Ezek a kisgyermekes családokat támogató intézkedések vannak érvényben a szükségállapot idején


-A A+



A kétéves gyermeknevelési szabadságról munkába visszatérő szülők számára különösen nehéz és bonyolult a koronavírusos járvány miatti állapot. A gyermekük biztonsága és egészsége miatti aggodalomhoz társulnak a munkavállalással járó nehézségek is, hiszen a munkáltatók sorra küldik alkalmazottaikat kényszerszabadságra, fizetés nélküli szabadságra vagy éppen fel is bontják a munkaszerződést. Mire számíthatnak a gyesről már visszatért vagy éppen a visszatérést fontolgató szülők? Ezt részletezte Csép Andrea parlamenti képviselő, az alsóház szociális és munkaügyi bizottságának RMDSZ-es titkára.

A politikus elsősorban a visszailleszkedési pótlékra vonatkozó különböző helyzetekre tért ki, mivel a kisgyermekes családok számára a 650 lejes juttatás esetleges elvesztése nagy érvágást jelentene. A munkaügyi bizottság titkára leszögezte, hogy a szükségállapotot kihirdető elnöki rendelet már rendelkezett az úgynevezett inszerciós stimulens folyósításáról a kisgyerekes szülők számára.

A jelenlegi jogszabály értelmében abban az esetben, ha a gyermeknevelési szabadságon lévő szülő visszament dolgozni két hónappal azelőtt, hogy a gyereke betöltötte volna a két évet, jogosulttá vált a visszailleszkedési pótlékra. A havi 650 lejre a gyesről visszatérő szülő a gyerek három éves koráig, illetve fogyatékkal élő gyerek esetében a gyerek négy éves koráig jogosult. A törvény értelmében a pótlék kifizetésének az egyetlen feltétele, hogy a szülő adózandó jövedelemre tegyen szert, és ez ne szűnjön meg egy teljes hónapot.

A szükségállapot ideje alatt azonban, amikor előfordulhat, hogy kényszerszabadságra küldik az alkalmazottakat, és közöttük vannak olyan szülők is, akik éppen kapják a havi inszerciós pótlékot, akkor – csakis ebben a helyzetben, az ő esetükben – nem szűnik meg a juttatás folyósítása. Azok sem esnek el az összegtől akik most munkanélküli segélyt kénytelenek igényelni, illetve azok sem, akik kényszerszabadságra, fizetés nélküli szabadságra vagy gyermekfelügyeleti szabadságra mennek ebben a periódusban.

 

Tehát  a szülő egyetlen olyan esetben sem veszíti el az inszerciós stimulensként kapott pótlékot, amikor a munkaviszony ideiglenes felfüggesztése vagy végleges megszűnése bizonyíthatóan a koronavírus-járvány okozta helyzetre vezethető vissza. Az összeget további 90 napon keresztül folyósítják, és ez alatt kell megoldást találni a munkaviszony folytatására.

A gyermeknevelési szabadság meghosszabbítása

A szükségállapot idejére automatikusan meghosszabbítódik a gyermeknevelési szabadságuk azoknak a szülőknek, akiknek ez most jár le. Ez azt jelenti, hogy mindazok a szülők, akiknek gyesük lejárna május 14-ig, ameddig a meghosszabbított szükségállapot a jelenlegi hivatalos álláspont szerint tartani fog, kérvényezés nélkül továbbra is otthon maradhatnak gyerekükkel, és juttatásukat is automatikusan folyósítják erre a periódusra.

Ha éppen két hónappal a gyermeknevelési szabadság lejárta előtt áll a szülő, és most kellene visszatérnie egykori munkahelyére azért, hogy megkaphassa a visszailleszkedési pótlékot, akkor most nem kell visszatérnie dolgozni. A munkába állás kötelezettségét ideiglenesen felfüggesztették, amíg a szükségállapot tart, a szülő maradhat gyermeknevelési szabadságon, és annak lejárta után, a munkaviszony elindításakor kell jeleznie, hogy igényt tart a stimulens folyósítására is. A gyesen maradás azonban nem kötelező: ha a szülő különböző okoknál fogva vissza szeretne térni dolgozni (és van hova), ezt természetesen meg lehet tenni, és igényelheti a pótlékot a szokásos módon. 

Csép Andrea képviselő sajátságos helyzetekre is kitért. Elmondta, ha van olyan szülő, aki visszament dolgozni mielőtt gyereke betöltötte volna második életévét, és a szükségállapot kihirdetéséig megkapta a fizetését és a visszailleszkedési pótlékot is, most azonban kényszerszabadságot helyezett kilátásba a munkáltató, akkor – abban az esetben, ha a gyerek még nincs két éves – választhatja a gyermeknevelési szabadságot és az azzal járó gyermeknevelési díj folyósítását, és nem a kényszerszabadságért járó bruttó átlagbér 75 százalékát. Ha pedig véget ér a szükségállapot, akkor a szülő visszamehet dolgozni, és igényelheti ismét a pótlék folyósítását.

