• 2018. december 15., szombat
    Valér
  • -1°
    Kolozsvár
    • -5°
      Csíkszereda
    • -4°
      Székelyudvarhely
    • -7°
      Gyergyószentmiklós
    • Székelykeresztúr
    • -5°
      Kovászna
    • -5°
      Kézdivásárhely
    • -5°
      Barót
    • -5°
      Sepsiszentgyörgy
    • Arad
    • -1°
      Gyulafehérvár
    • Nagyvárad
    • -8°
      Beszterce
    • -4°
      Déva
    • Nagybánya
    • -1°
      Marosvásárhely
    • Zilah
    • Szatmár
    • Nagyszeben
    • Temesvár
    • -5°
      Brassó
    • Bukarest
  • 1 EUR = 4.6540 LEI
    • 1 USD = 4.1197 LEI
    • 1 GBP = 5.1867 LEI
    • 100 HUF = 1.4376 LEI

Kolozsvári konferencián idézték fel a száz évvel ezelőtti erdélyi hatalomváltást


-A A+

Erdélyi magyar történészek, egyetemi oktatók idézték csütörtök délután egy kolozsvári konferencia keretében a száz évvel ezelőtti erdélyi hatalomváltást.

A rendezvény annak a háromperces kisfilmnek a levetítésével kezdődött, amelyet a Janovics Jenő kolozsvári filmstúdiója készített az 1918. december 22-én tartott kolozsvári nemzetgyűlésről, amelyen - válaszként a gyulafehérvári román nemzetgyűlésre - az erdélyi magyarok több tízezres tömege kinyilvánította, hogy „Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni, és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden itt lakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot”. A némafilm tanúsága szerint az egykori Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által közösen szervezett nagygyűlésnek román felszólalói is voltak. A néma mozgóképeken a Kolozsvárra vonattal érkező kalotaszegi küldöttek és az egyetemi ifjúság felvonulása, a város főterét megtöltő tömeg, valamint a nagygyűlés szónokai is láthatók, akiktől kimerevített képeken írásban idéz egy-egy gondolatot a kisfilm. Lönhárt Tamás történész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanszékvezetője az MTI-nek elmondta: a filmet pár nappal az esemény után a pesti mozikban vetítették a filmhíradó részeként. 

 

A hatalomváltás erdélyi eseménysorát felvázoló Fodor János történész felidézte: az 1918. november 28-án Marosvásárhelyen tartott székely nagygyűlésre kihatott, hogy a szervezők nem tudtak megegyezni az ideológiai kérdésekben, ezért ott csak pár ezren vettek részt, a kolozsvári nagygyűlésnek azonban több tízezer résztvevője volt annak ellenére, hogy a benyomuló román hadsereg ekkor már Kolozsvárhoz közelített, és a székelyföldi küldötteket nem engedte eljutni a nagygyűlésre. 

Lönhárt Tamás előadásában arra világított rá, hogy a monarchia népei nemzeti tanácsainak a megalakulását IV. Károly uralkodó legitimálta, amikor a monarchia "hűséges nemzeteihez" fordult, és azt is lehetővé tette számukra, hogy a monarchia felbomló hadseregéből nemzeti gárdákat szervezzenek. Hozzátette: a magyarok késlekedtek a nemzeti hadsereg megszervezésével, és ez végzetesnek bizonyult az ország számára. Magyarország területén ugyanis a karhatalom hiánya a rend felbomlásához vezetett, és az antanthatalmak számára is az volt a legfontosabb, hogy biztosítva legyenek az országon átvezető felvonulási útvonalak a szovjetek elleni háborúhoz. 

A kolozsvári konferenciát a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Buza László Egyesület a Nemzetközi és Regionális Kapcsolatokért (BLENRK) szervezte. Tőkés László KMAT-elnök levélben küldött üzenetében hangsúlyozta, hogy Trianonra ma az autonómia a válasz.

HIRDETÉS







Kapcsolódó anyagok

EZT OLVASTA MÁR?

X