Semjén Zsolt Aradon: „Nem vagyunk másodrangú nép”

Semjén Zsolt Aradon: „Nem vagyunk másodrangú nép”


-A A+

Arad általában október 6-án, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának, a 13 honvédtiszt kivégzésének évfordulóján kerül a Kárpát-medence figyelmének középpontjába, de a forradalom kitörésére is méltóképp emlékezik a Maros-parti város magyarsága.

A forradalom kezdetének dicső harcairól is nevezetes Arad, még ha a nemzeti ünnepre mindig rá is veti árnyékát a szomorú végkifejlet – mondta a vértanúk emlékművénél, a Szabadság-szobornál tartott délutáni megemlékezésen Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. „Aradon mindig megrendítő lenni, hiszen a piros-fehér-zöld színekbe egy kis fekete is belevegyül, hiszen a tizenhárom tábornok mártíromságának a helyén vagyunk” – magyarázta.

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a helyszín, valamint a hősök helytállása és nemzet melletti elkötelezettsége azt erősíti meg az utókorban, hogy a küldetésünk az, hogy megmaradjunk és a jogainkból ne engedjünk.

„Ők azért adták az életüket, mert tudták, hogy a magyarság nem kevesebb egyetlen más népnél sem – folytatta Semjén Zsolt. – Ha más nemzeteknek jár az önkormányzatiság, lehetnek nyelvi jogaik, akkor nem fogadhatjuk el azt, hogy nekünk eleve nem lehetnek. Ha bizonyos jogok egyeseknek járnak az Európai Unióban, és beletörődünk, hogy nekünk nem, akkor azt fogadnánk el, hogy másodrangú uniós polgárok vagyunk és kevesebbek a többi népnél. Tehát, ami másnak lehet, az nekünk is lehet; ami másnak jár, az nekünk is jár; és ami másnak szabad, az nekünk is szabad. Tehát Arad és 1848 üzenete az, hogy meg akarunk maradni, és a jogainkból, ami minket megillet, nem engedhetünk”.

A több száz megemlékező jelenlétében tartott ünnepségen Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke a forradalmár költő, Petőfi Sándor szavaival fogalmazta meg, hogy a következő generációk iránti felelősség a szabadságjogok kiharcolása. „Haza csak ott van, hol jog is van. Az ő emlékének, hőseink emlékének, magunknak és a jövő nemzedékének is harcolunk a jogainkért” – fogalmazott. A honatya szerint ezt a harcot ma már nem fegyverrel kell megvívni, hanem „bátor, okos, elvszerű politizálással, a megteremtett, vagy a szerencsés pillanatok adta lehetőségek kihasználásával”. „Kevesen maradtunk itt, Aradon, a végeken. Nem engedhetjük meg magunknak, a közöny, széthúzás, az ellenségeskedés luxusát” – vélte Faragó Péter.

A rendezvényen felolvasták a román kormányfő üzenetét is, végezetül elhelyezték az emlékezés koszorúit a Szabadság-szobor talapzatánál. Az ünnepség közben megjelentek a téren, a Szabadság-szoborral átellenben lévő román hősi emlékműnél a hét folyamán a vértanúk emlékét gyalázó, a szobor lebontását és Magyarországra száműzését követelő, szélsőséges Noua Dreaptă Párt helyi szervezetének tagjai (összesen kilencen), akik egy román trikolórt feszítettek ki, de a megemlékezők tudomást sem vettek róluk.

 

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X