Bihar megyei szelektív hulladékgyűjtés buktatókkal: a sikerhez akarat is kell

Elkezdődött Bihar megyében az integrált hulladékgazdálkodási program azon részének a gyakorlatba ültetése, amely a legszélesebb réteget, a lakosságot érinti. Amint az várható volt, a most már kötelező módon bevezetett szelektív hulladékgyűjtésre való átállás nem zajlik zökkenőmentesen. Főleg vidéken nem tudják az emberek, hogy kivel is kell szerződniük, mikor viszik el a szemetet és mit milyen tárolóba, illetve zsákba kell tenni. A tájékozatlanság alkalomadtán hangos elégedetlenségbe és vádaskodásba csap át, főleg a közösségi médiában.

A legnagyobb értetlenséget és felháborodást azonban a díjszabás okozza, pedig a hivatalosságok elmondása szerint a képlet roppant egyszerű: ha valaki sokat szemetel, sokat fizet, ha keveset és előválogatva szemetel, akkor keveset fizet. Vannak települések, ahol mindennapi fejtörést okoz a szemétkérdés, másutt pedig már rég sikerült átállni, sőt a rendkívül eredményes szelektív szemétgyűjtés hozta meg a hírnevet.

Mi történt tíz év alatt?

Azért, hogy Bihar megyében lehetőleg a legegységesebben lehessen kidolgozni és gyakorlatba ültetni a szelektív hulladékgyűjtési rendszert, a Bihar megyei tanács az általa létrehozott Ecolect Group Közösségközi Fejlesztési Egyesületet bízta meg az összetett program lebonyolításával. Szükség is volt arra, hogy úgymond egy kézben összpontosuljon az irányítás, ugyanis az egyre szigorúbb európai uniós szabályozások, valamint a hazai tarthatatlan szemétgazdálkodási állapotok felszámolása érdekében szükségszerűen és határozottan lépni kellett az ügyben.

Bihar megyében tíz évvel ezelőtt még nyolc nagy szemétlerakat üzemelt, Nagyvárad mellett Belényesben, Margittán, Nagyszalontán, Élesden, Székelyhídon, Vaskohszikláson és Mihályfalván. Mivel ezek a nyílt szeméttelepek nem feleltek meg az uniós környezetvédelmi elvárásoknak, be kellett záratni őket.

Miközben ezeket a telepeket felszámolták, megépültek a válogató állomások, ahol az újrahasznosítható hulladékot elkülönítik a lebomló, illetve háztartási hulladéktól – emlékeztetett Bimbó-Szuhai Tibor, az Ecolect Group ügyvezető igazgatóhelyettese.

Közölte, az Ecolect Group Közösségközi Fejlesztési Egyesület volt az, amely gyakorlatba ültette a teljes megyére érvényes integrált hulladékgazdálkodási stratégiát és hat régióra felosztva Bihart tendert hirdetett a szolgáltatás elvégzésére. Nagyváradon és környékén a RER Ecologic Service, Élesden a Salubri Aleșd, míg a megye többi részében az AVE Bihor cég nyerte el a hulladékgazdálkodás jogát.

Meglepte a lakosságot az átállás

Bár a színfalak mögött jó ideje zajlottak az előkészületek, a lakosság csak akkor szembesült az új rendszerrel, amikor észrevették, hogy a házak elől nem vitték el a szemeteskukák tartalmát. Ugyanis az új szolgáltatók sok esetben nem ugyanabban a sorrendben járják a településeket, mint az előzők. Az, hogy a szemét az embereknél maradt, általános elégedetlenségi hullámot keltett, és a helyi elöljárók, polgármesterek próbálták elmagyarázni az embereknek, hogy mi is helyzet tulajdonképpen.

Matyi Miklós, a Nagyvárad közeli Paptamási község polgármestere megkeresésünkre elmondta, ő azzal szembesült, hogy a versenytárgyaláson nyertes cég közvetlenül a tevékenysége megkezdése előtt még semmilyen részletet nem tudott közölni az átállásról, továbbá az árakról. Mivel a megyét hat régióra osztották fel, ezekben némileg eltérőek az alkalmazott árak is, az emberek pedig sokáig nem kaptak konkrét választ a kérdéseikre, amelyek között a legfontosabb az volt, hogy ezután mennyit kell fizetniük.

