Költségvetés: több a jó, mint a rossz hír az RMDSZ Hargita megyei politikusai szerint


-A A+

Elsősorban a költségvetéssel kapcsolatos pozitív hírek álltak Korodi Attila és Tánczos Barna ez évi első csíkszeredai sajtótájékoztatójának középpontjában. A képviselő és a szenátor beszámolt az elmúlt év végének a területet érintő, eredményes tárgyalássorozatáról, a Csíkszeredába, illetve Hargita megyébe érkezett központi támogatásokról, kiemelve a megyében működő kórházak fejlesztésére kapott jelentős összegeket.

Tánczos Barna szenátor felvezetőjében elmondta: intenzív év vége áll az RMDSZ politikusai mögött, amelynek leglényegesebb hozománya, hogy sikerült a költségvetés-kiegészítésének útján plusz bevételekhez juttatni a Hargita megyei önkormányzatokat, illetve az is nagy eredmény, hogy elkészült a 2020-as év költségvetése is. „A kormányátalakulást követő teljes átrendeződés ismét jó alkupozícióba hozta az RMDSZ-t” – emelte ki a politikus. 

Segítség a nehéz helyzetű önkormányzatoknak

A pénzügyminisztériummal novemberben elkezdett intenzív párbeszéd-sorozat során igyekeztek a székelyföldi önkormányzatok év végi költségvetési hiányait rendezni, hiszen mint Tánczos Barna kiemelte, a 2019. évben az önkormányzatokra ruházott szociális kiadások számos intézményt hoztak nehéz helyzetbe. A másik téma volt, hogy még 2019-ben elfogadják Bukarestben a 2020-ra vonatkozó költségvetést.

„Költségvetés-kiegészítésben részesültek az önkormányzatok: az országos költségvetés kiigazítása teremtette meg a feltételeit annak, hogy decemberben több mint 42 millió lejes plusz-támogatás érkezhessen Hargita megyébe. Ennek egynegyede a megyei tanácshoz érkezett, a többi azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyeknek a kéréseit RMDSZ, majd a prefektúra szintjén is összesítettük” – részletezte Tánczos Barna.

A politikus kiemelte azt is, hogy 2019 volt az az év, amikor 100 százalékban a helyi önkormányzatoknál maradhatott a személyi jövedelemadó. „Ezt azonban úgy adta a kormány, hogy mellétett bizonyos plusz kiadásokat azzal, hogy egy jelentős szociális-kiadási terhet rakott az önkormányzatok vállára. Ennek következtében sok önkormányzat kibillent a költségvetési egyensúlyból.  Részben ezért is volt szükséges az év végi kiigazítás” – mondta a szenátor.

A személyi jövedelemadó 2020-ban is helyben marad, és a hozzáadottérték-adó (TVA-ÁFA) visszaosztásából egy új képlet szerint fog megtörténni az önkormányzatok költségvetés kiegészítésének kiszámítása. Tánczos Barna szerint a júliusi költségvetés-kiigazításkor jelentős módosítások várhatóak ezen a téren.

A szenátor megemlítette, hogy a Hargita megyei tanács rendelkezésére közel 28 millió lejes beruházási alap állt 2019-ben, ami újdonságnak számított, és ezt oszthatta le az ősz folyamán a testület az önkormányzatoknak különböző befektetések finanszírozására. Ugyanakkor a tanács finanszírozását is megemelte részben a személyi jövedelemadókból visszaosztott pénz. és a megyei utakra leosztott összeg is magasabb volt.

Új pénzalap a kulturális intézményeknek

„Az idei költségvetés tartalmaz pozitívumokat és negatívumokat egyaránt. Teljesen új filozófia mentén dolgozik a Nemzeti Liberális Párt. Az általuk elgondolt szabályok egy részét a tárgyalások folyamán tudtuk befolyásolni, vannak azonban olyanok, amelyeket nem” – idézte fel a költségvetési tárgyalásokat Tánczos Barna. Szerinte a pozitív dolgok közé sorolható, hogy egy jövedelemadó 3 százalékából egy alapot hoznak létre, amit kimondottan kulturális intézmények, színházak, operák, filharmóniák finanszírozására lehet fordítani.

„Tudni kell azt, hogy a legnagyobb erdélyi városok olyan kulturális intézményekkel rendelkeznek, amelyek az önkormányzatoknak nem kerülnek pénzbe, mivel állami fenntartásúak. A kisebb önkormányzatok, mint Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely olyan intézményeket tartanak fenn, amelyek a helyi költségvetést terhelik. Ezeknek az egyensúlytalan állapotoknak a részbeni felszámolására javasoltuk ezt az alapot” – mondta Tánczos Barna. Megmaradt a megyei tanácsnak a helyi önkormányzatok felé kiosztható beruházási alapja is, amely nagyságrendileg hasonló összeget jelent, mint az elmúlt évben – tudtuk meg.

Fókuszban az egészségügy

A Hargita Megyei Sürgősségi Kórház 2019-ben 30 millió lejt kapott a megyei tanácson keresztül, amelyből nem sikerült a teljes összeget lehívni, mintegy 6 millió lej visszakerült az állami költségvetésbe. Ebben az évben a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi városi kórházak is fognak részesülni állami támogatásban. A költségvetés szerint 25 millió lejt fog kapni a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház, 10 millió lejes támogatás jut a székelyudvarhelyi és 3 millió lejes a gyergyószentmiklósi városi kórháznak.

Korodi Attila kiemelte, hogy Csíkszereda 20 millió lejes támogatáshoz jutott, amelyek rendkívül fontosak lehetnek a helyi fejlesztések szempontjából. „Gondolok az ipari park fejlesztésére, iparfejlesztésre, vagy például inkubátor-rendszerek fejlesztése. Ezek a plusz források  jó lehetőséget kínálnak az előrelépésre a gazdasági fejlődés terén” – részletezte a képviselő. Hangsúlyozta: azáltal, hogy a településeken az infrastrukturális alapfejlesztéseket elvégezték, a polgármesteri hivataloknak egyre bátrabban kell olyan tervek megvalósításába kezdemiük, amelyek  4-5 évvel ezelőtt elképzelhetetlenek voltak.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X