Hétfőn kezdődik a képességvizsga, az érettségi sincs már messze – hogyan zajlottak a felkészítők?

Ismétlésről, nem az új leckék elsajátításáról szólt a kéthetes vizsgafelkészítők időszaka – tudtuk meg azoktól a tanároktól, akiket arról kérdeztünk, elegendő volt-e a június 2-12. közötti periódus a megmérettetésekre való felkészüléshez. A tanárok és diákjaik bizakodóan tekintenek a közelgő képességvizsgára és érettségire, ugyanis mindent megtettek, amit lehetett: többletmunkát vállaltak, áldozatokat hoztak a jó eredmények érdekében, vélekedtek megkérdezettjeink. 

Június 15-én, hétfőn kezdődik a nyolcadikosok képességvizsgája, június 22-étől kezdődően pedig a tizenkettedikesek érettségijére is sor kerül. A felkészítő időszak óvintézkedésekkel megnehezített napjairól, a haladásról, a lemaradásról és az általános hangulatról érdeklődtünk Maros, Hargita és Temes megyei tanároktól. Elmondásuk szerint lemaradásról nem beszélhetünk, ugyanis a legtöbb iskola már a szükségállapot bevezetése előtt átvette az érettségire szánt tananyagokat, és a továbbiakban mindenképpen az ismétlésre fókuszáltak volna.

Bár a felkészülést megnehezítette, hogy a szemtől szembeni tanítás kiszorult az oktatásból, és két hónapon keresztül az online konzultáció vette át a helyét, nem rettentek meg a diákok és tanáraik, mert tudják, kellőképpen haladtak a tananyaggal.

Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) alelnöke a Maszol megkeresésére elmondta, nem a tananyaggal való haladás volt a legnagyobb próbatétel, hanem az, hogy tanárként a felkészítőórák feltételeit megteremthessék, azaz a nagyobb létszámú osztályokat csoportokra oszthassák, és a kisebb csoportoknak külön órarendet hozzanak létre. Mivel a legtöbb iskolában gyakori, hogy a végzős osztályok népesebbek a kelleténél, a tanároknak többletmunkát kellett vállalniuk, hogy minden csoporttal foglalkozhassanak.

A végzősöknek pedig az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy alkalmazkodjanak a teljesen megváltozott feltételekhez, és elfogadják, hogy nekik nem adatik meg az, ami az eddigi évfolyamoknak jutott: egy normálisabb, szemtől szembeni, alapos, osztály szintű, közvetlenebb és nyugodtabb felkészülés – jegyezte meg a szakember.

Sok gyakorlás, tételminta áll a hátuk mögött

Balla Ágnes, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum nyolcadik osztályos tanulóinak magyar tanára elmondta, a diákok nagy részének hiányzott a közösségi hangulat, és a felkészítők az ismétlésről, rendszerezésről, felfrissítésről szóltak, amit az is segített, hogy „igazán jó együttműködés volt tapasztalható iskola és szülői közösség között, mindenki igyekezett kihozni a lehető legjobbat a helyzetből”. Az alkalmazkodóképességüket nagyban próbára tette a helyzet, de folyamatosan igyekeztek segíteni egymást, tanár a diákot, tanárkolléga, informatikusok a másik kollégát, szülő a tanárt és fordítva – magyarázta.

Péter Csilla, a Csíkszeredai József Attila Általános Iskola matematika szakos tanára „finomításként” határozta meg a felkészítő időszakát, hiszen a tananyagot már korábban befejezték, ezért nem maradt más feladatuk, mint a kéthetes ismétlés és gyakorlatozás.

Alakítottak a követelményeken

Benedek Zsolt, a marosvásárhelyi Református Kollégium történelem szakos tanára kérdésünkre elmondta, már februárban befejezték az érettségi anyagot, ezért a kéthetes periódusban csak ismételniük kellett. Az 55 végzős diák közül 31 jelezte, hogy részt vesz a felkészítőkön, és 95 százalékban jelen is voltak a tanórákon – magyarázta. Hozzáfűzte, a diákok nagy része pozitívan áll a közelgő vizsgákhoz, mert kevesebb tanulnivalójuk volt a lecsökkentett érettségi anyagok miatt, és így történelemből a kezdetben kért 9 fejezet helyett már csak 5-öt kellett elsajátítaniuk.