Az elöljáró szerint a kommunikáció teljes hiánya okozta a nehézségeket, a szemétgazdálkodással foglalkozó vállalatok ugyanis elmulasztották a lakosság felkészítését, értesítését. Igaz ugyan, hogy az utóbbi hetekben szórólapokat osztanak, amelyeken szerepel, mit hogyan kell gyűjteni és mikor kell kitenni, de ennél jóval többre lett volna szükség. Matyi Miklós szerint ők önkéntesen is jelentős szerepet vállalnak a lakossági tájékoztatásban, ugyanis kint járnak az emberek között és igyekeznek válaszolni a kérdéseikre, noha elsősorban ebben a kérdéskörben ez nem is az ő feladatuk lenne.

„A legnagyobb gond, hogy az emberek nem tudják, mire számítsanak. Mindenféle híresztelések szárnyra kelnek, és az idősek, az egyedül élő kisnyugdíjasok, akikből nagyon sokan vannak a mi községünkben, félnek, hogy nagyon sok lesz a fizetnivaló. A lakosság nem volt idejében és megfelelően tájékoztatva, ez jelenti most minden gond alapját” – mondta Matyi Miklós, aki szerint neki mint elöljárónak az emberek érdekét kell képviselnie a szolgáltatóval szemben, és nem a szolgáltató magyarázkodását elvinnie az emberekhez. A lakosoknak egyszerű és konkrét válaszok kellenek, nem értenek és nem is akarnak érteni a köntörfalazásból – mondta Paptamási polgármestere.

Lassacskán helyreáll a rend

„Az új szolgáltatók néhány hete vehették át az árak jóváhagyását, csak ezt követően indulhatott az új szerződések megkötése. A papírmunka és a gyűjtőedények kiosztása jól halad, egyes településeken már be is fejeződött, másutt jelenleg is zajlik. A szolgáltatók szerint pár héten belül minden háztartásba eljut az új rendszer, és a kezdeti, átállási nehézségek után az új esztendőben már teljes gőzzel beindul a környezetbarát hulladékkezelés” – közölte Bimbó-Szuhai Tibor, az Ecolect ügyvezető igazgatóhelyettese. Mint mondta, a kezdeti nehézségeket egyelőre főként az árak változása jelenti.

Sok településen a korábban alkalmazott áraknál jóval magasabb díjakat hoz magával az új rendszer, bár ezentúl az is megoldható, hogy csak a reális szemétmennyiségért fizessenek, vagyis aki kevesebb hulladékot termel, annak kisebb havi díjat számolnak.

„Egy másik nehézség a tömbházaknál adódik, ahol szintén a magas áraktól rettegnek az adminisztrátorok, ott ugyanis nem lehet lakásonként szerződni, a társulások képviselik az embereket”, mondta az igazgatóhelyettes. Hozzátette: bár a lakosságot sok helyen váratlanul érte az új rendszer, idővel megértik az emberek, hogy fel kell zárkózni az európai normákhoz, és szerencsére nagyon sokan pozitívan állnak a rendszerhez. A következő lépés a szelektív gyűjtés megszokása kell legyen, ugyanis nagyon szigorúan veszik majd a hulladékfajták elkülönítését.

Csak akarat kell hozzá

Bihar megye jelentős részén az AVE Bihor vállalat nyerte el a szemétszállítás jogát. A cég már megkezdte a szerződéskötést Nagyszalonta, Belényes, Vaskohsziklás, Margitta, Mihályfalva és Székelyhíd, illetve az ezek vonzáskörzetében található településeken. A megyében 80 ezer háztartás van, amelyekhez az AVE Bihor autói jutnak majd el, hogy külön begyűjtsék a hulladékokat a vállalat által biztosított tárolókból. Ezeket megfelelően feliratozták, ismertetik a begyűjtendő hulladék fajtáját, és a felhasználóknak csak annyi a dolguk, hogy betartsák a begyűjtési naptárat, amelyet a szerződéskötéskor kaptak.

A személyenkénti díjak nem haladják meg a 6,5 lejt vidéken, illetve 11–13 lejt a városokban – közölte Kovács Zoltán. Az AVE Bihor igazgatója elmondta: „Számunkra is mint hulladékgyűjtő közszolgáltató, ez kihívás, mivel sokkal szervezettebbnek kell lennünk. Szakmailag még hozzáértőbb alkalmazottaink kell legyenek és segítenünk kell a polgármesteri hivatalokat, hogy elérjék a törvény által megszabott célkitűzéseket. A vállalat célja megvalósítani, hogy ez a szolgáltatás optimális színvonalon működjön jövő nyárra. Ennek a célnak a megvalósításához az AVE Bihor európai szintű szolgáltatást fog nyújtani romániai árakon” – mondta.

