Lehet-e műanyagmentesen fesztiválozni? Erdélyi rendezvényszervezőket kérdeztünk


-A A+

A környezetvédelmi minisztérium civil szervezetekkel közösen kidolgozott egy olyan törvénymódosítást, amely 2020-tól környezetbarátabbá tenne valamennyi romániai tömegrendezvényt – fesztiválok, koncertek, ünnepségek, városnapok, politikai vagy vallási gyülekezések stb. Körképünkben mutatjuk, hogy mit szólnak ehhez a különböző erdélyi rendezvények szervezői.

A műanyagtermelés visszaszorítását célzó tervezet többek között előírja, hogy:

  • kötelező módon gondoskodniuk kell a szervezőknek a szelektív hulladékgyűjtő konténerekről (legalább 3 kategóriát sorolnak: újrahasznosítható, nem újrahasznosítható és biodegradábilis, azaz biológiailag lebomló), és az ökológiai WC-ékről;
  • tájékoztassanak a hulladékgyűjtés szabályairól – mit hová kell dobni;
  • biztosítsák a helyszín fertőtlenítését és kitakarítását;
  • a szervezők bizonyosadjanak meg arról, hogy a rendezvény helyszínén ételt és italt szolgáltató cégek újrahasznosítható vagy biodegradábilis tányérokat, poharakat, evőeszközöket stb. használnak.

 

A szervezők akár 50 ezer lejes pénzbírságot is kockáztatnak, ha a törvényt nem tartják be, és a felelőtlenül szemetelő vagy cigicsikket elhajító fesztiválozókat is megbüntetik, akár 3 ezer lejre is. A javaslattal a 2012/54-es pikniktörvényt módosítanák, és augusztus 30-án terjesztették közvitára.

Sepsiszentgyörgyön ezidáig is tudatosak voltak

Háromszéken minisztériumi iránymutatás és törvényi kényszer nélkül is tudják a rendezvényszervezők, hogy a környezetvédelem tekintetében „merre van az előre”. A térség legnagyobb városünnepe, a Szent György Napok szervezői már évekkel ezelőtt célként fogalmazták meg, hogy minél nagyobb legyen a rendezvény kulturális-, és minél kisebb a rendezvény ökológiai lábnyoma. Ennek érdekében néhány éve egy szakcég követte figyelemmel, hogy a városnapok minél kevésbé terhelje a környezetet.

A sepsiszentgyörgyi városnapok különböző helyszínei is fokozatosan „zöldülnek ki”, hiszen a Székely Nemzeti Múzeumban berendezett Kultúrkertben évek óta ízléses üvegpoharat vásárolnak a borfogyasztók, így a rendezvény idején folyamatosan azokat használhatják és nem kell műanyag poharakkal terhelni a környezetet. Az idei Szent György Napokon a Szimpla romkocsma által kezdeményezett „SzimPlatz” nevű helyszínen elsődleges szempont volt a környezettudatosság. A kézműves sör és street food árusoknak vállalniuk kellett, hogy többször is újrahasznosítható és visszaváltható tányérokban, poharakban szolgálják ki a tömeget, ezért a fesztiválozók három köztéri mosóponton kimoshatták saját poharukat, de a kínálatban ehető pohár is szerepelt, illetve arra is figyeltek, hogy a grillező újrahasznosítható anyagokból készüljön, sorolta Erdély András. A Szent György Napok szóvivője szerint a SzimPlatz révén arra törekedtek, hogy a környezettudatos gondolkodást népszerűsítsék, bebizonyítva, hogy úgy is lehet tömegeket szórakoztatni, hogy a helyszínt nem borítja el a műanyaghulladék.

A sepsiszentgyörgyi városnapokon a helyi köztisztasági vállalat, a Tega Rt. is a kezdetektől arra törekszik, hogy minél tisztább legyen a fesztivál helyszíne. Idén 304 hulladékgyűjtő edényt helyeztek ki és ezeket napközben tíz alkalmazott folyamatosan ürítették. Hajnalonként pedig 50 ember takarított, így minden nap tiszta utcák fogadták a fesztiválozókat. Idén négy nap alatt összesen 350 köbméter szemetet gyűjtöttek össze.

