Óvatosabb HPV elleni oltáskampány zajlik most, mint tizenkét éve


-A A+

Januártól ingyenes HPV (Humán papillómavírus) elleni védőoltásokat kapnak Romániában azok a fiatal lányok, akik 2017 és 2018 folyamán igényelték a beoltást. Az egészségügyi minisztérium szerint az első 20 ezer adag vakcinát már szétosztották a közegészségügyi igazgatóságok között, az oltást a családorvosok adják be. A szülőknek tájékozódniuk kell az oltás részleteiről, mellékhatásairól, de a méhnyakrák elleni védelem fontosabb annál, hogy az injekció helyén pár napig bőrpír vagy enyhe fájdalom fordulhat elő – vélekedett a Maszolnak dr. Fehér Gabriella kolozsvári háziorvos. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, dr. Tar Gyöngyi pedig úgy látja, a 2008-as kudarcos HPV elleni oltáskampány után az egészségügyi minisztérium ezúttal óvatosabb.

Ettől a héttől kezdődően oltják be a családorvosi rendelőkben azokat a fiatal lányokat, akiknek szülei 2017-2018 között kérelmezték az oltóanyagot, és akik a jelzett periódusban 11 és 14 év közöttiek voltak. A minisztérium által a beszállítóval 4 évre megkötött keretszerződés értelmében összesen legtöbb 2,1 millió dózis vakcinára tart igényt a tárca, de a mennyiség a kereslettől függ.

A mostani oltáskampányra valamelyest árnyat vet Románia 2008-as tapasztalata, amikor a HPV elleni oltáskampány politikai színezetűvé vált, és sokszor tudománytalan állításokkal, félretájékoztatással bombázták a szülőket a kereskedelmi médiában. A pánikkeltés sikerült, mindössze 2 600 fiatal lányt oltottak be országszerte. Tizenkét évvel ezelőtt Románia úttörő lehetett volna, mert az első országok között szerepelt, ahol bevezették az elsősorban a méhnyakrák kialakulása miatt felelős HPV-fertőzés elleni védőoltást.

Romániában évente négyezer nőt diagnosztizálnak méhnyakrákkal (ennél gyakoribb előfordulást csak Bulgáriában jegyeztek), és EU-s szinten mi vezetünk a méhnyakrák okozta halálesetek tekintetében: évente kétezer romániai nő nem éli túl a betegséggel való küzdelmet. A mellrák után ez a második leggyakoribb rákbetegség a romániai nők körében.

A HPV elleni oltás a méhnyakrákkal szemben hivatott védelmet nyújtani, ám 12 év után most vásárolt először oltóanyagokat az egészségügyi minisztérium. Eddig és ezután is hozzá lehet jutni magánúton a védőoltáshoz, de azt a szülőknek saját zsebből kell kifizetniük. A Hotnews összeállítása szerint egy dózis ára körülbelül 600 lej, és egy személy korának függvényében két vagy három dózist kell kapjon.  

A méhnyakrákot egyszerű nőgyógyászati vizsgálaton ki tudják mutatni a Babeș-Papanicolau szűrőteszt elvégzésével, ami szakemberek szerint minden 18 és 64 közötti nőnek évente egyszer javallott. A fiúk, férfiak elsősorban hordozóknak számítanak, a nyugati országokban már őket is beoltják, de a Romániában most induló kampány célcsoportja nem ők.

Családorvos: nem okoz megrémisztő szövődményt

Dr. Fehér Gabriella kolozsvári családorvos saját rendelőjében is tapasztalja, hogy a szülők szkeptikusak a HPV-elleni védőoltással szemben, alacsony érdeklődést tapasztal. „Ha bármelyik oltás prospektusát elolvassuk, semmiféle olyan szövődményt, mellékhatást nem találunk, ami olyan megrémisztő lenne. Én mindig azt szoktam mondani, hogy egy-egy oltás kapcsán mérlegelni kell a pro és a kontra érveket. Hogyha arra gondolunk, hogy ez az oltás megvédi a lányunkat egy méhnyakráktól, viszont lehet, hogy az oltás helyén bőrpír, viszketegség, enyhe fájdalom vagy hányinger, esetleg egy hőemelkedés jelentkezik, akkor én azt hiszem, hogy máris a mérleg a pro érvek mellett dönt” – mutatott rá.

