kerekasztal-beszélgetés. A következő sajtótájékoztatón a politikai értékrenddel, a bizalommal, a környezethez való viszonyulással és alapvetően a közéleti értékrenddel foglalkoznak.
banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?