Mivel Sepsiszentgyörgyön év közben rengeteg szabadtéri rendezvény zajlik, a környezettudatosságot igyekeznek minél nagyobb mértékben kiterjeszteni, mondta a Maszol érdeklődésére Barta Mónika. A Városimázs Iroda vezetője is kiemelte, az idei városnapok SzimPlatz helyszínén bevezetett „környezettudatos fesztivál” szemléletet szeretnék minél nagyobb mértékben kiterjeszteni a többi rendezvényre is, és beilleszteni olyan programokat is, amelyek a szelektív hulladékgyűjtésre, környezettudatosságra hívják fel a figyelmet.

A Tega köztisztasági vállalat is folyamatosan kampányol azért, hogy szelektíven gyűjtsön a lakosság, e tekintetben országos szinten is előkelő helyen áll Háromszék, mutatott rá Barta Mónika, aki szerint ezeket az akciókat igyekeznek kiterjeszteni a rendezvényekre is. Hozzátette: tapasztalatok szerint a sepsiszentgyörgyiek – főként fiatalok – részéről is van egy nagy fokú felelősségvállalás. Például az idén meghirdetett Comm’ON Sepsi program keretében fiatalokból álló informális csoportoktól vártak köztéri program-javaslatokat és a beérkező pályázatok között nagyon sok volt a környezettudatosságra nevelő terv is.

A Kolozsvári Magyar Napok sem szégyenkezhet

Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője és Szabó Lilla programigazgató az új törvénytervezet kapcsán kiemelte, a környezetre való odafigyelés mindannyiunk kötelessége és felelőssége, ezért is örülnek a kezdeményezésnek, ugyanis elérkezett az ideje annak, hogy felülvizsgálják az eddigi intézkedéseket és törvényi keretek között irányítsák rá az emberek figyelmét a környezettudatos gondolkodásra és életmódra. A szervezőcsapat szerint, jogszabályi háttértől függetlenül, a minőségi szórakozás elengedhetetlen velejárója a környezettudatos szervezés.

Többek között arra is kíváncsiak voltunk, mennyire okoz fejfájást a törvény gyakorlatba ültetése: a KMN szervezőcsapata szerint az erdélyi fesztiválok nagy része, lehetőségeihez mérten, odafigyel az észszerű hulladékgazdálkodásra. A szervezés folyamán mindenki igyekszik olyan szolgáltatókkal együttműködni, akik tisztelik a környezetet, figyelnek rá, és a rendezvény lejártával tisztán és sértetlenül adják át a közterületeket, amelyeken az eseményeket lebonyolították – közölték.

Kiderült, az elmúlt évek során a KMN már többször is jó példákkal szolgált. A 10. kiadás köztéri helyszínein például kivétel nélkül szelektíven gyűjtötték a szemetet. Három típusú kuka állt rendelkezésére a szórakozni vágyóknak: külön gyűjthették a háztartási, a műanyag- és papír-, valamint az üveghulladékot. Ugyancsak jó példaként szolgál az immár két éve bevezetett kartontányér a rendezvény ételárusainál, de a Borutcában is környezettudatos megoldást hoztak, ugyanis már évek óta visszaváltható üvegpoharakat használnak, ezzel pedig a kulturált borfogyasztást is népszerűsítik.

Mindemellett idén a Várkert Fesztiválon – amelyet szintén a KMN-t lebonyolító Kincses Kolozsvár Egyesület szervez – vezették be a visszaváltható, mosható söröspoharakat, és a KMN alatt a Bánffy-palota udvarán kísérleti jelleggel ugyancsak használtak mosható söröspoharakat, jövőre pedig igyekeznek a rendezvény teljes területén ezt a rendszert gyakorlatba ültetni – ismertették terveiket a szervezők, akik hangsúlyozták, hogy a gyakorlati lépéseken túl az idén is több programmal igyekeztek a környezettudatos gondolkodás- és életmód népszerűsítésére. Tavaly a víz volt a középpontban, idén az urbanizáció és a környezetszennyezés, tették hozzá.

Nagyvárad javaslatot fogalmazott meg

A középkori fesztiválon már kísérleteztek a szelektív hulladékgyűjtéssel, bár az idei tapasztalataik nem a legjobbak, tudtuk meg a Visit Oradea egyesület vezetőjétől, Mihai Jurcától. Hiába tettek ki külön szemeteskukát a papírnak, a műanyagnak és az ételmaradékoknak, a fesztiválozók nem mindig tartották ezt tiszteletben, s ha egy papírnak fenntartott szemetesbe egyetlen ételdarab is került, azt már szennyezettnek minősítették, és tartalmát nem lehetett újrahasznosítani.