Páciensei közül 2017-2018 között mindössze tízen igényelték a vakcinát, árulta el érdeklődésünkre. Elmagyarázta, a HPV elleni védőoltás a szexuális élet megkezdése előtti lányoknál a leghatékonyabb, de felnőtt nők esetében sem ellenjavallt beadni. „A nemi élet elkezdése előtt javasolják, mert akkor nagyobb a valószínűsége, hogy nem találkozott még a szervezet a vírussal, viszont ez nem kizáró jellegű” – mondta a családorvos. A HPV-vírus egyébként nemi úton terjed a legkönnyebben.

Fehér Gabriella azt javasolja a szülőknek, hogy hiteles forrásokhoz forduljanak az oltóanyaggal kapcsolatos kérdéseikkel, így reálisabb képet kaphatnak. Mint mondta, bízik benne, hogy az oltáskampány sikeres lesz és elegendő információhoz jutnak a szülők: „remélem, hogy felbátorodnak és reálisabban fogják látni, hogy az oltás nem jár nagyobb mellékhatásokkal”.

„Égetőbe hordtuk drága pénzen az oltásokat”

Hargita megyében sem tolonganak az oltóanyagért, körülbelül 6 ezer lány lenne jogosult rá, de a 2017-es és 2018-as kérelmezéseknek megfelelően 690 oltás érkezett a megyei közegészségügyi igazgatósághoz – tudtuk meg az intézmény vezetőjétől, dr. Tar Gyöngyitől, aki jól emlékszik a 2008-as kampányra is, amikor politikai csatározások áldozatává vált a kérdés, és az oltáskampányt összemosták a választási kampánnyal. Félretájékoztatással, pánikkeltő információkkal bombázták a szülőket az országos, népszerű kereskedelmi médiában, aminek meglett az eredménye.

„Nagy veszteséget okozott az egészségügyi minisztériumnak, rengeteg oltóanyag maradt meg, mert a szülők egyszerűen nem voltak hajlandóak beadatni a gyermeküknek, és lejárt az oltóanyagok szavatossági ideje. Égetőbe hordtuk drága pénzen, a veszélyes hulladékégetőkben kellett elégetni” – idézte fel a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Akkor az iskolaorvosok oltották be a gyermekeket, de sem ők, sem a tanárok, szülők nem voltak megfelelően tájékoztatva. „Teljesen ismeretlen oltást akartak bevezetni a régi, ismert oltások mintájára”, fűzte hozzá.

Az egészségünkért elsősorban mi felelünk

Az érdeklődés szerinte amiatt is alacsony, mert az oltás eredményei csak hosszútávon, évtizedek múlva láthatók, míg más oltások akár egyik évről a másikra vissza tudják szorítani látványosan a megbetegedéseknek a számát. Ráadásul Romániában nincs megfelelő egészségkultúra, sorolt egy másik okot, nem sikerült még tudatosítani, hogy az egészségünkért mi magunk viseljük a legnagyobb felelősséget. „Ha nem sikerül ezt a hozzáállást elsajátítani, akkor Romániában hosszú évekig kínlódhatunk mindenféle kampányokkal” – mondta Tar Gyöngyi. Azokban az országokban, ahol megkapták a HPV elleni oltást, nagyon visszaszorult a méhnyakrákos és más rákos megbetegségeknek az előfordulása is, tette hozzá.

2019-ben további 550-en kérelmezték a HPV elleni oltást Hargita megyében, ezek kiszállítására írásos ígéretet még nem kaptak a minisztériumtól, de említették, hogy további adagok fognak érkezni. Tar Gyöngyi szerint a tizenkét évvel ezelőtti tapasztalat miatt most óvatosabb a minisztérium, előbb valószínűleg meg fogják nézni, hogy az első körben szétosztott vakcinákat milyen eredménnyel használták fel, beadták-e mindenkinek, aki igényelte.

Felhívta a figyelmet, hogy ha 2017-2018-ban valaki feliratkozott a várólistára, de időközben saját forrásból elkezdte a beoltást, ám egy-két dózis még hátravan, a kampány keretében ugyanúgy jogosult az ingyenes oltóanyagra.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X