Amit a koronavírusról tudni kell – Dr. Molnár B. Géza beszéli át a felmerülő kérdéseket


-A A+



Hogyan nyilvánulhat meg a betegség? Létezik-e konkrét kezelés a vírus ellen? Ki fognak-e fejleszteni védőoltásokat ellene, és ha igen, mikor? Milyen valós prevenciós (megelőzési) technikák és tévhitek léteznek? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt nemrég élő Facebook-videóban Dr. Molnár B. Géza epidemiológus a Kolozsvári Egészségügyi Szakosztály (ESZAK) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) meghívottjaként. Az egy órás beszélgetés utólag visszanézhető a KMDSZ Facebook-oldalán

 

Sámi Zsuzsa moderátor előbb a meghívott szakorvos közel 50 éves szakmai múltjának pár fontosabb mozzanatára kérdezett rá, kiderült például, hogy dolgozott már falusi rendelőben, de elnöki- és kormánytanácsadóként is, hogy több járványt is megélt már, sőt Románia első Hepatitis B elleni oltáskampányát is megszervezte, jelenleg pedig az Európai Betegségmegelőző és Ellenőrző Központ (ECDC) aktív szakreferense – írják ajánlójukban a szervezők. 

Az interjú eleje az alapok elsajátítására alapult: többek között ismertették az egyes vírusok és baktériumok közötti eltéréseket, illetve az ezekkel kapcsolatos érdekességeket. Például elmondta, hogy míg a baktériumoknak mint önálló mikroorganizmusoknak, csupán 10 százaléka okoz megbetegedést, mindegyik vírus egy önmagában élettelen kórokozó, amely „életre kelésének” és szaporodásának elengedhetetlen része egy gazdasejt. 

Az epidemiológus beszélt a koronavírus elektronmikroszkópos alakjából eredő megnevezésének titkáról is, és ismertette a koronavírusok történelmét is. A szakorvos rávilágított: a vírust először 1960-1964 között ismerték fel az állatvilágban, de az embereket fertőző koronavírus csak 2002-ben jelent meg, ami nem összetévesztendő a fejét először Vuhan (Kína) városában felütő COVID-19 vírussal. Habár a koronavírusok családjáról van szó, eltérő vírusokról beszélünk. 

Az élő közvetítés második felében a koronavírus terjedéséről, a fertőzött személyek leggyakoribb tüneteiről és a vírus gazdaszervezet (jelen esetben az ember) nélküli túlélési idejéről is szó esett. Magyarázatot adott arra is, hogy 9 éves kor alatt miért közelít az elhalálozási ráta a 0 százalék fele, míg az idősebb korosztály (70+), illetve a krónikus betegek (asztma, cukorbetegség, szív-és érrendszeri megbetegedések) esetében elérheti a 14,2 százalékot is.

Dr. Molnár B. Géza egyebek mellett hangsúlyozta:

  • Nincs ok a pánikra – az intézmények bezárása és a nagyobb rendezvények lemondása csak megelőzési célból történt, nem pánikkeltési szándékkal.
  • Nincs kórokozó, amely kiírtaná az emberi fajt, mert úgy a saját szaporodásához szükséges közeget, s végül önmagát pusztítaná el.
  • A légúti vírusfertőzések szezonálisan jönnek-mennek, az általuk okozott halálozási ráta mértéke nem ad okot a pánikra.
  • A felelős, intelligens, megelőző viselkedésmód - egyéni és közösségi szinten – az alap a vírus terjedesének megállításában.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X