Visszaállamosítanák az ozsdolai erdőket, bevételi forrás nélkül maradt a közösség


-A A+

Mintegy 60 közbirtokossági tag tiltakozó akciója előzte meg csütörtökön a sepsiszentgyörgyi törvényszék épülete előtt az ozsdolai Láros közbirtokosság 2 900 hektáros erdőterületének visszaállamosításáról szóló per tárgyalását. A közösség erdővagyona és sok személy munkahelye miatt aggódó ozsdolaiak „Ne vegyék el megélhetésünket” és „Stop államosítás” feliratú magyar, román és angol nyelvű táblákat tartva álltak a sepsiszentgyörgyi törvényszék épülete előtt a visszaállamosítási per alapfokú tárgyalását megelőzően.

Ezt követően a több tucat ozsdolai közbirtokossági tag, a Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesületének vezetősége, illetve a helyi földosztó bizottság képviseletében Brânduş-Dendyuk Szilveszter polgármester zsúfolódott be a törvényszéki tárgyalóterembe. Az ügyet tárgyaló bírónő bejelentette, hogy a sepsiszentgyörgyi törvényszék nem illetékes ennek az ügynek a tárgyalására. Ezt az álláspontot tartotta fenn a visszaállamosítást kezdeményező pénzügyminisztérium jogi képviselője is, aki kérte, hogy helyezzék vissza az ügyet a kézdivásárhelyi bíróságra.

Az ozsdolaiak ügyvédje, Laczkó-Dávid Géza azonban hosszasan indokolta, hogy miért tartják fontosnak és törvényesnek, hogy alapfokon ne egy alacsonyabb szintű városi bíróság, hanem a magasabb rangú, így tapasztaltabb bírókkal rendelkező Kovászna megyei törvényszék tárgyalja az ügyet.

Laczkó-Dávid Géza rámutatott: a törvény azt írja elő, hogy ha 200 000 lejnél nagyobb összegű ügyről kell dönteni, akkor a tárgyalás kezdő szintje nem a bíróság, hanem a megyei törvényszék kell legyen, erről két korábbi precedenst is ismertetett az ügyvéd. A bírónő május 30-ra tűzte ki a következő tárgyalási fordulót, amikor az dől el, hogy elkezdik-e a tárgyalást Sepsiszentgyörgyön, vagy visszautalják az ügyet a kézdivásárhelyi bíróságnak.

Az ozsdolai közbirtokosság ügyvédje, Laczkó-Dávid Géza a csütörtöki tárgyalás után érdeklődésünkre elmondta: a törvényességi indokok mellett azért is ragaszkodnak ahhoz, hogy ne a kézdivásárhelyi bíróságon kezdődjön az alapfokú tárgyalás, mert ez esetben a fellebbezést követően a jogerős ítéletet a Kovászna megyei törvényszék mondaná ki. Ha viszont eleve a megyei törvényszéken kezdődik a tárgyalás, akkor a legfelsőbb bíróság mondaná ki a végső ítéletet, és minél magasabb szintű bíróságok döntenek, növekszik annak az esélye, hogy jogilag jól alátámasztott ítélet szülessen.

Államosítás vagy kisajátítás során került az államhoz az ozsdolai erdő?

Az ozsdolai Láros közbirtokosság 16 éve kapta vissza a hajdanán 4 759 hektáros erdővagyonának egy részét, 2 900 hektárt, amely jelentős mértékben járul hozzá a felsőháromszéki község lakóinak a megélhetéséhez. A visszaállamosítást kezdeményező pénzügyminisztérium most azt állítja, hogy az ozsdolai közbirtokossági erdők és legelők nem az 1948-as kommunista államosítás során kerültek a román állam tulajdonába, hanem már korábban kisajátították azokat. Az ozsdolaiak ezzel szemben azt állítják, hogy a két világháború közötti kisajátítást valóban elindították, de nem fejezték be, nem fizették ki a kárpótlást.

Lukács Attila, a közbirtokosság által, az erdővagyonnal való gazdálkodás érdekében létrehozott cég vezetője érdeklődésünkre elmondta: a román állam az 1921-es földtörvény értelmében valóban elkezdte a közbirtokosság vagyonának kisajátítását, de mivel a közbirtokossági tagok nem találták méltányosnak a kárpótlásként felajánlott összeget, ezért a két világháború között pert indítottak, és 1934-ben a brassói táblabíróság nekik adott igazat, elismerve, hogy kevés volt az az összeg, amit a román állam kártérítésként felajánlott. A kisajátítási folyamat befejezetlenségét az is jelzi, hogy nem jegyezték be a telekkönyvbe a román állam tulajdonjogát.

Lukács Attila emlékeztetett, hogy az ozsdolai közbirtokosságnak egykor 4 759 hektáros erdő és legelőtulajdona volt, de a megyehatárok 1968-as meghúzásakor ennek egy része a szomszédos Vrancea megyébe került és annak a résznek a visszaszolgáltatását a moldvai megye hatóságai megtagadták, így csak közel 2 900 hektáros területet sikerült visszaszerezni, és most ezt is vissza akarják államosítani.

Fontos jövedelmi forrás és munkahely nélkül maradtak az ozsdolaiak

Lukács Attila érdeklődésünkre rámutatott: a közbirtokosság erdővagyona létfontosságú a helyi közösség számára, hiszen csupán tavaly 3 400 űrméter tűzifát, több mint 500 köbméter gömbfát és 500 000 lejt osztottak ki a lakosságnak, emellett adóztak az államnak, a közbirtokosság cége 15 személynek biztosított munkahelyet és közvetve még 60-70 ember megélhetését biztosította.

Most minden megszűnt, mivel a visszaállamosítási per miatt a pénzügyminisztérium zárolta az erdőt, amelynek kezelését az állami erdészetre bízta. Amíg tehát tart a per, az állami erdészet kizárólag az alapmunkálatokat – egészségügyi vágást és csemeteültetést – végzi, az ebből származó bevételt egy alapba gyűjtik, viszont ebből a falu semmit sem kap. Emiatt jelentős bevételi forrástól estek el az ozsdolaiak, másrészt sokan munka nélkül is maradtak, sorolta a közbirtokossági cég vezetője.

Belső nézeteltérés okozhatta a bajt

Lapunk érdeklődésére, hogy mivel magyarázzák, hogy a visszaszolgáltatástól eltelt 16 év után a pénzügyminisztérium vissza szeretné államosítani az ozsdolai erdőket, Lukács Attila elmondta: az eset egy belső nézeteltéréshez vezethető vissza. Magyarázata szerint 2014-ben változott az erdészeti törvény, amely előírta, hogy csak cégek kaphatnak erdőkitermelésre feljogosító engedélyeket, ezért a Láros Erdő- és Legelőtulajdonosok Egyesülete létrehozta saját, erdőkitermeléssel foglalkozó cégét. Ekkor valaki a helyi közösségből, aki nem értette miért van szükség a cégre, feljelentette a közbirtokosságot. Lukács Attila szerint néhány éve a gazdasági rendőrség, az erdészeti felügyelőség és a pénzügy (ANAF) is alaposan átvizsgálta az ozsdolai közbirtokosságot és annak cégét, és mindent rendben találtak. Hozzátette: feltételezésük szerint ennek a vizsgálatnak a nyomán nézték át a közbirtokosság dokumentumait és döntött úgy a pénzügyminisztérium, hogy elindítja a visszaállamosítási eljárást, amelyet az ozsdolaiak alaptalannak tartanak.

 

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X