Románia az Európai Unió tagjaként vállalta, hogy 2020-ig külön válogatja a háztartásokban keletkezett hulladékok 60 százalékát. Egy ilyen, öt frakcióba külön gyűjtő rendszer segítené Bihar megyét, hogy elérje ezt a célt, nyomatékosította az igazgató.

Pásztai Zoltán, a nagyváradi ECO Bihor hulladéklerakó központ igazgatója szerint nem az a kérdés, hogy meg kell-e csinálni, hanem szükséges megvizsgálni, hogy melyek azok az erők, amelyek együttműködésével ez a rendszer működni fog. „Én személyesen már meguntam hallgatni az önjelölt szakértőket és politikai játékosokat, akik 30 éve azt mondják, hogy Romániának még 20 évre van szüksége a hulladékok külön gyűjtésének bevezetéséhez, mivel vannak pozitív példák, amelyek bizonyítják, hogy elegendő mindössze néhány hónap egy változás eléréséhez ezen a területen, csak akarat kell hozzá” – mondta az igazgató.

Szalacs község az országos pozitív példa

Az Észak-Bihar megyei Szalacs községben már több mint három évvel ezelőtt bevezették az ötfrakciós hulladékgyűjtést. A megye többi területén most bevezetett eljárás okozta nehézségekkel ott már akkor szembenéztek és meg is oldották a problémákat – mondta Horváth Béla polgármester. Szerinte a rendszer beindításával párhuzamosan legalább olyan fontos volt a lakossági tájékoztatás: elmagyarázták az embereknek, tenni kell azért, hogy tisztább, élhetőbb községet kapjanak.

„Jó most azt látni, hogy a szalacsi példát vezették be egész Bihar megyében, még Nagyváradon is, ahol sokáig úgy volt, hogy csak háromfrakciós gyűjtést szerveznek meg, azonban rájöttek, hogy ez idejét múlta, és a megszabott határértékék elérése érdekében szükséges az ötfrakciós gyűjtés” – magyarázta a polgármester.

A részletekről a szalacsi polgármesteri hivatal munkatársa, Barabás Barna mesélt a Maszolnak. Mint mondta, annak idején ő volt az egyik azok közül, akik feladatként kapták a közösségi tájékoztatást. Házról házra jártak, mindenkit felkerestek és elmagyarázták a szelektív gyűjtés előnyeit és mikéntjét. Az emberek többsége nyitottan állt hozzá és megértette, hogy szükséges a váltás, ugyanis mindenki tisztább környezetben szeretne élni és „senki sem akarta azt, hogy belefulladjunk a saját szemetünkbe”.

Voltak olyan családok, amelyeknek egyes tagjai korábban külföldön dolgoztak, és ők egyenesen örömmel vették, hogy Szalacs is eltervezte az átállást, és úgy tekintettek a hulladékgazdálkodás átalakítására, mint egy jó nyugati példa átvételére. „Voltak azonban olyanok, akik kétkedve hallgatták, mit szeretnénk, sőt olyanok is, akik azt mondták, ebből sosem lesz semmi, mert itt ezt nem lehet megcsinálni” – magyarázta Barabás.

A kétkedők főleg abban látták a nehézségeket, hogy a helybéliek nem tudják majd megtanulni, melyik típusú szemetet melyik tárolóba vagy zsákba tegyék. „Miután végeztünk a tájékoztató kampánnyal és beindult a szelektív gyűjtés, ellenőrzéseket tartottunk. Volt, hogy azt is ellenőriztük, ki milyen szemetet tett ki az utcára. Meg is mutattuk neki, hogy mi nem odavaló” – magyarázta Barabás Barna.

Minden nehézség ellenére már az első héten 50 százalék feletti volt a szelektíven gyűjtött hulladék aránya, ami azt bizonyította, hogy sokan megértették ennek hasznosságát és nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is megtették az első lépéseket. Az átállás harmadik hónapjában már 60 százalék körüli volt a szelektíven gyűjtött szemét aránya. Az ötfrakciós gyűjtésnek és a megfelelő előválogatásnak köszönhetően a korábbi 25-30 tonna havi mennyiségről mostanra 10-12 tonnára csökkent a községből havonta elszállított szemét súlya. És a 90 százalékot is eléri a szelektíven gyűjtött szemét aránya – magyarázta Barabás Barna.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

banner_X7Nd4jXU_Maszol-970x250.gif
banner_IeXAwzKh_Maszol-300x250.gif

Kimaradt?