Súlyosan szennyezett Marosvásárhely levegője, de nem az Azomureș a főkolompos

FRISSÍTVE: A környezetvédelmi ügynökség adatai szerint a szálló por koncentrációja nagyobb veszélyt jelent a marosvásárhelyiek egészségére, mint az Azomureș vegyipari kombinát kéményeiből kitörő nitrogénoxidok. Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség főfelügyelője a Maszolnak elmondta: az önkormányzat vezetőit kell rábírni arra, hogy feltámasszák a zöldövezeteket, a tömegközlekedést. A város lakóinak pedig a mutogatás helyett jobb lenne magukba szállni, nem az autójukból sopánkodni a kombinát füstjén.

Marosvásárhelyen egy ideje közhelyszámba megy azt mondani, hogy rossz a városban a levegő. Nemcsak a szó átvitt értelmében igaz ez – a város nem fejlődik, a regnáló polgármester és holdudvara élősködik itt –, hanem a szó szoros értelmében is. A közbeszéd szerint a város tőszomszédságában épített, naponta több száz tonna műtrágyát gyártó Azomureș vegyipari kombinát a fő felelős a levegő rossz minősége miatt. Az adatok azonban mást mutatnak.

Az Azomureș 2015-ben a fél évszázados történelmének legnagyobb, 240 millió eurós beruházását fejezte be. Ez volt a feltétele a működési engedély megadásának, amelynek részleteire a 2007-es európai uniós csatlakozás dokumentumai is kitérnek. Mindez nem akadályozta meg abban a marosvásárhelyieket, hogy tüntetéseket szervezzenek, petíciókat nyújtsanak be a gyár bezárása érdekében. Ahogy azt sem, hogy a választási kampányok előkelő helyére kerüljön a gyár.

Ezek a hivatalos adatok

„Ezek vagyunk mi itt, jelenleg piros, de ha lekérem a részleteket, jól látszik, hogy a PM10, azaz a szálló por koncentrációja a kiugró Marosvásárhely levegőjében” – mutatta a környezetvédelmi ügynökség mérőállomásainak interneten követhető adatait Székely Annamária, a Maros megyei környezetvédelmi őrség főfelügyelője.

A szakember szerint méretükből adódóan a 10 mikron alatti részecskék nagyon hosszú ideig vannak a levegőben. „Ez nem az a por, amit letörlünk, hanem az, amit belélegzünk, ezek a miroszkopikus porszemek ölnek” – magyarázta. Hangsúlyozta, hogy ez a szennyező anyag legnagyobb mértékben nem az ipari termelésből származik, hanem elsősorban a szállításból és a fűtésből. „Vagdalkozunk jobbra-balra, hogy a kombinát így, meg a kombinát úgy, de ezek mi vagyunk. Ön, én, és mindenki, aki ma reggel autóval vitte a gyermekét az iskolába, autóval ment a munkahelyére, fűtött házban, kényelmesen él” – figyelmeztet Székely Annamária.

A számok nem tagadhatók le, természetesen rosszak ezek az értékek, de nem az ipar az elsődleges felelős. „A lakosság körében kellene tudatosítani, hogy változásra van szükség, csökkenteni kellene a kibocsátást. Ehhez természetesen az önkormányzat kellene a partner legyen. Városszinten kellene történnie valaminek, a zöldövezetek menedzsmentje kritikán aluli, a városrendészet szerintem nem létezik, a helyi tömegközlekedés kiszámíthatatlan, kerékpározni veszélyes. Egyéni hőkozpontokat használ mindenki, holott a közösek hatásfoka jobb, és szennyező anyag kibocsátása sokkal alacsonyabb” – fogalmazott a Maszolnak a környezetvédelmi őrség főfelügyelője.

