Az egyetemi lemorzsolódás megelőzésére törekszik új programjával a BBTE

A felsőoktatásban az első- és másodéves hallgatók körében a leggyakoribb az egyetemi lemorzsolódás – derült ki a BBTE csütörtöki sajtótájékoztatóján, amelynek keretében az intézmény vezetősége a lemorzsolódás megelőzését és az egyetemi tevékenységek javítását célzó programot ismertette. 

A Babeș–Bolyai Tudományegyetem 2019 decemberében írta alá azt az új támogatási szerződést, amelynek célkitűzése az elsőéves alapképzéses hallgatók diplomaszerzési esélyeinek növelése, különösen azok esetében, akiknél a lemorzsolódás kockázata magasabb. Az egyetemelhagyás okait jelenleg nem lehet konkrétan megfogalmazni, mert nem készült felmérés, az viszont bizonyos, hogy legtöbb esetben azok a diákok szakítják meg tanulmányaikat, akik távoktatásban tanulnak, vagy nem államilag támogatott helyekre jutottak be. A vezetőség úgy véli, sok hallgató számára nehézséget jelent az egyetemi költségek fedezése, ezért távoznak az intézményből.

Dr. Markó Bálint egyetemi tanár, a BBTE rektorhelyettese újságírói kérdésre kiemelte, a vezetőség számára fontos a hallgatók jólléte és fejlődése, éppen ezért a diákoktól érkező visszajelzéseket komolyan veszik, hiszen ők azok, akik megerősíthetik, hogy mi működik jól az egyetemen, és rávilágíthatnak az esetleges hibákra. Hozzátette, készülőben van egy kérdőív, amely párbeszédet eredményezhet a lemorzsolódó hallgatók és a tanárok között, és rávilágíthat az okokra, szóljanak azok az elégedetlenségről, a rossz választásról, a más lehetőségekről vagy a fizetési költségekről.

Dr. Daniel David, a BBTE rektorhelyettese elmondta, Romániában a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma az össznépességhez viszonyítva rendkívül alacsony. Ezt próbálják javítani a három évre tervezett innovatív és rugalmas megoldásokkal, amelyek elősegítik a tanulmányi felzárkóztatást, egyéni szükségletekre szabott tanácsadást biztosítanak, valamint speciális integrációs programokat és tevékenységeket ígérnek.

Tudor Mureșan diákprefektus elmondta, a program komoly problémákat old meg, ugyanis a hagyományos oktatást fölülírva, a nem formális keretek között olyan tényezőkre is rávilágít, amelyeket a hagyományos megközelítés figyelmen kívül hagyna. Az oktatási központokban a diákok sokkal kényelmesebben és szabadabban érezhetik magukat, mint az egyetemi padokban, a tanácsadási és felzárkóztató programok pedig bevonhatják őket az egyetemi életbe.

Dr. Dan Lazăr egyetemi tanár, a BBTE pénzügyi rektorhelyettese, az informatizálás és az európai programok felelőse, a projekt megvalósításához szükséges eszközökről elmondta, legfontosabb a ROSE keretprogram, amely a beruházás finanszírozását látja el. Célkitűzése jelentőségteljes, ugyanis a tanulmányi felzárkóztatást segítő Tanulási Központ már meglévő tereinek kibővítését segíti, és támogatja az újabbak létrehozását. Ezeket korszerű szabványok szerint rendezik be, hogy a hallgatók innovatív, informális körülmények között kapcsolódhassanak be az egyetemi életbe és a felzárkóztatásukat célzó tevékenységekbe.

Ezek a konkrét lépések

A projekt keretében három olyan helyiség felújítása és berendezése fog megvalósulni, amelyek a BBTE és a város kulcspontjaiban találhatóak. Ezek a helyiségek a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar, a Testnevelés és Sport Kar, valamint a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar épületeiben találhatóak. A mindhárom helyiség felújítására és berendezésére szánt támogatás értéke egyenként közel 300 000 lej.

A projekt megvalósításának három éves futamideje alatt 600 hallgató kapcsolódik be a megfelelő tanulmányi felzárkóztatási, valamint az egyéni és csoportos jellegű tanácsadási programokba. Ugyanakkor olyan tevékenységekben vehetnek részt, amelyek a társadalmi kohézió megerősítését szolgálják. A projekthez tartozó valamennyi tevékenység a lemorzsolódás megelőzését hivatott szolgálni, és implicit módon a felsőoktatás minőségének javítását is célozza. A jelenlegi projekt a StudHub BBTE keretében elkezdett tevékenységek folytatása – számolt be a vezetőség.

A sajtótájékoztatón részt vettek továbbá mindazon karok képviselői, amelyek keretében a projekt jelentős része megvalósul: dr. Pop Nicolae Horațiu egyetemi docens, a Testnevelés és Sport Kar dékánhelyettese, dr. Răzvan V. Mustață egyetemi docens, a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar dékánja, dr. Călin Emilian Hinţea egyetemi tanár, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar dékánja.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?