FRISSÍTVE - A belügyminiszter szerint magyar ultrák is voltak az úzvölgyi temetőben


-A A+

FRISSÍTVE: Carmen Dan belügyminiszter szerint az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást.

A tárcavezető hétfői sajtóértekezletén tért ki a múlt heti úzvölgyi incidensre. A Realitatea hírtelevízió élőben közvetítette Carmen Dan sajtótájékoztatóját, az úzvölgyi incidensekről a 9.40 perctől kezd el beszélni.

 

A miniszter szerint annak ellenére sikerült az összetűzést elkerülniük a két szembenálló csoport, a románok és magyarok között, hogy "mindkét oldalon mozgósítottak radikálisokat, illetve ultrákat". A miniszter másfelől azt állította, hogy - a feszült pillanatok dacára - senkit sem ütöttek vagy sebesítettek meg, és nem vált szükségessé az erő bevetése a karhatalom részéről.

Harmadrészt Carmen Dan szerint a - temetőkapu összetörésétől eltekintve - nem történt rongálás, sem gyújtogatás, vagy bármilyen olyan cselekmény, ami sírgyalázásnak minősült volna. Megerősítette: a hősök napján Úzvölgyén történtekkel kapcsolatban kizárólag a temetőkapu összetörése miatt, rongálásért indult bűnvádi vizsgálat.

Felidézte, hogy (az elnéptelenedett, hegyvidéki) Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között, de a két önkormányzat közti "békéltető tárgyalások" 2012-ben megszakadtak, a bíróság pedig azóta sem tisztázta a terület jogi helyzetét.

Carmen Dan szerint ha a helyi hatóságoknak nem sikerül megegyezésre jutniuk a területvitában, bármikor elő lehet idézni közöttük - és a két közösség között - a mostanihoz hasonló újabb feszültséget, ezért támogatja a kormány döntését, hogy a temető a védelmi tárca kezelésébe kerüljön.

"Egyes személyek és csoportok" érdeke

A belügyminiszter szerint egyre világosabb, hogy a temető jogi helyzete körüli bizonytalanságokat "egyes személyek és csoportok" a választások előtt feszültségkeltésre próbálták kihasználni konfliktus gerjesztése reményében, önös céljaik elérése érdekében. Hozzátette: jól ismeri a helyzetet, a belügyminisztérium kiválóan kommunikált az ügyben a többi nemzetbiztonsági intézménnyel is.

Carmen Dan az előzményekről megemlítette, hogy a - temetőt önkényesen átalakító -  Dormánfalva önkormányzata a román centenárium alkalmából 65 ezer lejes támogatást kapott a kulturális minisztériumtól a terültén található emlékművek és temetők felújítására, és egyúttal településrendezési és építési engedélyt is kiállítottak egy hősi emlékmű és 52 kereszt felállítására az úzvölgyi katonatemetőben.

A miniszter szerint az úzvölgyi nemzetközi katonatemetőt 1926-27-ben alapította a Hősök Emléke Társaság. A védelmi tárcánál fellelhető kimutatások szerint ott 1306 különböző nemzetiségű - román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb - katona hamvai nyugszanak.

A magyar külügy tudomásul vette a román tervet

Mint korábban írtuk, Szijjártó Péter magyar külgazdasági es külügyminiszter hétfőn ismételten telefonon egyeztetett Teodor Meleșcanu román külügyminiszterrel az úzvölgyi helyzetről – közölte a minisztérium sajtóosztálya hétfő délelőtt az MTI-vel. Meleșcanu arról tájékoztatta Szijjártót, hogy a román miniszterelnök utasítására a védelmi minisztérium felügyelete alá kerül az úzvölgyi temető, a magyar miniszter ezt tudomásul vette – áll a közleményben.

Szijjártó Péter arra kérte román kollégáját, hogy a két védelmi minisztérium hadisírok gondozásáért felelős testülete minél előbb kezdje meg a konzultációkat a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségeknek megfelelő rend helyreállítása érdekében. Hangsúlyozták: a két miniszter megerősítette a békés megoldás szükségességét. A közleményben arra is kitértek, hogy a KKM folyamatosan kapcsolatban van az RMDSZ-szel.

Az RMDSZ hallani sem akar a temetőátvételről

Ez a felvetést határozottan visszautasítja az RMDSZ. Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője hétfőn a Maszolnak elmondta, román–magyar hadisírgondozó vegyes bizottság létrehozását, a csíkszentmártoni önkormányzat bevonását és a temető eredeti állapotának helyreállítását kérik. 

Mint írtuk, a közigazgatásilag a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó úzvölgyi temető azután lett a román–magyar konfliktus újabb színtere, hogy a Bákó megyei Dormánfalva önhatalmúlag a község közvagyonába vétette fel a területet, és betonkereszteket állíttatott az elesett román katonáknak (a betonkeresztek egy részét a magyar hősök sírjára tették). A konfliktus a múlt csütörtökön, június 6-án csúcsosodott ki, amikor a hősök napjára való megemlékezésnek álcázott emlékműavatásra érkezett több mint ezer fős, jórészt futballhuligánokból álló felbőszült tömeg erőszakkal betört a temetőbe, de előtte összetűzésbe keveredett a békésen tiltakozó, élőláncot alkotó magyarokkal és a kis létszámban kivezényelt csendőrökkel. A román „megemlékezők” egy része nemcsak a temető székelykapuját rongálta meg, hanem a magyar katonák fakeresztjeit is kitépte a földből.
HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X