FRISSÍTVE – Október 6. a vértanúk városában: „Aradon lenni kötelesség” 


-A A+

FRISSÍTVE: A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékének ápolását, a megszerzett közösségi jogok megtartását, a szomszédos népek közti kölcsönös bizalom és tisztelet építését nevezték fontosnak az 1848–1849-es forradalom leverésének 170. évfordulójára szervezett aradi emlékünnepségek szónokai. Beszédet mondott többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnökhelyettese.

A kivégzések feltételezett helyszínén állított obeliszknél délután 4-kor kezdődtek az aradi emlékünnepségek. A szabadságharchoz és a vértanúkhoz történelmi szálakkal kötődő minorita rend képviseletében Blénessy Róbert aradi házfőnök, belvárosi plébános mondott fohászt a kivégzettek lelki üdvéért, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit a magyar kormány, az RMDSZ, a különböző hazai és Kárpát-medencei civil szervezetek és a történelmi magyar egyházak képviselői.

 

Közzétette: Maszol.ro – 2019. október 6., vasárnap

 

A megemlékezés fél hatkor az aradi minorita templomban tartott szentmisével folytatódott. A főcelebráns, Pál József Csaba temesvári római katolikus megyéspüspök hangsúlyozta, hogy a ma emberének is sokszor szenvednie kell hitéért, meggyőződéséért, de – még ha nem is fenyegetik közvetlen halállal – az aradi vértanúk hősiességéből példát kell merítenie. „A '48-'49-es hősök a legnagyobb emberi értékről, a saját életükről is lemondtak. Ebben az értelemben tanulhatunk tőlük” – mondta a püspök.

Az egyházfő hozzátette: a hit az, ami segít, hogy ne csak egy tragédiát lássunk az 1848–1849-es események végső kimenetelében, hanem olyasvalamit, „ami már száz éve segíti népünket, hogy a nehézségekben is kitartó, egyenes, becsületes életet éljen”. Szent II. János Pál Pápa szavait idézve mondta, hogy „a múltat nem elfelejteni kell, hanem meg kell tanulni új szemmel, a kiengesztelődés szemével nézni azt”. Pál József Csaba szerint csak úgy tudunk a szabadságnak örülni, ha elfogadjuk a történelmet és másokat is erre segítünk. 

A szertartás után az egyházfők és a világi meghívottak, valamint a több ezres emlékező gyülekezet gyalog vonult a templomtól a Román–magyar megbékélés parkjáig, ahol vértanúk emlékművénél tartották a megemlékezések főrendezvényét. Az előző évektől eltérően szürkületben, a díszkivilágításban tündöklő Szabadság-szobornál tartották az immár estébe nyúló megemlékezést, amelynek végén a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyákkal alkottak élőláncot Zala György monumentális alkotása körül, míg a koszorúkat elhelyezték.

Az elrettentés napjából a szabadság szimbóluma lett

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök beszédében felidézte, hogy a korabeli osztrák császári hatalom példát akart statuálni. „Nem egyszerűen kivégezni az ellenállás vezéralakjait, de holtukban is megalázni őket azzal, hogy nem az abban a korban rangjuknak kijáró golyót, hanem a köztörvényes bűnözők számára tartogatott akasztást tartotta nekik” – mondta.

Talán éppen a császári döntés kirívóan méltatlan, elrettenteni kívánó voltának köszönhető, hogy az aradi vértanúkra való emlékezés már a kivégzés napján elkezdődött – tette hozzá. „A boltok és egyéb nyilvános helyek bezártak, az aradi polgárok pedig tömegesen zarándokoltak a kivégzés helyére. Így vált sok-sok évtized alatt az aradi vértanúk napja a magyar szabadság emléknapjává. Évszázados tanulság: a szabadságért hozott áldozatot a nemzet töretlenül megőrzi emlékezetében” – hívta fel a figyelmet.

Az RMDSZ elnöke szerint nem véletlen talán, hogy a magyarság legtöbb nemzeti ünnepe a szabadságról szól, amelyek bár „rendre elbuknak, de meglehetősen sikeresek vagyunk a kiegyezésekben, a konszolidációkban”.„Ha mindezt napjainkra vetítjük, képzeljük el, hogy évtized múltán emlékmű áll Marosvásárhely főterén, ami a Fekete márciusra emlékeztet – folytatta Kelemen Hunor. – A szabadság 1989 decemberében, közel 30 évvel ezelőtt mindannyiunknak, románoknak és magyaroknak egyszerre kezdődött, és néhány hónap múlva egymás torkának estünk. El tudjuk képzelni, hogy néhány év múlva szobor álljon Marosvásárhely főterén, a Fekete márciusra emlékezve? Ma még nem biztos, de eljön az idő, amikor ennek is emlékművet fogunk állítani. (...) Csupán két dolog kell hozzá: tisztelet és bizalom.”

Hosszú idő és türelem kell az előítéletek enyhüléséhez

Semjén Zsolt, Magyarország miniszerelnök-helyettese, emlékeztetve a vértanúk emlék ápolásának fontosságára, úgy fogalmazott: „Aradon lenni ünnep, Aradon lenni fájdalom, Aradon lenni kötelesség. Ünnep, mert az itt történtek kitörölhetetlenné tették Arad nevét, és fájdalom az, ami itt történt. De Aradon lenni kötelesség is, és mi azért vagyunk most itt, hogy 170 év múltán is emlékezzünk egykori hőseinkre, mártírjainkra.”

A miniszterelnök-helyettes szerint a történelem eseményeinek a megítélése egy nemzeten belül sem egységes, s példaként a Világosnál a fegyvert letevő Görgey Artúr szerepét hozta fel, akinek a döntése sokáig megosztotta a történészeket.

„Ha már egy nemzeten belül is ilyen árnyalt az értékelés, mit várhatunk másoktól. Másként vélekednek szabadságharcunkról az osztrákok, és más a román megítélés is. Hosszú idő és nagy türelem kell ahhoz, hogy az előítéletek enyhüljenek és a valós történelem szóhoz jusson. Ez nehéz, de nem lehetetlen” – mondta, és a közeledés példájaként említette, hogy másfél évtizeddel ezelőtt sikerült például a vértanúk emlékművét, a Szabadság-szobrot ismét felállítani Aradon köztéren, ha nem is az eredeti helyén.

Az egyetértést szorgalmazta Faragó Péter

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke az emlékezés tüze olthatatlan. „Jelenlétünkkel és a szívünk legmélyén őrzött gyásszal ma is bizonyítjuk, hogy Arad gyertyái kiolthatatlanok. Mert hőseink tettei példaértékűek, emlékük kitörölhetetlen" – mondta emlékező beszédében. A honatya sajnálatát fejezte ki, amiért az elmúlt évtizedekben a magyar társadalom megosztott lett az ideológiai, politikai és gazdasági törésvonalak mentén, és barátságok, családi kapcsolatok mentek erre rá. „Összetartásból, megbékélésből, egymás elfogadásából számukra is példát jelenthetnek az aradi vértanúk" – tette hozzá Faragó, kiegészítve azzal, hogy a „felebaráti gesztusok, a másként gondolkodók elfogadása kötelező nemzetünk túlélése szempontjából”.

A rendezvényen beszédet mondott Călin Bibarț megbízott aradi polgármester is, Florentina Horgea Arad megyei prefektus üzenetét pedig tanácsosa, Flavius Morar tolmácsolta. A beszédek végén a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyákkal alkottak élőláncot Zala György monumentális alkotása körül, míg elhelyezték az emlékezés koszorúit.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X