Becslés: az erdélyi magyarok közel egyharmada kitalációnak tartja a koronavírust


-A A+



A járvány viszonylag enyhe egészségügyi, illetve negatív gazdasági hatásai következtében nagyon magas a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a kiábrándultság, a frusztráció az erdélyi magyarok körében; közel egyharmaduk kitalációnak tartja a koronavírust – derül ki SoDiSo Research felmérésének hétfőn közzétett eredményeiből.

A közvélemény-kutatás 2020. június 5–17. között készült, online kérdőív kitöltésével. A kérdőívet 3068 személy töltötte ki. Az adatok feldolgozása előtt a felmérés készítői az adatbázist súlyozták, illetve szűkítették a populációt. A módszertani közelítések ellenére a felmérés nem minősül reprezentatívnak. Mindemellett a felmérés készítői szerint az eredmények jó becslésnek tekinthetők az internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18–80 éves erdélyi magyar populációra.

A felmérés fontosabb következtetései

A szerkesztőségünkbe eljuttatott kutatási jelentés szerint a felmérés fontosabb következtetései az alábbiak:

  • A gazdasági félelmek jelentősen meghaladják az egészségügyi aggodalmakat.
  • A vírusról, a járványról való közvélekedés megosztó: egyeseknek egészségügyi, másoknak gazdasági kockázatot jelent, míg megint mások szerint csak kitaláció, koholmány az egész.
  • Nagyon magas a kormány intézkedéseivel szembeni elégedetlenség, mind egészségügyi, mind pedig gazdasági szempontból.
  • A közhangulat rendkívül pesszimista, az erdélyi magyarok nem voltak ennyire borúlátóak az elmúlt évtizedben.
  • A román-magyar etnikumközi kapcsolatok is nagy valószínűséggel a mélyponton vannak.

A járványhelyzet megítélése

A felmérés szerint az erdélyi magyarok közvetlen egészségügyi érintettsége továbbra is alacsony, a válaszadók alig 3 százaléka számolt be arról, hogy személyesen vagy családtagjai, közeli ismerősei megbetegedtek volna a koronavírustól.

A fertőzéstől való félelem enyhén csökkent az Erdélystat által mért áprilisi adatokhoz képest. Azok aránya, akik valószínűnek tartják, hogy elkapják a betegséget 22-ről 16 százalékra mérséklődött. A többség, a válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik, 11 százalékuk pedig nem tudott vagy nem akart ebben a kérdésben állást foglalni.

A járvány jövőbeni lefolyását tekintve a válaszadók relatív többsége (32 százaléka) szerint hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, amíg oltás nem lesz. Nagyon jelentős viszont a kétkedők aránya is, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését. A válaszadók 29 százaléka szerint „nincs is járvány, koholmány, kitaláció az egész”.

Nőttek a gazdasággal kapcsolatos félelmek

A járvány negatív gazdasági hatásai is enyhén mérséklődtek, az idén februárban foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka ismét dolgozott májusban, ez jelentős előrelépés az áprilisi 63 százalékhoz képest. Májusban a válaszadók 10 százaléka volt munkanélküli vagy kényszerszabadságon levő. Viszont továbbra is nagyon magas, 61 százalékos azok aránya, akik szerint a saját pénzügyi helyzetük romlani fog a járvány miatt (áprilisban 65 százalék vélekedett így). Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdasági félelmek jelentősen meghaladják az egészségügyi aggodalmakat.

Elégedetlenek a kormány intézkedéseivel

A kormány járványügyi intézkedéseivel a válaszadók túlnyomó többsége elégedetlen – derül ki a felmérésből. Az egészségügyi helyzet kezelésének mikéntjével 71, a gazdasági intézkedésekkel 82 százalék elégedetlen. Ez a felmérés készítői szerint abból szempontból érdekes, hogy az április elején, a vészhelyzet idején a hasonló módszertannal készült kutatás során a válaszadók igen magas aránya, 68 százaléka még egyetértett a kormány intézkedéseivel, illetve 81 százalékuk magukkal a kijárási korlátozásokkal.

A közvélemény radikális megváltozása valószínűleg több tényező együttes hatásának köszönhető. Egyrészt a járvány egészségügyi hatásai alacsony szinten maradtak Romániában (akárcsak a Kelet-Közép Európa más országaiban is). Másrészt a negatív gazdasági következmények felülírták a relatív enyhének bizonyult egészségügyi hatásokat. A fenyegetés elmúlásával csökkent a bezártság és a szabad mozgás korlátozásának elfogadottsága, jelentősen nőtt a frusztráció a megszorításokkal szemben.

A hatalmi intézkedések ma már túlzottnak, alaptalannak tűnnek – vélik a felmérés készítői, akik ezt a jelenséget a hatékony óvintézkedések paradoxonjának tartják: a sikeres korlátozások visszatekintve szükségtelennek látszanak. Harmadrészt a kormány tevékenysége és kommunikációja sok esetben kaotikus és ellentmondásos volt, a járványügyi helyzet javulásával kiújult politikai csatározások ezt tovább erősítették.

A felmérés készítői megjegyzik, hogy az adatfelvétel egybeesett a járvány első hullámvölgyével. A felmérés indításakor, 2020. június 5-8. között csökkent az aktív esetek száma (4689-ról 4444-re), majd ezt követően ismét emelkedni kezdett, 17-én már 5192 aktív fertőzött volt. A járvány további dinamikája akár rövid távon is felülírhatja a jelenlegi közvélekedéseket.

Pesszimista a közhangulat

A közhangulat nagyon pesszimista, az erdélyi magyarok nagy valószínűséggel nem voltak ennyire borúlátóak az elmúlt évtizedben – olvasható a kutatási jelentésben. A válaszadók csupán 4 százaléka szerint tart Románia jó irányba, a pesszimisták aránya 83, a bizonytalanoké pedig 13 százalék. Jelenlegi életkörülményeikkel a lakosság mintegy fele elégedett, a másik fele elégedetlen. A jövőre nézve 12 százalék gondolja azt, hogy jobban, 30 százalék pedig, hogy rosszabbul fog élni egy év múlva. A válaszadók relatív többsége nem számít változásra életkörülményei tekintetében.

Arra a kérdésre, hogy Románia milyen problémákkal szembesül jelenleg, a legtöbben a korrupciót jelölték meg, a válaszadók 46 százaléka. Ezt a gazdasági jellegű aggodalmak követik (áremelkedés, megélhetés költsége, munkanélküliség, a nyugdíjak helyzete). Továbbá kiemelkedő az egészségügyi és szociális biztonságot (21 százalék), illetve az oktatási rendszer problémáit említők aránya (13 százalék).

A román-magyar etnikumközi kapcsolatok is nagy valószínűséggel a mélyponton vannak. A válaszadók csupán 13 százaléka szerint tekinthető együttműködésesnek Romániában a román-magyar viszony, és mintegy 60 százalékuk konfliktusosnak véli azt. A válaszadók egyötöde szerint a kölcsönös érdektelenség fogalmával írhatók le leginkább a román-magyar kapcsolatok, illetve 7 százalék nem tudott vagy nem kívánt válaszolni erre a kérdésre.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X