Székely Annamária megjegyezte: a mérőállomások adataiból egyértelműen kimutatható, hogy hétvégén melyik időszakban vonulnak vidékre a marosvásárhelyiek, mikor jönnek haza az előre fűtött lakásba és merülnek el a fürdőkád vizében. A közúti közlekedés azonban nemcsak a szálló por koncentrációját növeli – a gépjárművek motorjában keletkeznek a nitrogén-oxidok (NOX), a nitrogén-monoxid (NO) és főként a nitrogén-dioxid (NO2) rendkívül káros az egészségre, de ugyanígy beszélhetünk a közlekedésben felszabaduló benzolról is, amely egyike a legveszélyesebb illékony szerves vegyületeknek.

De hova álljanak a kombinátellenzők?

Székely Annamária elmondta, tudja, hogy kijelentésével nem lesz népszerű, de „amit a kombinát normál működés közben – tehát nem indításkor és leállításkor – kibocsát, az megfelel az európai uniós előírásoknak”. Szerinte azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az emisszióról vagy az imisszióról beszélünk. Előbbi azt jelenti, hogy a kombinát kéményein együttvéve hány milligramm káros anyag jut egy köbméter levegőbe. „Ez az érték szinte kivétel nélkül rendben van a kombinát esetében” – mutatott rá Székely Annamária.

Az imisszió a levegőben mért szennyezőanyag szintje. „Marosvásárhelyen az a szerencsétlen helyzet van, hogy a klímaviszonyok rosszak, rátelepszik a köd a városra és nem mozdul. És ilyenkor a szennyezőanyagok, amelyek kibocsátáskor megfelelnek a jogszabályban foglaltaknak, csak gyűlnek és gyűlnek, és egy adott pillanatban meghaladják az imisszió megszabott értékét” – részletezte a Maros megyei környezetvédelmi őrség főfelügyelője. Magyarázata szerint ez egy másfajta szennyezés, diszperziós probléma, ami akkor áll elő, amikor az atmoszféra nagyon stabil.

„A szennyezőanyagok itt maradnak, de nemcsak az, amit a kombinát bocsát ki, hanem az is, amit mi, egyszerű lakosok” – hangsúlyozta a szakember. Sokszor az imissziós szint túllépésekor érezhető a városban a szúrós ammóniaszag, de sok esetben tulajdonképpen nincs határérték-túllépés. Csupán az orrunk érzékenyebb, mint a törvény – a jogszabály legfeljebb 0,300 milligramm ammóniát engedélyez köbméterenként, de az orrnyálkahártya azonban már 0,120-0,130 milligrammot is érzékel.

A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében az Azomureș vegyipari kombinát saját maga méri a károsanyag-kibocsátását. Ezekről havonta teszi közzé az adatokat, kilengések csak akkor vannak, ha valami meghibásodik, illetve betervezett leállás és újraindítás van. Az ilyen értéktúllépések azonban „benne vannak a pakliban”, ez ellen egyetlen gyár sem tud tenni semmit, ez a törvény értelmében is kivétel. „Olyan ez, mint az Euro 6-os autó, indításkor kizárt, hogy olyan értéket mérjünk, ami megfelel annak a szabványnak az előírásainak” – magyarázta Székely Annamária.

A kombinát ellenzői két csoportra oszthatók. Vannak, akik a gyár működésében látják minden baj forrását – és csak a bezárásában látják a megoldást. Mások a hatóságok felelősségét firtatják – néha összeesküvés-elméleteleket gyártva. Utóbbiak szerint rövidebb pórázon kellene tartani a kombinátot, hogy ne károsítsa a lakosság egészségét, ne rombolja a környezetet.

„A PM10 koncentrációja Marosvásárhelyen sajnos szinte semmit nem javulna, ha bezárnák a kombinátot” – mondta Székely Annamária, elismerve, rengeteg támadás éri amiatt, hogy ahogy ellenzői fogalmaznak, „védi a vegyi üzemet”. „Semmi okom nincs védeni az Azomureșt. Az én családom is ugyanezt a levegőt szívja. Látom, hogy a szennyezés jelentős része nem tőlük jön, az Európai Unió által megszabott határértékeket betartják” – fogalmazott a környezetvédelmi őrség főfelügyelője, aki szerint eljött az ideje annak, hogy mindenki elgondolkodjon azon, egyénileg mit tehet a környezetért.

