„Hogy ne mások mondják meg, mi a jó nekünk” – ünnepi megemlékezés Kolozsváron

Az kolozsvári március 15-i megemlékezés a Protestáns Teológiai Intézettől induló hagyományos belvárosi felvonulással kezdődött, majd az ünneplő tömeg a Szentháromság (piarista) templomba vonult. Az ökumenikus istentisztelet után az egykori Biasini-szálloda előtt ünnepi beszédeket intéztek a közönséghez az elöljárók, majd a hősök emlékére koszorúkat helyeztek el a Petőfi-emléktábla előtt.

A kolozsvári Biasini-szálló előtt tartott március 15-i ünnepi megemlékezésen Oláh Emese Kolozsvár alpolgármestere, Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja, Györke Zoltán Kolozs megye alprefektusa, Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-képviselő, valamint Lőrincz István Zoltán KMDSZ-elnök szólalt fel.

Az ünnepi rendezvényt Oláh Emese Kolozsvár alpolgármestere beszéde nyitotta meg, amelyben a döntés szabadságát és felelősségét hangsúlyozta. Amint elhangzott, nekünk itt Erdélyben kisebbségi létben dönteni kell, hogy ne mások mondják meg, mi a jó nekünk. Pedig a kisebbségi lét arról szól, hogy mások döntenek helyettünk, mások mondják meg, hogy mi a jó nekünk. Ez így egy csonka szabadság, méltatlan, mi nem ilyet akarunk – mondta. Kisebbségben élünk de számunkra ez nem egy statisztikai adat, nem egy számarány, hanem egy élő, európai közösség. Akkor is, ha ma ez nem mindenki számára evidencia.

A kisebbségi jogok elidegeníthetetlen jogok, nem képezhetik alku tárgyát. Az őshonos kisebbségek jogait csak Európa szinten lehet és kell garantálni. Mi bele kell szóljunk ebbe a törvénykezésbe azért, hogy ne mások mondják meg, mi a jó nekünk. De ne csak tiltakozzunk, hanem cselekedjünk – a márciusi ifjak mintájára.

Mint kiemelte, a márciusi ifjak egy olyan folyamatot indtottak el, aminek mai napig érezzük a hatását. Akkor vagyunk szabadok, ha felvállalhatjuk szabadságunkat, ha értelmezni és alkalmazni tudjuk a történelmi tapasztalatokat. Ez az ország a mi hazánk is, ahol mi akarunk dönteni arról, hogy gyerekünk magyar iskolába járjon, hogy a magyar nyelvű egyetemi oktatás természetes legyen. Álljunk ki együtt Európában a magyar szabadságért – összegzett Oláh Emese.

Györke Zoltán Kolozs megye alprefektusa Viorica Dăncilă Románia miniszterelnökének üzenetét tolmácsolta román nyelven, majd ezután Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökének köszöntőbeszédét Mile Lajos Magyarország kolozsvári főkonzulja olvasta fel. A magyar miniszterelnök beszéde kiemelte: „1848 szabadságunk nemzeti függetlenségünk és összetartozásunk szimbóluma”. Kölcsey szavaival: „A haza minden előtt”. Egyedül akkor győzhetünk, ha büszkén vállaljuk nyelvünket, kultúránkat és nemzeti jelképeinket. Ahogy 1848-ban úgy most is igaz, hogy csak a jövőjük érdekében együtt cselekvő erős és öntudatos nemzetek állhatnak meg a birodalmi fenyegetésekkel szemben. A márciusi ifjak hősies helytállásából ma is erőt meríthetünk – szólt az üzenet.

Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-képviselő ünnepi beszédében azt emelte ki, hogy mi erdélyi magyarok szabadságjogainkkal nem akarunk senkitől elvenni semmit, csak méltóságteljesen szeretnénk élni Erdélyben. Hangsúlyozta: a magyar szabadság nem jelent veszélyt mások szabadságára nézve. A magyar nemzet szimbólumai, amelyek egyben az erdélyi magyarság szimbólumai is, nem jelentenek veszélyt másokra, és nem is aláznak meg senkit. Kolozsvárról azt üzenjük azoknak, akik azt mondták, hogy nemzeti himnuszunkat a zuhany alatt énekeljük, hogy szégyelljék magukat! – nyomatékosította mondandóját.

Lőrincz István Zoltán a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) elnöke a fiatalok szerepét emelte ki hangsúlyozva, az iskolában megtanultuk, hogy a fiataloké a jövő, egyetemistaként viszont azt is meg kellett tapasztalniuk, hogy ezért a jövőért keményen kell dolgozni. 171 éve egy maroknyi fiatal megelégelte azt, ami van, és a kezébe vette a sorsát. Ezen a mai ünnepnapon mit kívánhat a magyar nemzet, mit kívánhat az erdélyi magyar fiatal? – tette fel a kérdést. Itthon érvényesülni, tanulni, dolgozni, építeni egy olyan jövőt, amit büszkén felvállalunk világszerte – válaszolta. Hagyományainkat őrizni akarjuk, megmaradni akarunk, környezetünket élhetővé tenni – emelte ki Lőrincz István. Hozzátette: rengeteg lehetőség van Erdélyben, Kolozsváron. De be kell fektetni fiataljainkba, ha változást akarunk - mondta a KMDSZ-elnök.

A megemlékezésen közreműködött még Vindis Andrea, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze, aki Reményik Sándor: Erdélyi március című versét szavalta el. Az ünnepi műsort a kalotaszegi Tokos zenekar és a Kalotaszeg Legénytársulat produkciója után az egyházi és világi szervezetek nevében történő koszorúzás zárta.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?