Elfelejtetné a fogyasztóvédelem magyarellenességét az új brassói területi főfelügyelő

Elfelejtetné a fogyasztóvédelem magyarellenességét az új brassói területi főfelügyelő


-A A+

A fogyasztóvédelmi hivatallal összekapcsolt magyarellenességet elfelejtetné a háromszéki vállalkozókkal és fogyasztókkal a hat megyét felügyelő Brassói Területi Fogyasztóvédelmi Kormánybiztosság nemrég kinevezett vezetője, Onica Csaba.

Az új főfelügyelő több mint húsz éve dolgozik a Kovászna megyei fogyasztóvédelmi hivatalban, korábban már vezette ezt az intézményt, egy hónapja pedig vitatott megítélésű elődje, Mircea Diacon elmozdítását követően nevezték ki a brassói központú fogyasztóvédelmi kormánybiztosság élére. A Maszol érdeklődésére elmondta: célja az, hogy a fogyasztóvédelmi döntések teljesen politikamentesek és szakmaiak legyenek.

„Olyan hivatalt szeretnék kialakítani, melynek középpontjában a tisztelet áll. A felügyelőktől tisztességet, tárgyilagosságot, és átláthatóságot várok” – nyilatkozta a Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben és Fehér megyei fogyasztóvédelmi hivatalt irányító Onica Csaba, aki szerint a következőkben a megelőzésre fektetik a hangsúlyt. Hozzátette: a fogyasztóvédelmi hivatalok székelyein ingyenes tanácsadást igényelhetnek a vállalkozók.

Figyelmeztetéssel terelnék jó útra a vállalkozásokat

Onica Csaba rámutatott, hogy a 270/2017-es megelőzési törvény értelmében a kisebb kihágások esetén az ellenőröknek jogukban van, hogy csak írásos figyelmeztetésbe részesítsék a vállalkozót, illetve határidőt szabjanak, ami idő alatt korrigálhatja a hiányosságokat. A főfelügyelő szerint például a román felirat hiánya vagy az ár feltüntetésének elmulasztása esetében is először figyelmeztetést kaphatnak a cégek.

Magyarázata szerint a vonatkozó törvény szerint a termék nevének fordítás béli hibája is ugyanolyan megítélés alá esik, mint ha elmulasztják feltüntetni, hogy tartósítószert, vagy a gyerekeket veszélyeztető színezéket tartalmaz. Ezért sok múlik az adott fogyasztóvédelmi felügyelő megítélésén, hogy mennyire tartja komolynak a problémát.

A tekintetben viszont világosan fogalmaz a jogszabály, hogy kisebb kihágások esetében egy vállalkozásnak három éven belül joga van csak írásos figyelmeztetést kapni pénzbüntetés helyett. Ez természetesen nem vonatkozik a nagyobb kihágásokra, így például a fogyasztók egészségét veszélyeztető romlott termékek forgalmazásának esetére, amiért pénzbírság jár.

Meg kell szüntetni a félrevezető üzleti gyakorlatot

Onica Csaba szerint a fogyasztóvédelmi ellenőrzések többnyire Bukarestből érkező témák alapján történik, de a helyi felügyelőségek is javasolhatnak ellenőrzési témákat. Hozzátette: az élelmiszerek ellenőrzésére fektetik a hangsúlyt. Például nemrég 27 esetben vizsgáltak nagyáruházakat és 28 figyelmeztetést, 246 000 lejes büntetést szabtak ki, 7600 kilogramm terméket vontak ki a forgalomból. A főfelügyelő szerint kiderült, hogy az élelmiszert tároló hűtőket csak látható helyeken tisztították, a nem látható helyeken pedig ételmaradék, por gyűlt össze és penészfoltok jelentek meg.

Onica Csaba szerint az ellenőrző akció során félrevezető üzleti gyakorlatokra is fény derült, ezért húsz olyan végzést állítottak, ki, amely ezek megszüntetésére szólítja fel a nagyáruházakat. Példaként említette, hogy félrevezető üzleti gyakorlatnak számít, ha a polcon lévő ár nem talál azzal amit a pénztárnál kérnek egy termékért.

Másik tapasztalat, hogy a termék megnevezése megalapozatlan: ha például azt írja, hogy marhahús konzerv, de csak 0,1 százalék benne a marhahús, a többi más összetevő és adalékanyag. Félrevezető, ha csomagban árult termékek esetében például azt hirdetik, hogy ötöt fizet és egyet kap hozzá, miközben az ár ugyanannyi mintha hat terméket egyenként vásárolnának meg. Félrevezetőnek számít az is, ha olyan terméket árusítanak, amelyen már lejárt nyereményakciót hirdetnek.

A fogyasztók megbíznak a hivatalban

Bár a háromszéki vállalkozók körében, a hivatal korábbi vezetőjének tevékenysége miatt vitatott volt az intézmény megítélése, a fogyasztók bíznak a fogyasztóvédelemben. Onica Csaba szerint Kovászna megyében az elmúlt hónapban 130 fogyasztói panaszt iktattak, ami nem sokkal marad el a 250 brassói bejelentéstől.

A helyzettől függ, hogy a fogyasztóvédők miként tudnak a panaszosokon segíteni: visszafizettetik a termék árát vagy ha szavatossági időn belül van, akkor joga van a javításhoz vásárlónak. Ha a hiba a vásárlást követő 15 napon belül történik, akkor az eladó dönt, hogy kicseréli vagy javíttatja-, 15 nap után már a vásárló dönthet, hogy új terméket kér vagy kivárja a termék megjavítását.

Onica Csaba szerint gyakran előfordul, hogy a panaszos nem tud számlát vagy szerződést felmutatni a kifogásolt termék vagy szolgáltatás esetében, ezért elégedetlenek, hogy a fogyasztóvédők nem oldják meg panaszát, de meg kell érteniük, hogy bizonyíték hiányában nem tudnak segíteni.

Március 15-e a fogyasztóvédelem világnapja

Bár a magyarok lakta megyék többségében az elmúlt években sikerült megoldani, hogy a nemzeti nnnepen részt vevő magyar diákokra való tekintettel más időpontra halasszák a fogyasztóvédelmi világnapra szervezett versenyeket, Háromszéken a korábbi főfelügyelő, Mircea Diacon ragaszkodott a március 15-i időponthoz, így gyakorlatilag kizárta annak lehetőségét, hogy a magyar tanulók benevezzenek a vetélkedőkbe.

Onica Csaba elmondta: idén tájékoztató kiadványokat osztanak szét a fogyasztóvédelmi világnapon, március 15-én. A hagyományos fogyasztóvédelmi témájú versenyeket viszont később szervezik. Az 1-8 osztályos tanulók március 28-ig nevezhetnek be a rajzversenyre, amelyen egy élelmiszer címkéjét kell megrajzolják, míg a nagyobb, 9-11. osztályos diákoktól esszét várnak a címkék értelmezéséről. Március 30-án pedig a benevezett tanulóknak egy fogyasztóvédelmi témájú tesztet kell megoldaniuk.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X