Jó hír: idén nem kell szöcskejárástól tartani Székelyföldön


-A A+

A tavalyi évtől eltérően, amikor is tömegesen szaporodott el a fogasfarkú szöcske, 2019-ben jóval kisebb számban jelentkeztek Gyergyószéken. A szöcskeállomány csökkenését a gólyák és seregélyek lakmározásai is elősegítették, mert ezáltal kellőképpen megtizedelték a rovarok állományát, de elsősorban a kedvezőtlen időjárásnak köszönhető, hogy kevés pete kelt ki ebben az évben – közölte szerdán a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának egyetemi docense, dr. Máthé István.

Mint arról mi is több ízben beszámoltunk, 2018 májusának végén jelentek meg az első hírek arról, hogy „sáskajárás” van Szárhely és Ditró térségében. Hamarosan kiderült, a fogasfarkú szöcske tömeges elszaporodásáról van szó. A meglehetősen nagyméretű, 2-4 cm hosszú, rövid szárnyú és amiatt röpképtelen szöcskék nagyon nagy számban jelentek meg elsősorban a Gyergyói-medence kaszálós és legelős területein, de Udvarhelyszéken is több térségben előfordultak. 

A főként füves területeken történő lassú vándorlásuk során elérték egyes települések határát, több helyen ezresével keltek át közutakon, riadalmat keltve a gazdák, a lakosság és az autóvezetők körében. A megyei hatóságok a leginkább érintett Gyergyószárhegy határában több mint ötvenhektáros területen rovarirtó szerekkel permeteztek, más érintett területeken végül elmaradt a rovarirtás.

Ugyan nem kártevő rovarként tartják számon, de a tavalyi évben nagy számban elszaporodott fogasfarkú szöcskék elsősorban a nagylevelű kétszíkű növények (pl. bojtorján, nadálytő, pitypang stb.) levelének megrágásával minden bizonnyal okoztak terméskiesést azokon a füves területeken – elvétve lucernásokban, lóherésekben – ahol átvonultak. Látványosabb kárt a Szárhegy határában lévő Tatárdomb közeléből jeleztek. Mezőgazdaságilag művelt területeken, kertekben kimutatható kártételről nem érkeztek hírek. A Gyergyószárhegy melletti Güdüc-patak közelében lévő, lepermetezett burgonyaültetvény pedig kiheverte a korai kisebb levélrágásokat.

Máthé István egyetemi docens rámutatott: „A napokban a Güdüc patak mentén vizsgálódtam, ott, ahol a tavalyi évben a legintenzívebb szöcskegradáció volt kimutatható. Pontos felmérést nem végeztem, de a helyenként magasra nőtt fűben figyelmesen haladva néhány négyzetméterenként megfigyelhető volt egy-két fogasfarkú szöcske. ami jóval kisebb egyedsűrűséget jelent, mint tavaly, amikor akár harminc-negyven nagyméretű szöcskét is megfigyeltem négyzetméterenként. Helyenként a frissen lekaszált fűben több tucat gólya és száznál is több seregély lakmározott a fogasfarkú szöcske és valószínűleg más szöcske és sáskafajok egyedeiből.” 

A helyszínen megkérdezett gazák szerint az idén jóval kevesebb a fogasfarkú szöcske, nem okoznak problémát. A tavalyi szöcskeinvázió nagy médiavisszhangja ellenére nem mindenkihez jutott el az üzenet, hogy a fogasfarkú szöcske valójában egy őshonos rovarfajunk, és általános jelenléte jó minőségű, nagy fajgazdagságú füves területeket jelez, részletezi a közlemény. Például olyan összeesküvés-elméletek terjengtek, hogy valakik repülőgéppel vitték oda a szöcskéket.

Bár egyértelműen nem ismert, hogy pontosan milyen környezeti tényezők váltják ki a tömeges elszaporodást, a korábbi megfigyelésekre is alapozva 2018-ban a szokatlanul enyhe tél és a rekordmelegű április kedvezett a fogasfarkú szöcske petéinek nagy számban való kikelésének. 2019-ben a csapadékosabb és hűvösebb tavaszi időjárás miatt kevés pete kelt ki és érte meg a felnőttkort.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X