banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

IRES-felmérés: ijesztő méreteket öltött Romániában a másságtól való félelem

A romániai társadalom etnocentrikus, zárt társadalom, amelyet a másságtól való félelem jellemez. Az intolerancia pedig megágyaz a gyűlöletbeszéd erősödésének és a gyűlölet-bűncselekmények elterjedésének – derül ki az IRES kedden közzétett felméréséből, amely szerint a románok 53 százaléka bizalmatlan a magyar etnikumú polgártársaival szemben.

A romániaiak nagy többsége (71 százaléka) problémaként érzékeli a diszkrimináció jelenségét, 63 százalékuk szerint gyakoriak a hátrányos megkülönböztetések az országban egy közvélemény-kutatás adatai szerint. Az IRES által 1300 fő megkérdezésével, 2018. november 26. és december 10. között végzett felmérést kedden ismertette az Országos Diszkriminációellenes Tanács.

A válaszadók egyharmada már a saját bőrén is tapasztalt diszkriminációt, egy részük pedig közvetve, a televízióban (29 százalék), interneten (9), a családban (9), baráti körben (6) vagy a közösségi oldalakon (5) érzékelt hátrányos megkülönböztetést.

A felmérés szerint Romániában a homoszexuálisok (74 százalék), a romák (72), a migránsok (69), muzulmánok (68), az AIDS-esek/HIV-betegek (58), a magyarok (53) és a zsidók (46) irányában a legnagyobb a bizalmatlanság. A kutatók az úgynevezett társadalomi távolság skálával mérték bizonyos csoportok elutasítottságát.

Meghatározó jelenség a homofóbia

E szerint a romániaiak 59 százaléka nem fogadna el egy homoszexuálist rokonnak, 52 százalék még barátnak sem. A következő legkevésbé tolerált csoport a migránsoké (39, illetve 30 százalék), a muzulmánoké (39, 28), a vallási szekták tagjaié (31, 23) és az AIDS-esek/HIV-betegeké (27,23).

A román társadalom az előző csoportokhoz képest valamivel toleránsabb a romákkal (29 százalék nem fogadná el őket rokonnak, 18 százalék barátnak sem), a magyarokkal (24, illetve 15 százalék), és a zsidókkal (21, 14) szemben.

A fenti adatok a felmérés készítői szerint azt mutatják, hogy a román társadalomban meghatározó jelenség a homofóbia, de érzékelhetően jelen van az idegengyűlölet, a sovinizmus és az antiszemitizmus is.

A migránsokat nem lenne szabad beengedni Európába

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a romániaiak 46 százaléka magasabb rendűnek tartja magát más nemzetek tagjainál – ez a felmérés készítői szerint szintén azt igazolja, hogy a román társadalom egy etnocentrikus, zárt társadalom, amelyet a másságtól való félelem jellemez. A másságtól való félelmet támasztja alá, hogy a romániai kétharmada elutasítja a melegházasságot, 60 százalékuk pedig az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát is.

A lakosság 60 százaléka potenciális veszélyt lát a muzulmánokban, 52 százaléka szerint a migránsokat nem lenne szabad beengedni Európába. A másságtól való félelem mutatkozik meg a fogyatékkal élő személyek megítélésében is: 51 százalék szerint ezeket az embereket speciális intézetekbe zárva kellene kezelni.

A romániaiak közel fele szerint az ország javát szolgálja a nacionalizmus. Az országot bíráló külföldiekben 50 százalék nem bízik, 36 százalék szerint pedig Soros György rosszat akar Romániának. Ezek az adatok is azt mutatják a felmérés készítői szerint, hogy a román társadalom előítéletesen és félelemmel viszonyul mindenkihez, aki nem ortodox román, nem heteroszexuális és nem nacionalista. Ez pedig megágyaz a gyűlöletbeszéd iránti fogékonyságnak és a klasszikus liberális értékek tagadásának.

Erősödött a gyűlöletbeszéd

A megkérdezettek 70 százaléka azt állítja, hogy tisztában van a gyűlöletbeszéd fogalmával, és közvetve vagy közvetlenül érzékelték már ezt a jelenséget. Az észlelt gyűlöletbeszéd tárgya az etnikai származás (47 százalék), a politikai beállítódás (40), a szexuális orientáció (31) vagy valamilyen fogyatékosság (30) volt. Gyűlöletbeszéddel a válaszadók az utcán (53 százalék), a munkahelyükön (24) és a baráti körükben (19) találkoztak.

A romániai kétharmada szerint az utóbbi években erősödött a gyűlöletbeszéd az országban, és többségük szerint az oktatás intézményeknek, a kormánynak és az egyháznak erőteljesebben kellene fellépniük a jelenség ellen. Hetven százalék szerint a gyűlöletbeszédet büntetni kellene: 54 százalék szerint figyelmeztetéssel, 30 százalék szerint bírsággal, 12 százalék szerint börtönnel.

A felmérés szerint a romániaiak érzékeltek már előítéletes indokból elkövetett, úgynevezett gyűlölet-bűncselekményeket is. A megkérdezettek 76 százaléka tapasztalt verbális agressziót, 62 százaléka fizikai agressziót, 53 százalék fenyegetést és 52 százalék olyan birtokháborítást, amelynek indítéka valamely csoporttal szembeni előítélet volt. Sőt: 18 százalék azt vallotta, hogy maga is volt áldozata gyűlölet-bűncselekménynek.

A megkérdezettek szerint a gyűlöletbeszéd felerősödésért az átlagemberek (23 százalék), a politikusok (21) és a sajtó (7) tehető felelőssé.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?