Munkanélküliség, másik szülőnek járó gyes

A gyermeknevelési szabadság után a munkáltató köteles visszavenni a munkavállalót ugyanabba a munkakörbe, ugyanolyan fizetéssel, és nem bocsáthatja el 6 hónapig. Ha megszűnt a beosztása, fel kell ajánlania neki egy másik állást, de ugyanakkora fizetéssel. 

Eléggé vitatott és különféleképpen értelemezhető az a helyzet, ha a szükségállapot lejárta után a munkába visszatérő szülő, akinek véget ért a gyereknevelési szabadsága, esetleg azzal szembesül, hogy megszűnt a munkahelye, mert csődbe ment a cég, bezárták, felszámolódott, stb. Ebben az esetben – ismertette a képviselő  – a munkavállaló az egykori munkáltató által kiállított bizonylattal a megyei szociális kifizetési ügynökségnél igényelheti a gyerek három éves koráig járó visszailleszkedési stimulens folyósítását 90 napig, és az alatt új munkahelyet kell keresnie. Ha nem sikerül elhelyezkednie, akkor a 90 nap lejárta után igényelheti a munkanélküli segélyt (az is lehet, hogy már az első pillanattól igényelhető a munkanélküli segély is – ez a helyzet további pontosításokra szorul).

A törvény szerint az egyik szülőnek járó 2 évnyi gyereknevelési szabadságból 1 hónapot kötelezően a másik szülőnek kell kivennie. Mivel általában az anyuka marad otthon a gyerekkel, ezért ez „apás gyes" néven vált ismertté a köznyelvben. A szükségállapot kihirdetése után a kormány úgy döntött, hogy a másik szülőnek nem muszáj kivennie az egy hónapos gyereknevelési szabadságot, mert fölöslegesen bonyolódna a kisgyerekes családok élete ebben az új helyzetben – részletezte Csép Andrea a módosított szabályzatot.

A várandós anyák esetében nincsenek módosítások

Ami a babát váró anyukák helyzetét illeti, az ő esetükben semmi nem változott – mondta el Csép Andrea. Ugyanazok az előírások maradtak érvényben, mint amelyek eddig is hatályban voltak. Tehát minden anyuka jogosult maximum 126 naptári napnyi szülési szabadságra, amelyből minimum 42-t kötelezően a szülést követően kell kivennie. A törvény javasolja, hogy a kismamák fele-felébe osszák a szülési szabadságot, de ez nem kötelező. A várható szüléstől visszaszámolva, leghamarabb 84 nappal lehet kivenni a szülési szabadságot, amely nem szakítható meg.

A szülési szabadság a családorvos által kiállított beteglappal kérvényezhető, amelyet a munkahelyen kell leadni, és minden hónapban meg kell újítani. A szülési szabadság ideje alatt járó összeg a kérvényezés előtti 6 hónap bruttó átlagfizetésének a 85 százaléka. Ezt az összeget azonban nem adózzák meg, társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni utána, csupán a nyugdíjalapot vonják le. A koronavírusos fertőzés elkerülése érdekében a várandós kismamák megtehetik, hogy a lehető leghamarabb kiveszik a szülési szabadságot, tehát a 126 napból már 84-et, azaz szinte három hónapnyi szabadságot igényelhetnek szülés előtt.

A gyerekpénz megduplázásának dátuma nem változott 

Olvasónk kérdésére válaszolva Csép Andrea képviselő elmondta, hogy gyermeknevelési pótlék megduplázásáról szóló törvény életbe ültetési időpontjának augusztus elseji hatályba lépése egyelőre nem változott. Kérdéses azonban, hogy jelen körülmények között a kormány be tudja-e tartani az erre vonatkozó ígéretét. Nem beszélve arról, hogy a nyugdíjpont értékének 40 százalékos növekedését is kilátásba helyezték szeptember elseji kezdettel.

"Hogyan lehet ezeket a pótlékokat kifizetni és az alkalmazottak életszínvonalát is megőrizni, valamint a vállalkozói szférát stimulálni, ez bonyolult és összetett kérdés, túl korai mindezekről beszélni a kibontakozó gazdasági válsághelyzetben" – zárta ismertetőjét Csép Andrea parlamenti képviselő.

A helyzetek sokféleségére való tekintettel elképzelhető, hogy a kormány további intézkedésekkel, törvénymódosításokkal igyekszik majd az elkövetkező hetekben, hónapokban a kisgyerekes családok segítségére sietni.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X