Hegedüs Csilla: az erdélyi magyarok büszkék lehetnek kulturális örökségükre


-A A+

Az elmúlt 11 évben európai uniós alapokból 168 millió euró jött erdélyi magyar történeti épületek helyreállítására; ennyi pénzt a román állam az elmúlt száz év alatt sem költött az erdélyi épített örökségre – állapította meg Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke.

„Az erdélyi magyar közösség érdeke az, hogy települései és régiói lendületesen fejlődjenek, hogy közösségünk tagjai biztonságban érezzék magukat és családjaikat. Erdély pedig egy olyan erős Európában érdekelt, amely kiáll az őshonos kisebbségek védelmében, s amely az európai kultúrát gazdagító, értékalkotó közösségként tekint ránk” – emelte ki szerdán Hegedüs Csilla a szövetség Szeben megyei szervezetének kongresszusi küldötteit jelölő gyűlésén Medgyesen.

„Az erdélyi magyar közösségnek olyan kulturális és épített öröksége van, amelyre joggal lehet büszke, és amelyet át kell mentenie, meg kell őriznie az utókor generációi számára” – hívta fel a figyelmet a politikus. „Történeti épületeink a legkézenfekvőbb jelei annak, hogy mit alkotott közösségünk Erdélyben az elmúlt ezer esztendőben, s hogy jogunk van itt lenni” – hangsúlyozta.

Összesítve a rendelkezésre álló adatokat, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 11 évben európai uniós alapokból 168 millió euró jött erdélyi magyar történeti épületek helyreállítására; ennyi pénzt a román állam az elmúlt száz év alatt sem költött az erdélyi épített örökségre – állapítja meg az RMDSZ szerdai hírlevele. Bár eltérő arányokkal, de Erdélynek mind a 16 megyéje hívott le uniós pénzeket épület-helyreállításra, teszik hozzá.

A megrendelői kör és az épületek, épület-együttesek jellege változatos, vannak köztük iskolaépületek, templomok, egykori nemesi kúriák, paloták, középkori várak és történelmi városközpont is – részletezte Hegedüs Csilla.

Uniós finanszírozású projekt keretében valósulhatott meg többek között a nagyváradi, a fogarasi és a barcarozsnyói vár felújítása, de a nagy múltú nagyenyedi Bethlen-kollégium restaurálása is. Uniós alapokból újult meg a kolozsvári Farkas-utcai templom, az erdélyi gótika gyönyörű emléke, s ugyancsak uniós pályázat nyomán kezdődhetett el a nagyváradi püspöki palota, a Székely Nemzeti Múzeum és a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom felújítása is.

„Az európai uniós támogatások, amelyekből épített örökségünket helyreállíthatjuk, s Erdélyt fejleszthetjük, nem maguktól értetődő dolgok; ezekért 2019-ben újra meg kell küzdenünk. Az is egyértelmű, hogy az épített örökség helyreállítására kiírt keretnél jóval többre lenne szükség, ennek megszerzéséért szintén fel kell lépnünk, hisz ezek a támogatások nemcsak mészben és téglában mérhetők: munkahelyeket teremtenek és piacot a helyi termékeknek” – hangsúlyozta Hegedüs Csilla. A tét hatalmas: a 2019-es EP-választások után dől el, hogy Európa milyen mértékben támogatja majd a felzárkózó országokat – tette hozzá.

(Címlapfotó forrása: Kolozsvári Magyar Napok)

HIRDETÉS







EZT OLVASTA MÁR?

X