Felmérés: a románok elfogadóak a magyarokkal, amíg nem beszélnek anyanyelvükön

A román többség elfogadja a magyar kisebbséget, ám zavarja őket, ha környezetükben megszólal valaki magyarul – többek között ezt állapította meg a Kisebbségi Monitor 2020 című kutatás, amelynek a romániai magyarellenességre vonatkozó fejezetét csütörtökön, Sepsiszentgyörgyön mutatták be a Székelyföldi Közpolitikai Intézet és a Bálványos Intézet szakemberei. 

A kutatók rámutattak, hogy a reprezentatív mintán, telefonos és online lekérdezéssel végzett kutatás során a megkérdezetteket két csoportra osztották. Az egyik csoportnak a kérdéseket általánosan a kisebbségekre vonatkoztatva, a másiknak ugyanazokat a kérdéseket a magyarokra vonatkoztatva tették fel, és szembetűnő különbségek születtek. Miközben az első csoport többsége például a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésben elfogadó, a másik csoport többsége elutasító volt, amikor a magyar kisebbség kettős állampolgárságára vonatkozóan válaszolt. Ez Kiss Tamás szociológus szerint magyarellenességként értelmezhető.  

Kiss Tamás szociológus, a kutatás vezetője, Székely István Gergő, a Székelyföldi Közpolitikai Intézet kutatási igazgatója és Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója mellett a sajtótájékoztatón jelen volt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke.  

 kutatásban megkérdezett románok többsége elfogadó volt a magyarokkal szemben; családjába is befogadna vagy alkalmazna magyarokat, vásárolna tőlük vagy kiadná a lakását magyaroknak. A romániai magyar közösség is nyitott a románokkal szemben, ám esetükben nagyobb az ellenállás a családjukba való befogadás kapcsán. Kiss Tamás szerint ez azzal magyarázható, hogy román-magyar vegyes családokban általában a többségi nemzethez tartozó fél anyanyelve érvényesül.    

Lehetsz magyar, csak beszélj románul

Toró Tibor tájékoztatása szerint a kutatásból kiderül, hogy a megkérdezett románok 29 százalékát zavarja, ha magyar beszédet hall társaságában vagy akár az utcán is. A megkérdezett románok kétharmada nyilatkozta azt, hogy amikor egy román megjelenik egy magyar társaságban, azonnal át kell váltani román nyelvre.

Ugyancsak kétharmaduk vélekedik úgy, hogy a magyarok nem is akarnak megszólalni románul. A nem anyanyelvi szintű román társalgás elfogadottságáról kiderült, hogy a megkérdezettek 55 százaléka megengedő, ha más nemzetiségűek helytelenül, akcentussal vagy akadozva beszélnek románul, ám amikor a kérdést a magyar kisebbségre vonatkoztatva tették fel, akkor a románok mindössze 21 százaléka fogadja el ezt.

A kutatás következtetése szerint a magyar kisebbséget akkor fogadná el a román többség, ha nyelvet váltanának. Kiss Tamás szerint a román társadalom, főként a középosztály azzal határozza meg európaiságát, hogy érzékeny a diszkriminációra, ezért kellene a kisebbségi és nyelvi jogokat hangsúlyosan összekötni a diszkriminációval, mert erre érzékeny a román többség. A kutatók szerint a román többség jelenleg nem jogként, hanem privilégiumként tekint a magyar nyelv használatára.

A magyar közösség nincs tudatában az őt érő igazságtalanságoknak

Kiss Tamás felhívta a figyelmet, hogy a romániai magyarok nem diszkriminációtudatosak, vagyis a többségük természetesnek tartja, nem igazságtalanságnak, hogy a román és a magyar nyelv nem egyenértékű Romániában, amit a román nemzetállam több mint száz éve sulykol. Ugyanakkor a magyarok még ott sem várják el a románoktól, hogy megtanuljanak magyarul, ahol többségben vannak.

Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke megállapította: bár a románok egyénileg elfogadják a magyarokat, közösségként már másként viszonyulnak hozzánk. Megdöbbentő szerinte, amire a kutatás rávilágít, hogy a magyar nyelv zavarja a román többséget, ezért újra kell fogalmazni a jogköveteléseket és érzékenyíteni kell a többségi nemzetet. 

A magyar-román viszonyban minden nap új feladatok fogalmazódnak meg, például húsz éve még nem volt probléma az online térben megjelenő magyarellenesség, mutatott rá Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere arra is felhívta a figyelmet, hogy a romániai magyar társadalom is rendkívül rétegzett, Erdélyben több száz településen különböző élethelyzetekben él. Például az erdélyi magyarok 52,4 százaléka élt olyan településen, ahol magyar az önkormányzati vezető, ez az arány a szeptemberi önkormányzati választások után 62-63 százalékra emelkedett.

Antal Árpád arra is rámutatott, hogy más szintű a diszkrimináció ott, ahol többségben élnek a magyarok mint ahol kisebbségben élnek. Székelyföldön, ahol tömbben él a magyar közösség, a diszkrimináció megjelenik például a jövedelmek szintjén, hiszen sokkal több román tölt be olyan tisztségeket, amelyekért magas jövedelem jár. 

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

banner_X7Nd4jXU_Maszol-970x250.gif
banner_IeXAwzKh_Maszol-300x250.gif

Kimaradt?