FRISSÍTVE – Oktatáskutató a PISA-mérésről: tíz évvel ezelőtti szintre zuhant vissza Románia


-A A+

FRISSÍTVE: Az elmúlt 9 év legrosszabb teljesítményét érték el a romániai diákok az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2018-as felmérésében, amelynek eredményeit kedden tette közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Mindhárom vizsgált területen – szövegértés, természettudományok, matematika – az átlag alatt teljesítettek a hazai diákok, és nőtt a funkcionális analfabéták aránya is. FRISSÍTÉS: Papp Z. Attila oktatáskutató a Maszolnak úgy értékelt: Románia visszazuhant a 2009-es szintre, holott az elmúlt években úgy tűnt, hogy kezd felzárkózni.

A PISA-teszteket háromévente végzik az OECD-országokban és nem csak. Románia 2018-as eredményei gyengébbek, mint 2015-ben és 2012-ben. A felmérésben 15-16 éves gyerekek vesznek részt.

 

 

Szövegértésben Románia 428 pontot ért el (az országok átlaga 487), 6 ponttal kevesebbet, mint 2015-ben és 10 ponttal kevesebbet, mint a 2012-es felmérésben. A matematika területén elért pontok száma 430 (az átlag 489), ez 14 pontos gyengülést jelent 2015-höz képest, és 15 ponttal rosszabb eredményt 2012-höz képest. A természettudományokban 426 pontot ért a romániai diákok teljesítménye (az országok átlaga 489), 9 ponttal kevesebbet, mint három éve, és 12 ponttal kevesebbet, mint a 2012-es felmérésben.

 

 

A PISA-mérés a mindennapi életben hasznosítható tudást vizsgálja a szövegértés, természettudományok és matematika terén. A diákok teljesítményét 1-től (leggyengébb szint) 6-ig (legmagasabb szint) terjedő skálán értékelték.

Szövegértés

Legalább 2-es szintet ért el szövegértésben a romániai diákok 59 százaléka (az OECD-országok átlaga 77 százalék). Ez azt jelenti, hogy a hazai diákok kicsit több mint fele képes kiszűrni a lényeget egy közepes terjedelmű szöveg elolvasása után, és konkrét kritériumok alapján használni, értelmezni azt. Kiválóan – azaz az 5-ös vagy 6-os szint elérésével – a romániai diákok mindössze 1 százaléka teljesített, az országok átlaga 9 százalék.

A 2-es szintnél gyengébben teljesítő diákokat, tehát a maradék 41 százalékot funkcionális analfabetizmus jellemzi: nem érti, hogy a szöveg, amit elolvasott, miről szól.

Matematika

A matematika terén a romániai diákok közel felének, 47 százaléknak kihívást okoznak az alapműveletek, ők a felmérésen 2-es szint alatti eredményt értek el. 5-ös vagy 6-os szintet ért el 3 százalék, az átlag 11 százalék.

Romániában több mint 5 ezer diák töltötte ki 2018 áprilisában a PISA-tesztet, többségük kilencedik osztályos, de voltak közöttük hetedikesek és nyolcadikosok is. A résztvevő diákok több mint 180 iskolából származtak.

Természettudományok

A természettudományokkal legalább 2-es nehézségi szinten a hazai diákok 56 százaléka boldogult, a vizsgált országok átlaga 78 százalék. Ezek a diákok képesek bizonyos jelenségekre magyarázatot adni, valamint egyszerű vizsgálatokból következtetéseket levonni. Romániában 1  százalék teljesített kiválóan (5-ös vagy 6-os szinten) ezen a téren, az OECD-átlag 7 százalék.

Mindent összevetve a romániai diákok körében a 2015-ben mért 39 százalékhoz képest 2018-ban 44 százalékra nőtt a funkcionális analfabetizmus aránya, mutat rá a felmérés.

Így teljesített a többi ország 

A felmérés 2018 májusában készült 79 országban, 600 ezer tanuló bevonásával. Mindhárom területen ázsiai országok érték el a legjobb eredményeket. Az első helyen négy kínai metropolisz, illetve tartomány (Peking, Sanghaj, Csiangszu és Csöcsiang) végzett, amelyeket Szingapúr, Makaó, Hongkong, Észtország és Kanada követ a rangsorban.

