Van igény az online istentiszteletekre a járvány után is — felmérést végzett a Valláskutató Intézet


-A A+



Mi változott a hívek és az egyházak életében a világjárvánnyal együtt beköszöntött online-hitéleti periódusban? A Valláskutató Intézet vezetőjének az irányításával komplex felmérés készült erről a kérdéskörről. Kiss Dénes vallásszociológus a Maszol megkeresésére elmondta: úgy érzi, egy elkötelezett réteget sikerült megszólítani a felmérés során, és érdekes részletek derültek ki, amelyeket hasznosítani lehet az elkövetkezőkben, úgy a hívek, mint a lelkészek szempontjából is.

A koronavírus-járvány következtében életbe lépett gyülekezési, majd kijárási tilalom nehéz helyzetbe hozta az egyházakat, megakadályozva a hívek és lelkészek közötti személyes kapcsolatok megélésének lehetőségét, megnehezítve az egyházak alapfeladatainak ellátását. A kihívással szembesülő lelkészek, főként világhálós lehetőségekkel élve igyekeztek az egyházi hivatás teljesítéséhez hozzájárulni, nem kis feladat elé állítva ezzel híveiket is.

Az így kialakult helyzet feltérképezésére indított online kérdőíves kutatást a kolozsvári székhelyű Valláskutató Intézet Hitélet Erdélyben a koronavírus-járvány idején címmel, arra a kérdésre keresve választ, hogy e kényszerhelyzetben a lelkészek milyen megoldásokat alkalmaztak és ezekkel hogyan boldogultak, valamint, hogy ezek az internetes szolgálatok milyen mértékben értek célba, azaz hogyan éltek a hívek e lehetőségekkel, milyen előnyeit és hátrányait látták ezeknek.

Nagyon sokan válaszoltak a kérdőívre

Kiss Dénes vallásszociológus, a kutatás vezetője elmondta, hogy eddig is voltak olyan gyülekezetek, amelyek istentiszteleteket, miséket a világhálón közvetítettek. Nem egy új jelenségről van tehát szó, azonban eddig nem volt általános. Ám a járvány miatt teljesen átköltözött a hitélet az online térbe, erről pedig nem volt egységes kép, hogy mit jelent ez a hívek, a lelkészek, az egyházak számára.

A szociológus azt is kifejtette, hogy az egyes lelkészeknek voltak ugyan visszajelzéseik arról, hogy közvetítésüket mennyien követik, arról viszont kevésbé, hogy kik, és mit gondolnak erről – ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása is a kutatási célok közé tartozott. Gyakorlati megfontolású, alkalmazott kutatás volt, amelynek második része a lelkészek szemszögéből vizsgálja meg az online istentiszteletek gyakorlatát.

A kérdőív külön részeket tartalmazott a hívek és lelkészek számára. A lelkészek esetében a gyülekezeti élet fenntartása érdekében hozott megoldásokra, és az ezek alkalmazása alatt felmerült akadályokra, nehézségekre kérdeztek rá. A hívek esetében pedig arra szerettek volna válaszokat kapni, hogy milyen gyakran és milyen módon kapcsolódtak be az élő istentiszteletek/szentmisék közvetítéseibe, és milyen esetleges kellemetlenségekbe ütköztek ezek követése során.

A kutatók reményei szerint az eredmények segítenek kiértékelni az elmúlt egy hónap alatt az egyházi életben bekövetkezett változásokat, hozzájárulva ezáltal egyházak és híveik közötti kapcsolatok javításához. A kutatás egyébként közhasznú céllal végzett önkéntes munka – mondta el a felmérés vezetője.

Az adatfelvételre 2020. április 22. – május 2. között került sor, világhálón elérhető önkitöltős kérdőív segítségével. A kérdőívet az erdélyi magyar történelmi egyházak honlapjain, egyházi levelezőlistákon, Facebook-csoportokban, valamint erdélyi magyar világhálós portálokon népszerűsítettük. A kérdőívet 3975 személy töltötte ki, ebből 456 lelkész és 227 külföldön élő, Erdélyből elszármazott személy.

