Erdély legjei – Hargita megye: Kányádi Sándor emléke Nagygalambfalván (VIDEÓ)


-A A+

Cikksorozatunkban az erdélyi megyék értékeit térképezzük fel. Témaválogatásunk rendhagyó és szubjektív, magyar önkormányzati vezetők ajánlásai alapján készült. Így „Erdély legjei” közé a látványos turistacélpontok, a kulturális, építészeti örökség elemei mellé az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági beruházásai és más megvalósításai is bekerültek. Vagyis mindazok az értékek, amelyekre a helyi elöljárók szerint a megyéjük büszke lehet.  

„Volt egy pár olyan gondolata, amit akármikor, bármilyen helyen jó szájízzel meg-megemlítek. Az egyik kedvencem, hogy ő nem határon túli magyar, hanem határtalanul magyar. De ami azt hiszem, hogy mindannyiunkra érvényes kellene hogy legyen, az így hangzik: először a haza, másodjára a család, s harmadjára nézd csak a magad javát” – emlékezett vissza Kányádi Sándorra Nagygalambfalva polgármestere, Gyerkó Levente. Erdély legjei sorozatunk utolsó részében a költő szülőfalujába látogattunk. (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

Gyerkó Levente polgármestertől megtudtuk, Kányádi Sándor számára mindig nagyon fontos volt a szülőföld, és mint végrendeletében megírta: azt akarja, annak a háznak a kertjében temessék el, amelyben felnőtt Nagygalambfalván. Azóta a sírhelyet Magyarországról és Erdély minden szegletéből felkeresik, a Maszol stábja is meglátogatta. Szerény kis sírhelyet találtunk a gyümölcsfák árnyékában, a kert legvégében csak néhány koszorú és szalag díszíti, még csak körbe sincs kerítve. Mint megtudtuk, a polgármesteri hivatal rendbe szeretné hozni a sírhelyet, hogy méltóan emlékezhessenek rá. 

Egy emlékházat és egy emlékparkot is ki szeretnének alakítani, mivel halála óta, az elmúlt két évben bebizonyosodott, hogy fontos lenne egy ilyen épület, hiszen nagyon sok látogató keresi fel a sírhelyet az otthoni családi sírkertben. Jelen pillanatban a székelyudvarhelyi forrásközpont Hargita Megye Tanácsán keresztül vásárol egy ingatlant, és már a tervezésen, a kivitelezésen gondolkodnak. 

Emellett szeretnék, ha a község iskolája is felvenné Kányádi Sándor nevét – most fogtak neki az épület teljes felújításának, és majd a munkálatok végén, az átadáskor szeretnék, ha átkeresztelhetnék az iskolát. A költő élete során mindig elzárkózott ettől, pedig a Művelődési Otthont is róla akarták elnevezni, de mindig csak azt mondogatta, hogy az Feleki Miklós nevét kell hogy felvegye, és hogy szobrot is neki kellene állítani a községben. Végül tavaly, Kányádi Sándor halálának egyéves évfordulójára a budavári önkormányzat adományozott egy szobrot a községnek, amely most az iskola udvarát díszíti. 

„Sándor bácsi kultuszát fontos minden egyes nagygalambfalvinak ápolni, és ezt ki-ki a maga módján teszi. Az iskolával, az egyházzal és az önkormányzattal összedolgozunk, így az iskolában most már több mint tíz alkalommal volt megszervezve a Kányádi Sándor Szavalóverseny Sándor bácsi születésnapján, május 10-én. Ezt idén a vírus miatt csak online tudtuk megszervezni, de így is több mint 500 szavaló vett részt, és ezt igyekszünk fenntartani az elkövetkezendőkben is” – mondta el a polgármester. 

A faluban 12 évvel ezelőtt a tiszteletessel együttműködve egy helyismereti tábort alakítottak ki, mivel azt szerették volna, hogy a gyerekek minden egyes határrészt ismerjenek meg a faluból. Először 28 gyerekkel és 6 felnőttel kezdtek, mára már annyira kinőtte magát a kezdeményezés, hogy a tavalyi, tizedik kiadásban már több mint 300 gyerekkel és 80 önkéntessel dolgoztak. A tizedik sátortábort pedig Kányádi Sándor-emléktábornak nevezték el, hiszen akkor volt a költő halálának az egyéves évfordulója.

Mint megtudtuk, Gyerkó Levente akkor került közelebbi kapcsolatba Sándor bácsival, amikor polgármester lett, és volt alkalma többször elbeszélgetni a költővel. „A tiszteletes úr szokta mondani, hogy Sándor bácsi Nagygalambfalvának a külügyminisztere volt, mivel vitte a község hírét szerte a világban. Volt egy pár olyan gondolata, amit akármikor, bármilyen helyen jó szájízzel meg-megemlítek. Az egyik kedvencem, hogy ő nem határon túli magyar, hanem határtalanul magyar. De ami azt hiszem, hogy mindannyiunkra érvényes kellene hogy legyen, az így hangzik: először a haza, másodjára a család, s harmadjára nézd csak a magad javát. Azt hiszem, hogy ha mindenki így élné meg a mindennapjait az élet bármely területén, akkor nemcsak Erdély, hanem az egész Kárpát-medence élne és virulna. Így sincsen ok aggodalomra, de ha így élnénk, biztosan másképpen lenne sok minden” – mondta el Gyerkó Levente. 

Egy másik számára kedves emléket is elmesélt: senki nem gondolta volna, hogy igény lesz a környéken egy író-olvasó találkozóra, ám Kányádi Sándor mégis tartott egyet, ahol ő felolvasta a verseit, majd elhívta a Kaláka együttest játszani. Négyszázan voltak benn a kultúrház termében, a csillárról is lógtak az emberek, az utcák pedig meg voltak telve a környékbeliek autójával, ameddig a szem ellátott, emlékezett vissza Nagygalambfalva polgármestere. 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X