Magyar–magyar egymásnakfeszülés előzte meg a köröstárkányi óvoda megnyitását

A Bihar megyei Köröstárkányon kedden írták alá a polgármesteri hivatal és a református egyház képviselői az új, a magyar kormány Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjának keretében épült óvoda használatba vételi szerződését, ám ezt megelőzően az ügy sok indulatot váltott ki.

Egyesek szerint a szociáldemokrata színekben megválasztott polgármester egymás ellen fordítja a magyarokat. Most épp az óvoda kapcsán kaptak lángra az indulatok, ugyanis az EMNP tanácsosa tartózkodott az óvoda önkormányzati kezelésbe vételéről szóló szavazáskor.

Az esetről az egyik szülő értesített minket, így megkerestük az érintetteket. Ami tény: a magyar kormány Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjának keretében épült egy új, 50 férőhelyes óvoda Köröstárkányban is.

Nagy igény mutatkozott a napközis óvodára

Bár nyakunkon a tanévkezdés, az óvoda körül utolsó pillanatig folyt a huzakodás, tudtuk meg Mikló Ernőtől, aki a község 11 tagú önkormányzati képviselő-testületében az RMDSZ egyik tanácsosa. Mint mondta, a történet nem most kezdődött, hanem akkor, amikor a szülők azon jogos kérésének teljesítését, hogy napközis óvoda működjön a településen, folyamatosan akadályozták. Ekkor döntött úgy a helyi közösség, hogy a legnagyobb akadályt, a megfelelő épület hiányát, anyaországi segítséggel orvosolják.

Az új óvoda fel is épült, idén tavasszal elkezdték az engedélyek beszerzését, és néhány hónapra volt szükség ahhoz, hogy a beiskolázási tervbe beírják az új intézmény működését. Az illetékes szakbizottság három tagú volt, ennek két RMDSZ-es – Mikló Ernő és Cupin Péter László – és az egyedüli Erdélyi Magyar Néppártos tanácsos – Eghet Csaba – a tagja.

Mikló Ernő szerint a néppártos tanácstag jogosulatlanul, a bizottság többi tagja nélkül aláírt a polgármesternek egy olyan iratot, amelyben az említett óvoda nem szerepelt. Mikló Ernő elmondta, hogy ezzel akkor szembesültek, amikor a tanfelügyelőségtől az így elküldött irat visszaérkezett a községbe. Mire kierőszakolták az önkormányzati testületben az új, immár jó döntést, kifutottak a határidőből. Ez most áthidalható, hisz a Covid-19 miatt sokkal könnyebb új helyszíneken elindítani az oktatást, ráadásul úgy, hogy az új óvoda jobban megfelel az előírásoknak, mint a régi helyszín.

Mikló Ernő, aki egyben a református egyház egyik presbitere, elmondta, hogy az óvodát a magyar kormány támogatásával a református egyház telkére építették, és bérmentesen adták azt most át az önkormányzatnak használatba, azért, hogy működhessen a településen napközis óvoda. Sajnos ez sem ment azonban egyszerűen, a múlt csütörtökre összehívott tanácsülésen ugyanis csak az RMDSZ-esek és a néppártos tanácstag jelentek meg, nemzeti liberális és szociáldemokrata párti kollégáik nem, így nem volt meg a szavazáshoz szükséges létszám.

Nem akarta a román állam kezébe adni a magyar-református óvodát

„A polgármester összehívta újból a tanácsülést hétfő estére. Ekkorra a faluban szétszéledt a hír, hogy nem akarják az óvoda ügyét rendezni és nagyon sokan, szülők, pedagógusok, egyházi vezetők eljöttek a tanácsülésre, hogy lássák, mi is történik pontosan. Hála istennek vagy harmincan-negyvenen ott voltak, és ez alapján a román tanácsosok a közösség nyomására hivatkozva megszavazták végül, hogy az egyház által épített óvodát a polgármesteri hivatal ingyenes használatba vegye” – mondta Mikló Ernő, aki szerint mindenkit villámcsapásként írt a hír, hogy Eghet Csaba néppártos tanácsos tartózkodott.

„Nem volt hajlandó megszavazni az óvodának a működtetését az egyházunk ingatlanában, ami nagyon sajnálatos számunkra, ilyesmit egy magyar embertől nem vártunk el. Hogy mit akarnak elérni, fogalmunk sincs” – mondta Mikló Ernő.

Megkérdeztük a néppárt tanácsosát, Eghet Csabát is a szavazásról. Ő elmondta, azért tartózkodott a voksolásnál, mert szívesebben látta volna az óvodát magánóvodaként működni, mint román állami tanintézményként.

„Nagyon jó, hogy felépítették azt az óvodát, nincs is ezzel nekem gondom. Nekem az a bajom, hogy a magyar kormány pénzén és a református egyháznak a telkén épült egy új épület a magyar gyerekeknek, a magyar emberek adójából. Nem azt elleneztem, hogy megnyissák az óvodát, hanem a módját. Hogy adjuk mi át a román államnak a magyar pénzen és református telken felépült óvodát és odaadományozzuk, hogy működtesse a román állam? Én ezzel nem értettem egyet, és nem is fogok soha egyetérteni” – fejtette ki álláspontját az önkormányzati képviselő.

Hozzátette: szerinte korábban el kellett volna gondolkodni azon, hogyan is működik a majdani óvoda, és forrásokat találni annak fenntartására, akár magánóvodaként. Tisztában van azzal, hogy ez nem könnyű, de mint mondta: „annak idején azért voltunk felháborodva, hogy államosították a földeket, az óvodákat, most meg mi önként odaadjuk a román államnak. Nem fogok egyetérteni azzal, hogy a magyar állam pénzéből létrejött épületet odaadományozzuk a román államnak. Ez egy második Trianon, ha elgondolkodunk ezen.”

A tanácstag végül leszögezte: jómaga is hasznosnak tartja a hosszú programú óvodát, sokat fog segíteni a munkába járó szülőknek, de a fentebb említett okok miatt a tartózkodást látta helyes döntésnek.

Az egyház pontosított a birtokbavétel kérdésében

Farkas Zsolt, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó tanácsosa, az óvodaprojektek felelőse elmondta, hogy rossz úton jár a néppárti tanácsos, hisz egy másodpercig sem merült fel az épület eladományozása a román államnak, ezt egyébiránt maga a támogatási szerződés is tiltja. Érthetetlen az EMNP tanácsos hozzáállása annál is inkább, mivel Erdélyben teljes a konszenzus a magyar politikai erők között abban, hogy a román államtól egyenlő állampolgárként követeljék a kisebbségi oktatási intézmények működtetésének finanszírozását, vélekedett.

„Sehol nem volt még rá példa, hogy gond legyen a működtetési célú átvétellel, főleg egyetlen egy magyar sem volt, aki ne szavazta volna meg az előbb említett elvet. Fölöttébb szomorúnak tartom az esetet. Az anyaország bőkezűségét arra kell használni, hogy kiegészítő forrást kapjunk arra, amit itt nem tudunk román állami forrásból vagy magunk erejéből megoldani. Az óvoda intézményes üzemeltetése jár nekünk és azt semmiképp sem szabad akár magánóvodai rendszerben egészben a magyar szülőkre terhelni. Nagy tévedésben van az EMNP tanácsosa, mert nem lemondtunk valamiről, hanem egy jogot szereztünk vissza, illetve tartottunk meg, éspedig a magyar anyanyelven való tanulás jogát román állami pénzen, jobb körülmények között, amiket viszont az anyaország biztosított számunkra” – mondta az előadó tanácsos.

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?