Kiss Dénes elmondta, hogy a kérdőív online elérhetősége következtében a válaszolók nagyrészt fiatalok vagy középkorúak, és az átlagnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek; a téma és a terjesztési csatornák következtében pedig az átlagnál lényegesen vallásosabbak, egyházuk iránt elkötelezettebbek. Éppen emiatt a minta, a válaszadók nagy száma ellenére, szigorú értelemben nem reprezentatív, az eredmények azonban a fentiekben körülhatárolt népességre nézve jó becsléseknek tekinthetők.

A kutató rámutatott, hogy azokat, akik nem szoktak internetezni, nem sikerült elérni ezzel a kérdőívvel. Akiket nem lehetett elérni, azok nagyjából ugyanazok, akik az online istentiszteleteket amúgy sem követik, ez pedig többnyire a nagyon fiatal és nagyon idős korosztály.

Többségben középkorúak és nők követték rendszeresen az online közvetítéseket

Az eredmények azt mutatják, hogy az online egyházi szolgálatokkal elsöprő mértékben azok éltek, akik a járvány előtt is leginkább templomba járók és vallásosak voltak: minél gyakrabban járt valaki templomba a járvány előtt, annál inkább követte az élő közvetítéseket, minél inkább vallásosnak tartja magát valaki, annál gyakoribb követője volt az élő közvetítéseknek. Az egyébként templomba ritkán vagy soha sem járók is igen nagy arányban kapcsolódtak be online közvetítésekbe: a ritkán járók háromnegyede, a soha nem járók egynegyede.

Összehasonlítva a vasárnaponként élő istentisztelet/szentmise közvetítéseket követőket azokkal, akik a járvány előtti hónapokban heti rendszerességgel jártak templomba, a két csoport között jelentős eltérések láthatók. Az online-közvetítéseket nézők lényegesen fiatalabbak: a hetente templomba járók átlag életkora 54,4 év, az online közvetítéseket nézőké 44 év. A felsőfokú képzettségűek aránya kiugróan magas ebben az esetben, 48 százalék, a hetente templomba járók közötti 13,7 százalékhoz képest. Még egy érdekes adalék az, hogy több körükben a nő – emelte ki a kutatásvezető a fontosabb adatokat.

Bár a híveknek lehetőségük volt az online közvetítések csupán csak részleges megnézésére is, a túlnyomó többségük végignézte azt. Az egyéni és a más családtagokkal közös bekapcsolódás egyaránt gyakori volt. A ráhangolódás a közvetítésekre a bekapcsolódók egynegyede számára jelentett gondot, háromnegyedük viszont úgy érzi, hogy lelkileg ráhangolódva követte a közvetítéseket, kisebb részük ezt az alkalomhoz illő, ünnepi öltözettel is megerősítette ezt.

Az online közvetítésbe bekapcsolódók viszonylag kis hányada esetében fordultak elő háttértevékenységek, mindössze 6 százalékuk a számítógépén kattintgatott a közvetítés követése alatt. A lelki ráhangolódást jól jelzi a lelkipásztorral együtt mondott ima és együtt éneklés, amelyről a válaszadók 75,9 illetve 63,3 százaléka számolt be.

A vasárnapi élő közvetítések mellett a válaszadók többsége (kétharmada) hét közben is nézett meg felvételről misét/istentiszteletet. A közvetítések felvételeinek megnézése nem az élő közvetítésekbe való bekapcsolódás elmaradásának pótlásául szolgált, legnagyobb arányban azok éltek ezzel a lehetőséggel, akik a vasárnapi élő közvetítésekbe is bekapcsolódtak.

