Könnyű elrontani, nehéz helyrehozni – a kolozsvári aquapark-Keleti park dilemmáról

Könnyű elrontani, nehéz helyrehozni – a kolozsvári aquapark-Keleti park dilemmáról


-A A+

Felbukkant a környezetvédő attitűd csírája az elmúlt időszakban a kolozsváriak körében, miután a helyi tanácsban megszavazták az önkormányzatnak azon tervét, hogy a hosszú évek óta tervezett élményfürdőt a Tóköz- és a Györgyfalvi- negyed között található zöldövezetre építsék. Igaz, a megoldás kompromisszumosnak tekinthető abból a szempontból, hogy a beépítendő 12 hektáros területből mindössze 2,2 hektárt venne igénybe a látványos aquapark, a maradék területnek egy jó részén parkokat alakítanának ki. A zöldek szerint azonban ez nincs rendjén, meggyőződésük, hogy bármilyen építkezés visszafordíthatatlan károkat okozna „a város egyik legértékésebb ökoszisztémájában”. A felek álláspontjának ismeretében elmondható: láthatóan senkinek sem célja, hogy a zöldövezet a jelenlegi formájában maradjon, a kérdés viszont az, hogy beépíteni vagy védeni fogják a területet. 

Mint arról beszámoltunk, a kolozsvári önkormányzati testület március 5-ei ülésén szavazta meg a kincses város határában felépítendő élményfürdő megvalósíthatósági tanulmányáról és a beruházás költségéről hozott határozatot. A tanulmány egy 12 hektáros területre vonatkozik, amelyből 2,2 hektáron terülne el az élményfürdő belépővel igénybe vehető területe, emellett egy 6,7 hektáros közpark kialakítása is a terv része, később pedig további természetbarát parkrészeket is kialakítanának.

A beruházás becsült értéke 198,2 millió lej (áfa nélkül), az építési és összeszerelési költségek pedig előreláthatólag 125,5 millió lejt tesznek majd ki (szintén áfa nélkül).

A helyszín tekintetében a Györgyfalvi negyed Békás nevű részére esett az önkormányzat választása, ami már a sokadik felmerülő opció. A márciusi tanácsülésen a városvezetés részéről elhangzott: nehezen sikerült a beruházás számára egy olyan, önkormányzati tulajdonban levő telket találni, amelynek megfelelő a felülete, nem része a környezetvédelmi övezetnek, és a kellő infrastrukturális adottságokkal – vízellátás, megközelíthetőség – is rendelkezik. Korábban mind a Szamosfalvi, mind a Dónát negyedi tervek sorra akadályokba ütköztek.

Az egyik legnagyobb ellenzője az élményfürdő ezen a területen történő megvalósításának az SOS Parcul Est csoport, amely többek között arra emlékezteti a városházát, hogy a beruházással azoknak a kolozsváriaknak fordítanak hátat, akik 2017-ben a részvételi költségvetés keretében megszavazták, hogy a máig beépítetlen zöldövezeten létrehozzák Kolozsvár legnagyobb parkját. A közelmúltban az egyesület két eseményén is részt vettünk, hogy megértsük a zöldek érveit.

 

Annak, aki még nem járt Kolozsvár ezen részében, eláruljuk: egy laikus megfigyelőnek a helyszín jelenlegi állapotában nem nyújt lenyűgöző látványt. A zöldövezet rendezetlen, sajnos rengeteg a felelőtlenül elhajított szemét, és a hátrahagyott, elázott matracokból, ruhadarabokból gyanítható, hogy hajléktalanok is nem egyszer bújnak meg a fák árnyékában. Ám az a kérdés, hogy egy kis figyelemráfordítással – az SOS csoport az országos érdekeltségű természetvédelmi területté nyilvánítást látja a járható útnak – milyen potenciál rejtőzhet benne. A zajszennyezés minimális, ha a területet körülvevő tömbházakat az ember nem látná, tényleg úgy érezné, hogy a természetben van, valahol a városon kívül, és egészen szürreális, amikor a fák sűrűjéből kibújva hirtelen a Iulius Mall parkolóháza előtt találjuk magunkat.

