Erdély legjei – Szilágy megye: a Sárkányok kertje (VIDEÓ)


-A A+

Induló sorozatunkban az erdélyi megyék értékeit térképezzük fel. Témaválogatásunk rendhagyó és szubjektív, magyar önkormányzati vezetők ajánlásai alapján készült. Így „Erdély legjei” közé a látványos turistacélpontok, a kulturális, építészeti örökség elemei mellé az elmúlt évek kiemelkedő gazdasági beruházásai és társadalomszervező kezdeményezései is bekerültek. Vagyis mindazok az értékek, amelyekre a helyi elöljárók szerint a megyéjük büszke lehet.  

Sárkány, Leányzó, Katonatiszt, Apátok és Kleopátra – nevük is van a Szilágy megyei Zsibóhoz közeli különleges sziklaképződményeknek, és több legenda is fűződik hozzájuk. A Sárkányok kertjének nevezett természetvédelmi területet már csak azért is érdemes mielőbb felkeresni, mert a folyamatos erózió miatt nem tudni, meddig lehet még megcsodálni a kőoszlopokat.  (Videó: Lepedus-Sisko Péter/Varró-Bodoczi Zoltán)

A Sárkányok kertje egy felszíni erózióval létrejött sziklaképződmény Szilágy megyében, amelyet sokan a görögországi Meteorákhoz hasonlítanak. A különleges kőoszlopok Zsibótól 9 kilométerre, az Almásgalgó falu határában lévő természetvédelmi területen találhatók.

A környezet turistabarát: a sziklaképződmények között sétaösvények kanyarognak, a pihenni vágyóknak pedig egy pavilont állítottak fel, ahonnan a legszebb a kilátás a kertre. A természetvédelmi terület határáig aszfaltos út vezet fel, a bejáratnál ingyenes idegenvezetés igényelhető. A turistát végigkalauzolják az ösvényeken, és információkat tudhat meg a hely történetéről, megismerheti a Sárkányok kertjéhez fűződő legendákat.

A Maszol stábjának idegenvezetője Forró Zoltán földrajztanár volt. Mint megtudtuk, a különleges kőoszlopok tengeri üledékből keletkeztek, külső erők – elsősorban a szél és az eső – hatására alakultak ki a sziklaképződmények. Régebbi leírásokban 25-30 méter magas alakzatokról is tesznek említést, de mára már ezek lekoptak 10-12 méteresre. Sajnos ezek el is fognak tűnni – emelte ki Forró Zoltán, de a jó hír az, hogy az erdőszéli „szakadásból” mindig válnak le újabb és újabb tornyok.

A 32 hektáros természetvédelmi övezetben a kőoszlopok segítenek a tájékozódásban, amelyeknek nevük is van: Sárkány, Leányzó, Katonatiszt, Apátok és Kleopátra. Azt mondják, hogy hajnalban és este a fényviszonyoknak köszönhetően az emberi agy bármit megláthat ezekben az oszlopokban, így születtek ezek a nevek.

A Sárkányok kertjének több legendája is van. A legismertebb egy csodálatosan szép pásztorleányról szól, akibe beleszeretett egy vadász. Mivel a lány szegény volt, a vadász apja ezt nem nézte jó szemmel. Egyszer, amikor a pásztorleány és a vadász beszédbe elegyedett, a juhok szétszéledtek, és a tilalmasban kezdtek legelni. Ekkor a gazda elátkozta a fiatal párt, akik nyomban kővé dermedtek, a juhokkal együtt. Hajnalonként és alkonyatkor a nap olyan módon világítja meg a kert szikláit, hogy az árnyékok játékában a leányt és nyáját fedezhetjük fel.

A román néphiedelemben több más legenda is létezik. Az egyik szerint az erdőben sárkányok tanyáztak, akik minden nap juhokat raboltak el, lelopták a Napot az égről, és elrejtették. A falubeliek ezt megelégelték, így egy bátor legény elment megküzdeni egy sárkánnyal, és miután legyőzte azt, visszalopta a Napot, és visszatette az égre. Ahogy a többi sárkány a társuk megmentésére sietett, a Nap fényétől megvakultak és kővé dermedtek. 

A terület tudományos kutatása dr. Cholnoky Jenő professzor nevéhez fűződik, aki az Erdélyi-medence feltérképezése alkalmából tanulmányozta és leírta a Sárkányok kertjét is. Forró Zoltán földrajztanár szerint, ha Szilágy megyében járunk, mindenképp látogassunk el a természetvédelmi övezetbe, mert ki tudja, még meddig gyönyörködhetünk a sziklaalakzatok mostani formájában.

(Címlapfotó: Hints Zoltán/Wikipedia)

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X