Mi történik, ha kihirdetik az influenzajárványt? Virológust kérdeztünk


-A A+

A kór halálos áldozataianak folyamatos emelkedése miatt az egészégügyi minisztérium várhatóan még ezen a héten kihirdeti, hogy influenzajárvány van az országban. Dr. Molnár Géza kolozsvári virológust a bejelentés következményeiről kérdeztük.

Milyen esetben lehet influenzajárványról beszélni?

Influenzajárványról akkor beszélünk, amikor térben, időben és számbeliségben egy bizonyos fertőzőbetegség meghalad egy előre jelzett szintet. Az „időben" alatt azt értjük, hogy egy európai szinten standardizált időszakban, ami nálunk körülbelül 3 hét, a fertőzések száma a maximális értékeket eléri. Országos járványról akkor beszélhetünk, amikor az ország területének legnagyobb részén elterjedt járványgócok vannak, és számbeliségben és időbeliségben létezik mindenhol.

Pillanatnyilag Romániában a minisztérium is határozottan kiáll amellett, hogy Erdély területén (ne beszéljünk a Bánságról, Aradon vannak esetek, gócok) még egyelőre sporadikusan (szórványosan) fordulnak elő megbetegedések, nincsenek nagy gócok. Komolyabb esetszám Bukarestben, Konstanca és vidékén, illetve Moldovának a déli részén fordul elő. Ez még nem egy országos elterjedtség, Temes, Krassó-Szörény megyében, Olténiában és Közép- és Észak-Erdélyben van influenza, de nem járványos gócokban és nem nagy elterjedtségben. Ez egyrészt szakmai, másrészt politikai döntés, hogy bejelentik-e, vagy várnak még egy hetet.  

Mit jelent az, ha az egészségügyi minisztérium influenzajárványt hirdet? Milyen intézkedéseket kell ilyenkor meghozni?

Semmi különöset. A lakosság szempontjából azt, ami a jól megszokott, rutin viselkedési, megelőzési mód lenne: köhögés, illetve légúti terjesztés esetén kézmosás, megbetegedés esetén otthontartás, otthonmaradás, antitermikus (lázcsillapító) kezelés, szükség esetén családorvoshoz vagy sürgősség esetén a sürgősségi szolgálathoz fordulás. El kell kerülni lehetőleg a nagy tömeget, fontos a szellőztetés, a megfelelő ruházat.

Adminisztratív szinten a tanügyminisztériummal közösen elhatározhatják, hogy ott, ahol egy osztályban a betegek száma meghaladja a 20 százalékot, hazaküldik a diákokat. De ha a gyerek utána a lépcsőházban játszik a többi gyerekkel, lényegében ugyanott vagyunk.

Adminisztratív szempontból elsősorban arról lenne szó, hogy ellenőrizzék a központi szervek, elsősorban a minisztérium, hogy megvan-e a megfelelő gyógyszer-ellátottság mind az ingyenes vagy árcsökkentett szinten, mind a gyógyszertárakban, hogy ne kelljen egy egyszerű orvosságért több kilométert utazni.

Miben más az idei influenzaszezon a tavalyihoz vagy a tavalyelőttihez képest?

Influenza minden évben van és sajnos áldozatokkal jár. Idén nagyobb az esetszám és a halálozási szám, viszont ugyanaz a vírus van, ami 4-5 évvel ezelőtt, ez benne van az oltóanyagban.

Milyen esetben lehet halálos kimenetelű a fertőzés? Melyik a legveszélyeztetettebb csoport?

A vírus egy egészséges és egy krónikus betegségben szenvedő emberre is halálos lehet. Természetesen sokkal nagyobb a halálozási arány a jól ismert krónikus betegek kategóriájában, ahol betegség miatt le van gyengülve a szervezet válaszkészsége a fertőzésre. Például: a krónikus tüdőbántalmakban, szívbántalmakban, májcirózisban szenvedőknél, infarktuson, agyvérzésen átesettek esetében, onkológiai esetekben.