A biológus, földrajztudós szakemberek Kolozsvár legértékesebb ökoszisztémájának tartják a területet. Több mint 80 madárfajt (amelyek közül 30 ott fészkel), de megannyi halat, vízi teknőst, sőt denevért is azonosítottak az évek folyamán, köztük védett fajokat is. Már a hatvanas években megfogalmazódott az igény, hogy ezen a területen a lakosság által igénybe vehető zöldövezet alakuljon ki, ahol feltöltődni, kikapcsolódni lehet. Az akkori tervek 180 hektárra vonatkoztak, néhol sikerült teljesíteni az elképzelést – például így jött létre a Merkúr-park –, de az építkezéseket nem tudták megakadályozni, így az eredeti terv soha nem valósult meg, mesélte Ana Corpade földrajztudós a BBTE Földrajzi Intézete által szervezett vezetett sétán.

A mára megmaradt zöldövezet összesen 66 hektáros, amiből 12 hektár van az önkormányzat tulajdonában, a többi magánkézben. Az SOS csoport a bukaresti Văcărești natúrpark mintájára próbálja országos érdekeltségű természetvédelmi területté nyilvánítani a területet, a fővárosi kollégákkal folyamatosan egyeztetnek. Florin Stoican geológus, Románia első nemzeti parkjának ötletgazdája egy témában szervezett beszélgetésen elmondta, esetükben egy 2012-ben megjelent National Geographic-cikk nyitotta fel a város szemét a problémára, mindaddig eredménytelenül lobbiztak a natúrpark megalakítása mellett. Meggyőződése, hogy amit egyszer bebetonoztak, utólag nem fogják lebontani, vagy ha mégis, nem rekonstruálható az az élővilág, ami korábban ott volt.

A környezetvédők azért is mentenék a menthetőt, mert ugyanebben a városrészben, a Györgyfalvi negyed keleti szegletében tervezik „Kolozsvár második Monostorát”, a mintegy ötvenezer lakosnak otthont adó Szopor negyedet. A városháza tervei szerint továbbá az élményparkban nyolc vízicsúszda, több medence, napozóágyak, vendéglők és teraszok várják majd a vendégeket. Az autóval érkezőknek összesen 1 200 parkolóhely állna a rendelkezésére.

Markó Bálint és Hartel Tibor biológusok Facebook-bejegyzésekben hívták fel a figyelmet a terület fontosságára. Előbbi úgy véli, a városi betondzsungelben húzódó „igazi biodiverzitás-hotspotot” Nyugat-Európa megirigyelné, mely védelmet, és nem rombolást érdemel. A szakember nem vitatja az élményfürdő szükségességét, de a helyszínválasztást annál inkább, és attól tart, hogy Románia nem tanul más országok hibáiból. Hartel Tibor is a gazdag élővilágra hívta fel a figyelmet, valamint az ökológiai szempontból funkcionális zöldövezet a mikroklíma szabályozásában helyi és regionális szinten, valamint a városi környezet minőségének a javításában betöltött szerepét hangsúlyozta, illetve a természet emberre gyakorolt terapeutikus hatását is kiemelte.

 

Oláh Emese: minden véleményt meghallgatunk

Az önkormányzat nyitott az újabb közvitákra, de tény, hogy évek óta keresik az aquapark helyszínét, és eddig ez bizonyult a legalkalmasabbnak – tudatta portálunkkal Oláh Emese alpolgármester.

„Természetesen nem zárkózunk el további beszélgetésektől. Keressük az alternatív megoldásokat, minden félt meghallgatunk, és a legjobb döntést igyekszünk meghozni. Az egyértelmű számunkra, hogy szükség van egy élményfürdő megépítésére. Abban az esetben, hogy ha találunk más helyszínt, akkor átütemezzük a tervet, ez nem jelent majd akadályt. De el szeretném mondani, hogy az elmúlt tíz évben bármilyen helyszínt talált az önkormányzat, nem volt alkalmas a beruházásra vagy azért, mert a privát tulajdonosok meghátráltak utolsó lépésként, vagy azért, mert nem volt elég nagy a terület. A Békás negyedben lévő terület az önkormányzatnak elégséges lenne arra, hogy egy élményfürdőt és egy közparkot is létesítsen, de még semmit nem szögeztünk le egyértelműen és visszavonhatatlanul. Tovább is fogunk beszélgetéseket, közvitát tartani ebben a kérdésben, és szeretnénk egy olyan megoldást kieszközölni, amely minden félnek megfelelő. Egyelőre csak a költségvetési számokat fogadtuk el” – fogalmazott. Kérdésünkre hozzátette azt is, határidőkről, a projekt megvalósításának következő lépéseiről egyelőre nem beszélhetünk.

A sajtóhírek szerint egyébként Kajántón is élményfürdő létesítését tervezik: a 10 hektáros területet 25 millió euróból építené be a kajántói városháza, a munkálatoknak három évet számoltak.

 

 

 

 

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X