Az előző felméréshez képest néhány ország, köztük Észtország, Lengyelország és Portugália jobb eredményeket ért el 2018-ban, elsősorban a pedagógusok továbbképzésére tett erőfeszítéseknek köszönhetően – hívja fel a figyelmet az OECD.

A jelentés ugyanakkor „elkeserítő” tényként emeli ki, hogy bár az elmúlt tíz évben 15 százalékkal nőttek az OECD országaiban az alap- és középfokú oktatásra szánt ráfordítások, az államok többségében 2000 óta gyakorlatilag nem történt érdemi előrelépés a tanulók teljesítménye terén. A 79 vizsgált ország közül mindössze hét esetében figyelhető meg jelentős javulás, és ezek közül csak egy – Portugália – tagja az OECD-nek, mutat rá a jelentés. 

Nemek szerinti bontás

A felmérésből az is kiderül, hogy a románia lányok szövégértési készségei jobbak a fiúkéinál, és a statisztikai különbség jelentős, 34 pont (a többi ország esetében az átlagkülönbség 30 pont). Matematikából a fiúk teljesítettek jobban a romániai eredmények szerint, de előnyük csupán 5 százalékos a lányokhoz képest, akárcsak a globális átlag esetében. Természettudományokból a lányok értek el több pontot, de statisztikailag jelentéktelen, csupán 1 százalékpontos különbséggel (a globális átlag ez esetben 2 százalékpont a lányok javára).

A PISA-mérésből az is kiderül, hogy Romániában nagyon magas az állami oktatási intézményekben tanulók száma: 99 százalékot tesz ki és ezzel az ország a 9. helyet foglalta el a 75-ből 2018-ban. Ezzel szemben a magániskolákban tanuló 15 éves diákok aránya csak 1 százalék (66. hely a 75-ből).

FRISSÍTÉS: Oktatáskutatót kérdeztünk

Papp Z. Attila oktatáskutató a Maszolnak úgy értékelt: Románia visszazuhant a 2009-es szintre, holott az elmúlt években úgy tűnt, hogy legalább a kelet-európai mezőnyhöz kezd felzárkózni. Az MTA TK Kisebbségkutató Intézet igazgatója gyorselemzésében hozzátette, Románia a környező országokhoz képest is lemaradt, Szerbia például idén ugyanazt a szintet hozta, mint 2012-ben (2015-ben nem vett részt), és Magyarországnak az eredményei is enyhén emelkedtek.

A szakember szerint a lemaradás okát nem nehéz kitalálni. „Az az összevisszaság, ami a román rendszerben van, nem tud egy folyamatos fejlődést mutatni. Az elmúlt két mérés azt sugallta, hogy mintha Románia elindult volna, de most ugyanott vagyunk, mint kilenc évvel ezelőtt”, nyomatékosított.

Arra a kérdésünkre, hogy ez a mérés mennyire tükrözi az adott ország oktatási rendszerének a minőségét, leszögezte, hogy ez egy releváns adat, bár ismeri a módszer ellen felhozott kritikákat. „Ez egy olyan mérési eszköz, ami a nemzetközi oktatásfejlesztésnek az alapnyelvezetét adja” – érvelt. Ráadásul a trendek szintjén egész jó képet fest a rendszer hatékonyságáról, mert hasonló módszertannal nagyobb időtávot vizsgál, folytatta.

A kritikák közt említette, hogy még pontosabb képet kaphatnánk, ha lenne egy kisebbségre kiterjedő, reprezentatív alminta, ezért szerinte a kisebbségi politikusoknak kellene lobbizniuk. Másrészt felróható, hogy mindössze tesztfeladatokat hoznak nyilvánosságra, magukat a teszteket nem, de „ennek fő oka, hogy ne lehessen rádolgozni a tesztekre”, magyarázta.

Mások a fordítás pontosságán szoktak fennakadni, tette hozzá, de ő nem gondolja, hogy ezen múlna. Szintén kisebbségi vonatkozásban szokták kifogásolni azt, hogy kik kerülnek be a mintába, de meggyőződése, hogy „a nem elit iskolák is pont olyan fontosak, és pont ezért reális képet ad az eredmény”.

Címlapi illusztráció forrása: pexels.com

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X