Nagyváradon a Nagyvárad és a Régió Turizmusfejlesztési Egyesülete, a Visit Oradea a legnagyobb rendezvényszervező. Évente közel 30 eseményt szerveznek, például a középkori fesztivált, a nemzetiségi napokat, a városnapi rendezvényeket vagy a húsvéti és karácsonyi vásárt, ezeken mintegy 400-500 ezer ember fordul meg.

Az egyesület vezetője elmondta, hogy bár még nem látta a szóban forgó tervezetet, szerinte ez fontos kezdeményezés, amit támogatni tudnak, hiszen „normális, hogy törődnünk kell a környezetünkkel”.

Fontosnak tartaná ugyanakkor, hogy a szervezőknek és a beszállítóknak is nyújtsanak bizonyos kedvezményeket, hiszen utóbbiaknak át kell állniuk a műanyag eszközök használatáról az újrahasznosítható, vagy lebomló eszközre. Mivel az átállás emeli majd a szervezők költségeit, szívesen látná például, ha szervezőként nem kellene fizetnie az újrahasznosított hulladék tárolásáért, vagy kedvezményt kapnának például a komposztálható hulladék összegyűjtéséért, hiszen főleg azokon a fesztiválokon keletkezik sok komposztálható hulladék, ahol ételt-italt is forgalmaznak. Az is támogatást jelentene, ha például a hulladékbegyűjtő cégek speciális, csak fesztiválokon használatos kukákat készítenének, tette hozzá Mihai Jurca, aki azt is hangsúlyozta: a közönségnek is meg kell szoknia ezt a fajta hulladékgyűjtést, a változást, az pedig időbe telik majd.

Marosvásárhelyen több-kevesebb sikerrel eddig is próbálkoztak

Portik Vilmos, a Vásárhelyi Forgatag főszervezője leszögezte: jó ötletnek tartja a törvénymódosító javaslatot, ám hangsúlyozta, fontos, hogy a felelősség oszoljon legalább a szervezők, az önkormányzat és a beszállítók között. Mint beszámolt, a nagy italbeszállítókkal sosem jutottak dűlőre az újrahasznosítható poharakat illetően, mert vagy kikerülő választ adtak vagy pedig olyan volumenben kellett volna rendelni, hogy számukra kifizethetetlen volt az ár.

„A szelektív hulladékgyűjtés ügyében minden évben megpróbálkozunk, az idei évben egy magánvállalkozással közösen próbálkoztunk, gondolkodtunk, hogyan tudnánk megvalósítani. Azonban egyáltalán nem volt garantálva az, hogy ezt miután mi szelektíven összegyűjtjük, az valóban szelektív módon fogja elhagyni a helyszínt és valóban szelektív módon fog megérkezni oda, ahol ezt le lehet szakszerűen tenni. Úgyhogy nem sikerült ebben az idén sem előrelépni, a vásárhelyi szemétgazdálkodás amúgy is megér egy külön misét” – magyarázta a főszervező.

Ennek ellenére úgy véli, a törvényalkotó „jó irányba kapisgál”, azonban fontosnak tartja, hogy a felelősség oszoljon, ne a szervezőkre hárítsanak mindent. „Ha csak a szervezőket próbálják ezzel megterhelni, akkor szinte biztos, hogy teljesíthetetlen feltételeket fog minden egyes szervező vállára róni, hiszen ennek a hulladékbegyűjtésnek óriási többletköltsége van. Hogy nagyságrendeket mondjak: a Vásárhelyi Forgatagnak a megrendezése során a jelenlegi körülmények között nyolc-tízezer lej közötti összegre rúg a szemételszállítási költsége, hogyha szelektív módon kell megtörténjen, akkor akár ennek a többszöröse is lehet” – fogalmazott Portik Vilmos.

A gernyeszegi Awake fesztivál sajtóreferense, Mandel Szabolcs ugyanakkora elmondta: idén a vizet és egyéb italokat papír poharakban, a sört műanyag poharakban szolgálták fel, valamint a szelektív hulladékgyűjtésre is odafigyelnek. A műanyag poharakat egy begyűjtő géphez lehetett beadni, és egy bizonyos számú pohár leadása után ingyen sört kapott a fesztiválozó. Tavaly egyébként több mint négyszáz kilogramm műanyaghulladékot gyűjtöttek össze környezetvédő aktivisták az Awake fesztiválon, akik egyúttal a környezettudatos életvitelt is népszerűsítették a fesztiválozók körében.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X