Megkerestük kérdéseinkkel az Azomureș vegyipari kombinát sajtóosztályát. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az időjárási körülményeket figyelembe veszik-e a termelés során, melyek a gyár tevékenységének a környezetre kifejtette hatásai. Azonban csak azt a szűkszavú visszajelzést kaptuk, hogy a kérdéseink megválaszolása időbe telik. Amint választ kapunk, frissítjük cikkünket.

Névtelenségbe burkolt igazságok?

A marosvásárhelyi szennyezett levegő – legyen a túlzsúfolt város vagy a kombinát eredménye – tabutémának számít a helyi egészségügyben. „Nem tudunk semmi konkrétat. Az Európai Unió tagállamaiban évente több mint félmillió ember korai halálát okozza a rossz levegő, Románia is arányítható ehhez” – mondta egy általunk megkeresett, nevét nem vállaló orvosprofesszor. A statisztikai hivatal 2014-es adatai szerint Maros megyében az elhalálozottak 7,5 százaléka légúti betegségben hunyt el, ami kétszerese az országos átlagnak. „Mit tanácsoljak, hogy akinek komoly légúti problémái vannak, költözzön el a városból?” – kérdezett vissza az orvos.

FRISSÍTÉS: A 125 hektáron elterülő Azomureș vegyipari kombinát honlapján 2012 óta évente közzéteszik, hogy a műtrágyagyár milyen hatást gyakorol a környezetre. A 2018-as, a cég PR-szerű adatsora szerint a szálló por kibocsátása minimális, alig éri el a 10 százalékot. Ezzel szemben a nitrogén-oxidok és a szén-dioxid kibocsátása magasabb, ám a határértékén belül vannak, ezeket a megnövekedett termelési mutatókkal magyarázzák.

Ovidiu Maior, az Azomureș sajtószóvivője a Maszolnak azt mondta, amióta az Ameropa 2012-ben megvásárolta a vegyipari kombinátot, jelentősen csökkent a gyár környezetre kifejtett negatív hatása. „A több száz milliós beruházásoknak köszönhetően 90 százalékkal csökkentettük az ipari por, 90 százalékkal az ammónia és 50 százalékkal a nitrogén-oxidok kibocsátását” – mondta a műtrágyagyár szóvivője, hangsúlyozva, csatlakoztak az Európai Unió környezetvédelmi programjához, amely 2025-ig az üvegházhatású gázok kibocsátásának a jelentős csökkentését írja elő.

Elismerte ugyanakkor, hogy a tavalyi esztendőben volt eset, hogy túllépték a szennyező anyagok törvényben maximalizált szintjét, ezeket azonban a leállások és újraindulások számlájára írjak, amelyekért „a 114-es számú sürgősségi kormányrendelet körüli fejetlenség is felelős”. Ovidiu Maior elismerte, hogy az idei év elején 2-3 órán keresztül túllépték a megengedett ammóniaszintet, amit a lakosság is érezhetett, nemcsak a környezetvédelmi ügynökség mérőműszerei. „Egy előre nem látható technikai hiba történt, amint észleltük, csökkentettük a termelést és ezzel egyidőben a kibocsátást is. Ilyen helyzetekre világos leírás van a működési engedélyünkben. Ezeket követjük, és biztosíthatom önt, hogy mindig az európai uniós normáknak megfelelően cselekszünk” – fogalmazott az Azomureș szóvivője.

Úgy fogalmazott, „a gyár fölött gomolygó füst tulajdonképpen vízpára, ami nem szennyez, ugyanis a hűtés során szabadul fel, a kéményekből a légkörbe kerülő károsanyag mennyiség a megszabott értékeken belül van”. Tájékoztatása szerint idén márciusban újabb beruházásokra fog sor kerülni, amelyek nemcsak a hatékonyságot növelik, hanem tovább csökkentik a gyár környezetre gyakorolt hatását.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?