FRISSÍTVE - Ferenc pápa: fel kell lépni a romboló ideológiák ellen


-A A+

FRISSÍTVE: Megérkezett Nagyszebenbe Ferenc pápa vasárnap reggel, romániai látogatásának harmadik napján.

Nagyszebenből Balázsfalvára megy a Szentatya, ahol hét vértanú görögkatolikus püspököt avat boldoggá, majd a helyi roma közösség tagjaival találkozik.

Balázsfalván a Szabadság mezején körülbelül negyvenezren gyűltek össze, és imádkozva, vallásos énekek éneklésével várakoznak. A pápa 800 pap jelenlétében celebrál szentmisét, és boldoggá avat hét görögkatolikus püspököt. Ez a szentatya látogatásának utolsó napja. Vasárnap délután a nagyszebeni repülőtéren búcsúzik romániai híveitől.

Ferenc pápa 11 óra előtt pár perccel megérkezett a helyszínre, beszállt a pápamobilba, és üdvözölte az összegyűlt tömeget. A tárcaközi bizottság szerint a balázsfalvi eseményekre és a pápa útvonalán megközelítőleg 100 000 ember gyűlt össze.

Balázsfalván van Klaus Johannis államelnök és felesége, Viorica Dăncilă kormányfő pedig több miniszterével együtt szintén részt vesz a vallási rendezvényen.

Boldoggá avatott hét püspököt 

Ferenc pápa boldoggá avatta a romániai görögkatolikus egyház kommunista börtönökben elhunyt hét püspökét. A boldoggá avatási ceremóniára a balázsfalvi Szabadság mezején került sor. 

A misén Ferenc pápa olyan széken ült, amelyet a máramarosszigeti és szamosújvári börtön faanyagát és rácsait felhasználva készítettek. 

Valeriu Traian Frentiu nagyváradi püspök a máramarosszigeti börtönben halt meg 77 éves korában 1952-ben. Vasile Aftenie Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke volt; a vacaresti-i börtönben halt meg 51 éves korában 1950-ben. Ioan Sucu a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója 46 éves korában halt meg a máramarosszigeti börtönben 1953-ban. Tit Liviu Chinezu titokban felszentelt püspök 1955-ben halt meg 51 éves korában a máramarosszigeti börtönben. Ioan Balan Lugosi püspök túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1959-ben, 79 éves korában házi őrizetben halt meg. Alexandru Rusu máramarosi püspök 1963-ban a szamosújvári börtönben halt meg 79 éves korában. Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök – aki az 1918-as gyulafehérvári román nagygyűlésen felolvasta Erdély és Románia egyesülésének a nyilatkozatát – túlélte a máramarosszigeti börtönéveket, és 1970-ben bukaresti házi őrizetben halt meg. 

A görögkatolikus egyházat 1948-ban betiltotta a román kommunista állam. Püspökeit bebörtönözte, templomait átadta az ortodox egyháznak. A börtönben elhunyt püspökök többségét jeltelen sírba temették, nyughelyük máig ismeretlen. A görögkatolikus hívek egy része az ortodox egyházhoz, másik része Márton Áron hívására a római katolikus egyházhoz csatlakozott. Az egyház csupán 1989 után alakulhatott újra. Híveinek száma az egyházi nyilvántartás szerint megközelíti a félmilliót. 

Az erdélyi görögkatolikus egyház a román nemzeti emancipáció bölcsője volt. A balázsfalvi pápai misét azon a téren tartották, ahol 1848-ban az erdélyi románok nagygyűlésein a román nemzet elismerését, egyenjogú törvényhozási képviseletét, valamint Magyarország és Erdélyi uniójának újratárgyalását, majd Erdély közvetlen birodalmi kormányzat alatti különállását követelték. 

Fel kell lépni a romboló ideológiák ellen 

Ferenc pápa szerint – amiként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették – ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen.  

Kijelentette: ma is olyan ideológiák születnek, amelyek alattomos módon megpróbálnak érvényre jutni és megpróbálják elszakítani az embereket a leggazdagabb kulturális és vallási örökségektől. „A gyarmatosító ideológiák nem tekintik értéknek az embert, az életet, a házasságot és a családot, és a múltbelihez hasonló ateista, romboló javaslatokkal ártanak legfőképpen a fiataloknak és a gyermekeinknek, gyökértelenné tévén őket” – jelentette ki.  

A térség legértékesebb örökségeként említette meg az 1586-os tordai országgyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot.Az erdélyi országgyűlés határozata büntette a radikalizmus minden formáját. 

„Arra bátorítalak titeket, hogy vigyétek tovább az evangélium fényét a kortársakhoz. Harcoljatok, akárcsak az újonnan avatott boldogok a megjelenő új ideológiák ellen. (.) Legyetek a szabadság és a könyörületesség megvallói, elérvén, hogy diadalmaskodjék a testvériség és a párbeszéd a megosztottság fölött” – mondta Ferenc pápa. Úgy vélte: a vérbeli testvériség a szenvedés korszakában gyökerezik, amikor a történelem által megosztott keresztények rájöttek, hogy közelebb állnak egymáshoz, és szolidárisabbak egymással.

„Kísérjen az úton a Szűzanya oltalma és az új boldogok közvetítése” – fejezte be prédikációját az egyházfő.

Háromnapos romániai látogatása utolsó eseményeként a pápa vasárnap a balázsfalvi roma közösséghez látogatott el, majd a nagyszebeni repülőtérről indul vissza Rómába.

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X