Ezenkívül az idős korosztály (65-70 év), illetve az extrém korosztályokban, ahol természetes módon az évek függvényében csökken az immunitási védekezőkészség, illetve csecsemőkön, koraszülötteken, malformált gyerekeken, nem kiegyensúlyozottan élelmezett gyerekek esetében.

A terhesség az immunológiai válaszkészség csökkenésével jár, így a várandósok is a kockázati csoportba tartoznak. A terhesség első trimeszterében az influenza vetéléshez vezethet, második, harmadik trimeszterben – annak ellenére, hogy nem bizonyított az influenzavírus malformációs készsége – koraszülést, különböző fejlődési rendellenességeket okozhat.

Miben különbözik az influenza egy egyszerű megfázástól?

Az influenza súlyossági indexe, szövődményi lehetősége sokkal magasabb, mint egy egyszerű, úgynevezett légúti, vírusos fertőzésnek. Mindig hirtelen jelentkezik. Teljesen egészséges ember szinte egyik óráról a másikra hirtelen rosszul érzi magát, extrém gyengeséget, izomfájdalmat, fejfájást érez, magas lázállapot (39-40 Celsius-fok) jelentkezik. A  többi vírusos légúti fertőzés esetében (tehát nem influenzánál) a tünetek megjelenése általában lépcsőzetes, tehát eltart 24-48 óráig, ameddig „leveri a lábáról” a beteget, továbbá torokkellemetlenséggel (nyelésiinger-zavarral), száraz köhögéssel jár. Influenza és megfázás esetén  ugyanúgy lehet lázas a beteg, de légúti fertőzéseknél a láz legtöbbször 38 Celsius-fok körül mozog.

Mindkét betegség 7 nap alatt gyógyul. A kezelőorvos feladata, hogy a differenciált diagnózist felállítsa.

Milyen típusú oltások léteznek az influenza ellen?

Influenzára egyetlen oltási típus létezik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden évben május végén felbecsüli, hogy milyen vírusok fordulhatnak elő, és aszerint állítják össze az influenza elleni oltást, tehát a víruselőfordulás szerint dolgozzák ki a következő szezon vakcinájának összetételét. Létezik három, illetve négy antigénnel rendelkező oltóanyag, de az összetétele ugyanaz mindegyiknek, ami Románia területén kapható.

Ezeket hogyan lehet beszerezni?

Eltérően az előző évekhez, idén idejében a családorvosi rendszer rendelkezésére lett bocsátva az ingyenes oltóanyag. Értesüléseim szerint már ingyenes oltás nem nagyon van, esetleg elvétve. Az egészségügyi minisztérium megígérte további 25 000 oltóanyag szétosztását a hét folyamán, de ezt valószínűleg az ország déli részére és Dél-Moldovába küldik, mivel ott van esethalmozódás.

A gyógyszerforgalmazó cégek állítása szerint, még rendelkeznek oltóanyaggal, de a magángyógyszertárak nem kötelezhetők arra, hogy rendeljenek ebből. Így megtörténhet, hogy egyes gyógyszertárakban még kapható az oltás, máshol nem.

Érdemes-e még beoltatnia magát annak, aki ezt még nem tette meg, vagy már túl késő?

Az influenzajárvány, illetve a vírus jelenléte a lakosságnál nem szűnik meg egyik napról a másikra, valószínűleg még néhány hétig eltart. A kockázati csoportba tartozók (krónikus betegségben szenvedők, várandósok, csecsemők, idősek – ez akár 3-4 millió embert is jelenthet), akik esetében a betegség komplikációkhoz vagy halálhoz is vezethet, illetve akik akarva-akaratlan több személlyel érintkeznek, még beoltathatják magukat. Előfordulhat, hogy az orvos javasolja az oltást. Tömeges oltásra nincs már semmilyen remény, az immunitás kialakulása egy-két hétig eltart.

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X