RMDSZ-jogtanácsos: a kormány gyakran elfelejti, hogy nem törvényhozó szerv


-A A+



A törvényhozás a parlament feladata, és nem a kormányé, ám Romániában – különösen a járványhelyzet idején – gyakran elfelejti a kormány, hogy nem rendelkezik teljhatalommal, világított rá online előadásán Balázs-Lészai Orsolya, az RMDSZ jogtanácsosa és egyetemi oktató

Voltaképpen május 15-én a parlamentben elfogadott törvény és az Országos Vészhelyzeti Bizottság határozata is tartalmazott különböző intézkedéseket a következő időszakra. Ezek között azonban vannak különbségek: a törvény szerint az éttermek teraszai megnyithatóak, a bizottság határozata alapján viszont zárva kell maradniuk és a miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy ezek zárva maradnak – ez a vélt kettősség okozott bizonytalanságot az állampolgárok körében – magyarázta a jogtanácsos.

A kormány egy május 14-ei sürgősségi kormányrendelettel módosította a készenléti állapotra (vészhelyzetre) vonatkozó korábbi rendeletet és átadta az Országos Vészhelyzeti Bizottság vezetését a miniszterelnöknek. A testület még aznap este elfogadott egy határozatot, amely a korábban megfogalmazott sürgősségi kormányrendelet értelmében kihirdette a készenléti állapotot és bizonyos intézkedéseket írt elő. A sürgősségi kormányrendelet ugyan hatályba lépett a közzététel pillanatától, de a parlamentnek utólag jóvá kell ezt hagynia.

A kormány „nagyon kreatív módon” a konkrét intézkedésekről bizottsági határozat formájában rendelkezett – főleg ha a szabadságjogok korlátozására gondolunk – hiszen így az alkománybíróságnak nincs hatásköre ennek vizsgálatára, csak közigazgatási bíróságon támadható meg a jogszabály – mondta Balázs-Lészai Orsolya a Szükségállapot utáni jogi gyorstalpaló című online előadásán.

A jogtanácsos emlékeztetett: a jogszabályok hierarchiájában első helyen az alkotmány áll, azt követik a törvények, majd a rendeletek és utána a határozatok – tehát a törvények a határozatok és egyszerű kormányrendeletek fölött állnak. A törvényhozással a parlament foglalkozik, a végrehajtással a kormány, és harmadik hatalmi ágként az igazságszolgáltatás is jelen van egy jogállamban. Románában azonban „a kormány sokszor elfelejti – és a szükségállapotban különösen elfelejtette – hogy nem egy törvényhozó szerv.”

A kormány folyamatosan átveszi a parlament szerepét

Balázs-Lészai Orsolya úgy véli: a parlament nagyon rövid időn belül megszavazta azt a törvényt, amely rendelkezik május 18-a után a járvány megelőzéséről, ezért indokolatlan volt, hogy a kormány 14-én este szigorított intézkedéseket hozzon sürgősségi kormányrendelettel, hiszen a törvény jogalapot biztosít ezek meghozatalára. A kormány feladata az lett volna, hogy egyeztessen az államelnökkel és kérje meg, hogy hosszabbítsa meg a szükségállapotot 3 nappal, ezáltal elkerülve a fejetlenséget az országban.

A román alkotmány ugyanis nem részletezi a készenléti állapotot, csupán arra tér ki, hogy egyes jogok vagy szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható, meghatározott és indokolt esetekben. Tehát voltaképpen jogszerűtlen az, hogy a vészhelyzeti bizottság jogokat korlátoz az említett határozatban, mert csak a parlament által jóváhagyott törvény alapján történhet ez meg. Nem véletlen az, hogy a határozat nem tartalmazott szankciókat.

A parlament eldönti majd, hogy mi lesz a sürgősségi kormányrendelettel vagy a kormány maga eszmél rá, hogy kormányhatározat formájában kell rendelkezni úgy, hogy az megfeleljen a törvénynek és alkotmánynak, illetve emellett meg kell szüntessék a  vészhelyzeti bizottság határozatának hatályát – véli a jogtanácsos (ez utóbbi megtörtént – szerk. megj.).

A készenléti állapotban jogszerű a büntetés?

A jogtanácsos rávilágított, mivel nem volt pontosan meghatározva, hogy melyek azok a cselekedetek, amelyek kihágásnak számítanak, a szükségállapotban kiszabott bírságoknak nem volt jogalapjuk, ezért az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány erre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletét.

Hozzátette, a koronavírus-járvány megelőzésére született törvény értelmében, a május 18-tól a kiszabott büntetések jogszerűek lesznek, hiszen a parlament megfelelően rendelkezett ezekről.  

Balázs-Lészai Orsolya elmondta: az egyetemistáknak joguk van hazaköltözni Kolozsvárról, mert az állam nem kötelezi őket arra, hogy fenntartsák lakásaikat, ahogyan arra sem, hogy az albérletben, bentlakásban hagyják személyes tárgyaikat. Tehát bármikor útnak indulhatnak, és egy nyilatkozat kitöltésével bizonyíthatják, hogy mi járatban vannak.

A hatóságoknak nem céljuk a bírságolás, ellenkezőleg, a lakhely szerinti település elhagyásához szükséges nyilatkozattal arra ösztökélnek, hogy tudatosan figyeljünk a vírus terjedésének megfékezésére – érvelt a jogtanácsos nyilatkozat fontossága mellett, hangsúlyozva, hogy az okok széleskörűek, sok esetre megoldást nyújtanak a különböző alpontokban felsoroltak, és a rendőrök valós tájékoztatása esetén elkerülhetőek a büntetések

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X