Korlátozott számban vehetnek részt a zarándokok a máriaradnai búcsún


-A A+

A koronavírus-járvány miatt korlátozott számban lehetnek csak hívek a máriaradnai kegytemplomban Nagyboldogasszony ünnepén. A kettős évfordulóra eső búcsú napján egyedi kivitelezésű bélyeg kerül minden levelezőlapra, amelyet pénteken a radnai postahivatalban adnak fel.

Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros völgyében fekvő Máriaradna az Osztrák–Magyar Monarchiában a második legfontosabb búcsújáró hely volt Mariazell után, és a bánsági és dél-alföldi hívek számára ma is a lelki feltöltődés első számú központja.

500 évvel ezelőtt épült az első kápolna a radnai szőlőkben, azon a dombon, ahol a jelenlegi kegytemplom áll, amelyet Rudnay Sándor esztergomi érsek 200 évvel ezelőtt, 1820-ban konszekrált. Erdélyből az új főegyházmegyéje felé tartó gróf Rudnay Sándor esztergomi érsek, Magyarország prímása a máriaradnai kegykép előtt vette át a palliumot Kőszeghy László csanádi püspöktől. Hálából a Szűzanyának, akinek nagy tisztelője volt, az érsek konszekrálta a radnai templomot. (Gróf Franz Anton Engl von Wagrain megyéspüspök 1767. június 8-án, pünkösdhétfőn elrendelte az akkor újonnan felépült, ma is látható kegytemplom megáldását, másnap pedig a püspök ünnepélyesen átvitte a kegyképet a régi templomból az újba, és személyesen mutatott be szentmisét az új templom oltáránál – de a felszentelésre csak 1820-ban került sor.)

Ennek a kettős évfordulónak a jegyében tartják idén augusztus 15-én Szűz Mária mennybevételének – régi magyar nevén Nagyboldogasszonynak – ünnepét. A bazilikához évente 13 zarándoklatot szervezet a Temesvári Római Katolikus Megyéspüspökség, ezek közül a legnagyobb a Nagyboldogasszony-napi búcsú, amikor akár 15 ezren is megfordulnak a településen – mondta Reinholz András, a kegytemplom első világi (nem szerzetes) plébánosa. A tisztelendő szerint nemzetiségre és felekezete való tekintet nélkül sokan zarándokolnak augusztus 15-én Máriaradnára – a mélységesen Mária-tisztelő román ortodoxok főként –, az úgynevezett „magyar búcsú” pedig szeptember 60–8. között zajlik, Szűz Mária születésének évfordulóján (Kisboldogasszonykor).

Reinholz András érdeklődésünkre elmondta: nem tudják megbecsülni, hogy a járványhelyzet közepette mekkora létszámban keresik majd fel a Radnát, hogy a csodatevő erejűnek tartott, a 17. századi Mária-képhez imádkozzanak, de a plébánia és a püspökség minden óvintézkedést megtesz a járvány ellen. A hatósági szabályozás szerint a 240 férőhelyes templomban csak 75-en tartózkodhatnak egyidejűleg, ezért az udvaron és a templom előtt hangszórókból lesz hallható a szentmise, de vigyázni fognak arra is, hogy mindenki biztonságos távolságra álljon egymástól. „A templomba a főbejáraton lehet majd belépni, de távozni oldalt, a szentélyen keresztül lehet” – tette hozzá a plébános.

A kettős évforduló alkalmából a Temesvári Római Katolikus Püspökség keretében működő Egyházmegyei Levéltár és a Marius Muntean által képviselt Temes Megyei Bélyeggyűjtők Egyesülete közösen jelentetett meg egy, a Román Posta által jóváhagyott speciális bélyegzővel ellátott jubileumi borítékot (FDC). A speciális bélyeg minden olyan borítékra rákerül, amelyet a radnai postahivatalban adnak fel augusztus 14-én.

A 11 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Pál József Csaba temesvári megyéspüspök mutatja be három nyelven, koncelebrál Antonín Basler olmützi (Olomouc, Csehország) segédpüspök, a szentbeszédet Butnaru Antal kanonok, temesrékasi plébános mondja. Reinholz András felhívta a figyelmet, hogy a kizárólag magyar nyelven tartott mise reggel kilenckor kezdődik, tehát aki azon vesz részt, elkerülheti a délelőtti zsúfoltságot.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X