Bucșe Mária, a marosvásárhelyi Elektromaros Szaklíceum matematika szakos tanárnője úgy véli, hasznos volt a felkészítő időszaka, ugyanis egy összefoglaló ismétlést tarthattak, és ennek hatékonyságához a szemtől szembeni oktatás nagymértékben hozzájárult, hiszen most láthatta a diákok arcán, hogy melyik anyagrész nem érthető, és megválaszolhatta a kérdéseiket. Az online tanítás folyamán ugyanis nem volt arra lehetőség, hogy a tanulók arcáról olvashassa le a bizonytalanságot. 

Arról is beszámolt, hogy a megnyugtató „kivettek a tananyagból egy részt” kijelentés nem állja meg a helyét, ugyanis matematikából alig észrevehető, hogy csökkentett elvárásokat tanúsítanának a diákok felé. Mégsem aggodalmaskodnak emiatt, felvették az érettségi diploma megszerzéséhez szükséges tananyagot.

„Minden időt és együttlétet maximális odafigyeléssel, jelenléttel, kérdésekkel követtek”

Balla Lóránt, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum magyar szakos tanára kiemelte, jól esett számukra a viszontlátás, a személyes találkozásnak köszönhetően pedig jókedvvel zajlottak az érettségi-felkészítők, és a maszk, távolságtartás ellenére is vicces, békés, nyugodt két hetet teremtettek maguknak az iskolában a diákok és a tanárok egyaránt.

A magyar irodalmat is csak ismételniük kellett, nem voltak át nem beszélt leckék, hiszen a tananyagot már márciusban sikerült befejezniük. Rávilágított, olyan verselemzési, szövegértési, szövegalkotási és epikaelemzési fogalmakat vettek át újra, amelyek nehezebbnek bizonyultak a tanév folyamán. De nyugtatóan hat, hogy „a tarsolyukban van már egy olyan megtanult és begyakorolt vers- és epikaelemzési modell, amellyel bármilyen tétellel tudnak mit kezdeni”.

Az érettségi követelményekről megjegyezte, az epikus alkotások nagy része 11. osztályig napirendre került, és azok maradtak is. A költőkből hagytak ki többet, nagyjából az első világháború befejezése lett a határvonal a kihúzásban, főleg 20. századiak (József Attila, Pilinszky, Dsida, Radnóti, Juhász Gyula, Áprily, Kányádi stb.) alkotásai estek ki az elvárásokból, pedig a munkásságukkal tanítványai már a koronavírus-járvány megjelenése előtt megismerkedtek. Azt nagyon sajnálják, hogy a „vagány, korban és gondolkodásban közelálló” költészet maradt ki. Jobban örültek volna, ha a régebbi korok költőit veszik ki az érettségi programból, azaz a reneszánsz- és felvilágosodás kori alkotókat – ismertette a magyar tanár.

Elmondta, a diákok minden erejükkel az érettségire fókuszálnak: „minden időt és együttlétet maximális odafigyeléssel, jelenléttel, kérdésekkel követtek. A jövő, a sikeres vizsga, az egyetemre való bejutás lett a prioritásuk”. A járványhelyzetet is felnőttesen kezelik, hiszen a felkészítők alatt teljes bedobással helytálltak, betartották az előírásokat, viselték a maszkot, megtartották a távolságot. Ebben segítségükre volt az iskola, ami nagyon jó stratégiát dolgozott ki csúsztatott időbeosztással, így eltérő időpontban érkeztek, szüneteltek, távoztak, és a tömeges találkozó eleve felszámolódott, vélekedett.

A magyar nyelv és kommunikáció nem okoz számukra gondot. Bizakodók és nyugodtak. Úgy érzik, hogy mindent sikerült átismételni, az esetleges problémákat megbeszélni. Leginkább az idő rövidségétől tartanak, ezért igyekeztek tételmegoldási stratégiákat, időbeosztásokat kidolgozni, hogy praktikusan, hatékonyan, gördülékenyen menjen minden, és ezt egy szimulálással ki is próbálták – összegzett Balla Lóránt magyar tanár.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?