Kutatás: hogyan hatott az anyákra a koronavírus-járvány?


-A A+



Még nagyobb terhet rótt a romániai és magyarországi anyákra a koronavírus-járvánnyal járó kihívások - derül ki abból a kutatásból, amelyet négy szociológus végzett el 2020 májusa és júniusa között. 

A kutatás Nagy Beáta közgazdász-szociológus (Budapesti Corvinus Egyetem), Geambașu Réka szociológus (Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Hétfa Kutatóintézet, Budapest), Gergely Orsolya szociológus (Sapientia EMTE, Csíkszereda) és Somogyi Nikolett szociológus (Antwerpeni Egyetem) készítette. 

A koronavírus-járvány megfékezésére 2020. márciusában a legtöbb európai országban karantént rendeltek el. A munkavégzésnek, az iskolai oktatásnak és a gyermekfelügyeletnek az otthonokba való átköltözése komoly kihívást jelentett a kisgyermekes családok számára. A kutatásban arra keresték a választ: 

  1. Milyen stratégiákat alkalmaznak a megnövekedett gondoskodási, otthontanulási, valamint
  2. munkavégzési feladatok összeegyeztetésére;
  3. Hogyan érinti a megváltozott családi helyzet a családon belüli munkamegosztást?
  4. Hogyan küzdenek meg az anyák a munka-magánélet konfliktussal?
  5. Hogyan érinti ez a helyzet az anyák mentális egészségét?

A vizsgálat során (2020. május 13. és június 3. között) 53 félig strukturált telefonos és on-line interjút készítettek magyarországi és erdélyi magyar nőkkel. Az interjúalanyok olyan anyák voltak, akik partnerükkel együtt teljes állásban otthonról dolgoztak a karantén idején és legalább egy, 2–14 év közötti gyermeket nevelnek. A válaszadók toborzása az interneten keresztül történt, előbb a kutatók saját hálózatain és különféle tematikus Facebook-csoportokon keresztül, majd a korábbi interjúalanyok ajánlása révén, hólabda-módszerrel.

Gyermeknevelés, anyaság

A kutatásról készül gyorsjelentés szerint az anyák az otthonlétre lehetőségként is tekintettek, amikor még inkább jelen tudnak lenni gyermekeik életében. A kutatásból kiderül, az iskola által hagyott űrt az anyák töltötték be. A szülőkre korábban is nagy teher hárult a gyerekek iskolai előmenetelének biztosítása terén, mindez megsokszorozódott a karantén idején. Ez sokféle, konkrét és mentális feladatot jelentett, de sok anya aggódott a gyermek lemaradásának veszélye miatt.

A gyerekekkel való foglalkozás az anyák feladata maradt. "Tipikusan az anyák azok, akik a gyermekek iskolai életútjának menedzserei, az apák pedig a karantén idején nehezebben tudták „felvenni a fonalat” és érdemben támogatni a gyerekeket" - olvasható a gyorsjelentésben.

A számtalan rendelkezésre álló on-line anyai „kreatív” csoport hasznos ötletforrásnak bizonyult, ám sokan jelezték, hogy azoknak, akik nem tudták gyakorlatba ültetni, inkább nyomasztó volt.

Munkamegosztás

A láthatatlan és a fizetetlen háztartási munka terén a nemek közötti egyenlőtlenségeket nem a COVID-19 okozta, a járványidőszak viszont hangsúlyozta és súlyosbította a nemek közötti meglévő egyenlőtlenségeket - derül ki a kutatásból. A feladatok a kint és bent választóvonal mentén szerveződtek, és a nőknek jutott a lakáson belüli tevékenységek nagy része.

Mennyiségében és minőségében megnövekedtek a szükségletek, ezzel együtt a háztartási munkák kapcsán az elvárások is felerősödtek. A home office-ban dolgozó anyákat a világjárvány még inkább a konyhába kényszerítette. A bevásárlás bizonyult annak a háztartási feladatnak, amelyben most leginkább bevonódtak a férfiak.

Az idősgondozás alapvetően az élelmiszervásárlást és gyógyszerbeszerzést jelentette, és ebben főleg az a fél vett részt, akinek a szüleiről volt szó. Átmenetileg megszűnt vagy ellehetetlenedett számos bevonható segítség (nagyszülők, kiszervezett házimunka, főleg Romániában a kijárási tilalom miatt). 

A feladatok mennyiségben megsokszorozódtak, és többnyire a nőkre terhelődtek: csupán azokban a családokban volt példa a megnövekedett teendők elosztásának újratárgyalására, ahol a járvány előtt is rendszeresen valamekkora részt vállaltak ebből a férfiak. 