Nagyon gazdag kínálatból választhattak a hívek

A kijárási tilalom életbe lépésével a lelkészek közvetítései mellett az egyházak többsége központi istentisztelet/szentmise közvetítéseket is biztosított hívei számára. Ennek ellenére a hívek körében domináns maradt a saját gyülekezetük szolgáltatásának igénybevétele, az élő közvetítést nézők háromnegyede saját gyülekezete közvetítésébe kapcsolódott be. E közvetítések domináns csatornája az internet volt, a tévé-közvetítést a hívek 20 százaléka vette igénybe.

A gyülekezeti közvetítésekbe bekapcsolódók több mint fele más gyülekezet/plébánia közvetítését is követte, ebből 12 százalék kizárólag más gyülekezet/plébánia közvetítését nézte. A közvetítések felvételeinek utólagos megnézése esetén mind a gyülekezetek, mind a felekezetek közötti „átjárás” kissé nagyobb mértékű. A felvételeket megnézők 20 százaléka csak más gyülekezetét nézte meg, ezen belül pedig a felvételek 20 százaléka tartozott más felekezethez.

Az elszármazottak, külföldön élők is elég nagy számban bekapcsolódtak a származási gyülekezetük közvetítéseibe. „Az online istentiszteletek velejárója, hogy bárki bármilyen közvetítésbe bekapcsolódhat, így az emberek esetenként mást választanak, mint ahová hagyományosan tartoznak. A szakirodalom egy ideje már megfogalmazta ezt, és úgy tűnik, hogy a vallási élet digitalizációja elősegíti a választás lehetőségeinek bővülését” – fejtette ki Kiss Dénes.

A kutatásból kiderült, hogy nemcsak hogy más gyülekezet istentiszteletét követték, hanem más vallású szertartást is megnéztek sokan. Ily módon a felekezetek közti átjárás gyakorisága megnövekedett. Ennek oka többféle lehet, de az egyik legfontosabb talán a vallási szempontból vegyes házasságok jelenléte, ahol a felek mindkét szertartást hallgatják felváltva – mondta a kutató. Rámutatott, az is érdekes, hogy – mivel az istentiszteletek felvételként fenn maradnak az interneten – ezeket is nagy gyakorisággal nézik utólag az emberek: ilyen esetekben a felekezetek közti áthallgatás mértéke nagyobb.

Jó volna, ha ezután is megmaradna az online lehetőség

A válaszadók több mint 80 százaléka a járvány lejárta után is hasznosnak tartaná az istentiszteletek/szentmisék online megjelenítését. Legnagyobb arányban a templomba ritkán járók tartják ezt kívánatosnak, de a hetente templomba járók 41,5 százaléka is hasznosnak tartaná a közvetítéseket. E vélemény ellenére a válaszadók nagy többsége azonban a személyes részvételt választaná, csupán 5,2 százaléka élne az online részvétel lehetőségével.

Az online részvételt választók többsége számára ez az egyedüli lehetőség az istentiszteleten való részvételre, mert egészségügyi okokból, családi okok miatt nem mehet templomba. A kutató rámutatott, hogy ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik kisgyerekre vigyáznak, beteget gondoznak, vagy ők maguk mozgáskorlátozottak vagy olyan betegségben szenvedők, amely nem teszi lehetővé a templomba járást.

Minél gyakrabban járt az egyén járvány előtt templomba, és minél inkább vallásosnak tarja magát valaki, annál inkább választaná járvány után az istentiszteleten/szentmisén való személyes részvételt az online bekapcsolódás helyett. A járvány utáni személyes vagy online részvételi preferenciát tehát a személyes problémák mellett elsősorban a vallásosság és az egyházhoz való kötődés mértéke határozza meg, a nemnek, életkornak, iskolai végzettségnek ehhez képest elenyésző a jelentősége.

Kiss Dénes kutatásvezető azt is elmondta, hogy a felmérés eredményei csak részben feldolgozattak, a lelkészeket érintő kérdésköröket ezután vizsgálják meg.

(Címlapfotó forrása: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye/Facebook)

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X