Munkaszervezés, a munka és család összehangolása

Minden interjúalany élete gyökeresen megváltozott - olvasható a gyorsjelentésről szóló közleményében:

  • Az anyák prioritásainak élén a gyerek(ek) nevelése és iskolai feladatainak felügyelete állt
  • A konfliktus tipikus feloldása a keresőmunka éjszakai, hajnali vagy hétvégi elvégzése volt
  • A legtöbb anya szelektált a feladatok között. Szükség esetén szombaton vagy vasárnap hozta be a
  • lemaradást nemcsak az idő, a nyugodt tér is korlátozottan állt rendelkezésükre az anyák nem panaszkodtak, mert hiábavalónak érezték. 

Ehhez képest a házastársuk/élettársuk élete sokkal kevésbé változott:

  • a férfiak munkavégzése nem változott lényegesen a család jelenléte miatt
  • csekély volt az apák alkalmazkodása a család megváltozott feladataihoz
  • napközben csak ritkán felügyelték a gyerekeket.

A társadalmi távolságtartás, az otthoni munkavégzés, valamint az egyidejű gyerekfelügyelet és oktatás különösen nagy stressznek tette ki, és több irányból érkező nyomás alá vonta az anyákat, ami a kutatásunkig eltelt két-három hónap alatt negatív hatással volt a mentális egészségükre - olvasható. 

Összefoglalás

Mivel a kutatásban elsősorban főállásban dolgozó anyákat kérdeztek, égető problémának feltételezik a kutatók a teljes munkaidős keresőtevékenység, a gyermekek iskoláztatása/nevelése, továbbá a tradicionálisan és többnyire a nőkre háruló háztartási feladatok párhuzamos elvégzését.

A megkérdezett, a karantén alatt home office-ban teljes állásban dolgozó, 14 év alatti gyermeket nevelő anyák a többféle munka összeegyeztetését úgy oldották meg, hogy intenzíven jelen voltak a gyermekek életében. Ezt az igényt felerősítette a gyermekek otthoni tanítása (home schooling). A gyermek iskolai sikeressége Magyarországon kétségtelenül a szülői siker vagy bukás mércéjévé is vált. A romániai oktatáspolitika ezzel szemben igyekezett csökkenteni a szülőkre ilyen téren nehezedő nyomást.

A munkavégzés korábbi, kiszámítható rendjét teljesen felülírta a karantén: egyszerre volt megkönnyebbülés, hogy vége lett a szinte állandó rohanásnak és különóráknak, ugyanakkor az anyákban permanens fáradtság alakult ki, hiszem most minden, korábban szakemberek által végzett feladat is a családokra hárult. Miközben az anyák gyakran hajnalban vagy éjjel végezték keresőmunkájukat, addig az apák munkavégzése nem változott a családi feladatok miatt. 

A anyáknak általában ritkán volt idejük és helyük napközben a félrevonulásra. Míg a gyermekek otthoni tanulásának felügyelete, az iskolai feladatok elvégzésének nyomon követése és a gyerekekkel való foglalkozás szinte kizárólag az anyákra hárult, addig az apák inkább a háztartási feladatok egy részének elvégzésében vettek részt. Ők jellemzően a “kinti” feladatokat végezték (kert, bevásárlás), míg a nőkre maradt a rutinfeladatok zöme. 

Habár az anyák rengetegnek látták az elvégzendő feladatot, általában természetesnek vették, hogy a családtagok közül ők végzik annak oroszlánrészét.  Az interjúalanyok azonban többször is panaszolták, hogy magukra maradtak a sokféle feladat elvégzésével. Többnyire az állami, önkormányzati, óvodai segítséget, nem pedig az apák támogatását vagy hozzájárulását hiányolták.

A közösségi média egyszerre nyújtott támogatást és nyomasztó élményt sok kisgyermekes szülőnek, akik ebben is sokszor a szülői teljesítményben való elmaradásukat élték meg. Többen is szembesültek ezáltal az állandósult időhiánnyal és kimerültséggel.

A fentiekben bemutatott karanténhelyzet nyilvánvalóan kihatott az anyák mentális egészségére is, mert jelentősen megnőtt a stressz mértéke. A vírustól való félelmen túl több stresszfaktort is azonosítottunk az interjúkban: az állandó időhiány okozta konfliktust, a gyerekek és munkájuk miatti lelkiismeret-furdalást és az állandó fáradtságot. Ezt a helyzetet fokozta a bezártság érzése, és ezzel összefüggésben a társas kapcsolatok hiánya.

Ugyanakkor mindenki tudott a karantén időszakából pozitív dolgokat is megnevezni: ilyen volt a családdal töltött idő, a közös étkezések és beszélgetések, a lelassulás vagy sportolás. Sok olyan dolog, amire a hétköznapi rohanásban nem jutott idő, és amiről úgy gondolták, hogy szívesen megtartanák a karanténidőszakon túl is.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X